A felemelkedés a szeretet képessége, a szereteté, mely kitágul a korlátozások világán túl a halhatatlanság világába. Az "én" előtte egy időbe és térbe zárt individuumot jelent. A felemelkedés után azonban az "én" olyasvalakit jelöl, aki megfigyeli a teret és az időt anélkül, hogy fogjuknak érezné magát: átcsúszik az idő egy szeletén, hogy megtalálja az időtlent. A mennybemenetel előtt a "te" olyasvalaki volt, akit talán szerettek, de nem olvadt fel a szeretetben. A mennybemenetel egy folyamat. Nem ragad el a másik világ. Ez a világ változik a beteljesülés mennyországává, örök békévé, örök szeretetté. Ez a folyamat semmi mást nem hív elő belőled, csak a lemondást és ismét a lemondást, amíg már nem lesz miről lemondani; ez az elkülönültségekhez fűződő kötődések feladásának utolsó szakasza. Aki felemelkedik, az ebben a világban van, s mégsem ebből a világból való.
Ahogy a mennybe emelkedsz, a szereteted extázisba fordul.
Az extázis átélésének kiváltsága mindazoké, akik az úton eddig a pontig jutottak, ahol a mennybemenetel kezdődik. Ha még nem jutottál ilyen messzire, az extázis átélése nem része érzékelésednek. Ismerheted az örömet, az elragadtatást, a túláradást, az elégedettséget és a boldogságot, ezek azonban csak árnyékai az extatikus állapotnak. Az a tény, hogy az extázis az ego határain túlra vezet, magában a világban gyökerezik - görögül az ekstasis annyit jelent: kívül állni vagy kívülre helyezkedni.
Az extázis önmagaddal való közelséged végső szakasza.
A mennybemenetel előtt a közelség úgy érhető el, hogy másvalaki felé nyújtjuk ki a kezünket. Ez magában foglalja a köztünk lévő szakadékot, s amit eddig erről megtanultunk. Ami az "én" és a "te" közötti távolságnak tűnik, az valójában valamennyiünkön belül van.
A folyamatos extázis állapotát szanszkritül úgy nevezik: móksa, melyet általában megszabadulásként fordítanak. Ugyanolyan joggal használhatjuk a mennybemenetel fogalmát is, mivel amikor megérkezel a szeretet útjának végállomására, a tiszta megfigyelővel, a tanúval, a látóval válasz azonossá, aki az úton megtett minden lépésednél veled volt, csak az ego szükségletei világán túl, vagy azok fölött. A móksa a karmikus kötöttségek végét jelenti, a kozmikus óceánban eltörli a személyes emlékezetet, vágyakat és azonosságot. Mégis, misztikus módon a megszabadulás nem kioltást vagy megsemmisülést jelent, hanem egy új születést, a teljességbe való beleszületést. A móksa 3 jól elkülöníthető felismerést jelent az individuumnak:
Én Az vagyok.
Te Az vagy.
Minden Az.
Az első kinyilatkozás az a pillanat, mikor a vízcsepp belemerül az óceánba, amikor egy ember látja létezésében a jót és a rosszat, a fény és a sötétség közötti küzdelmet, az erény és a bűn közötti ellentétet, és mindezt egyenlőnek találja. Minden, ami az elme számára fontos volt, a Lény önmagán belül végbemenő játékává szelídül. Az "Én Az vagyok" azt jelenti: "én vagyok a Létező, semmi más".
A második kinyilatkoztatásban híd épül két lélek között.
A harmadik kinyilatkoztatás: "Minden Az". Ez az első két kijelentés kiterjesztése, mely magában foglalja az univerzum minden részecskéjét. Ez a teljes egység, amikor az individuális ego felismeri, hogy valójában kozmikus ego. Az "én" többé nem egy elkülönült pontocska, az idő és a tér korlátai közé zárt nézőpont. Többé már nem azt érzem, hogy a testemben lakom; önmagamat végtelen tudatosságként érzékelem, amely végtelen dimenziókon át, végtelen sebességgel tágul.
A móksa e három felvillanása az éberség tökéletes tisztaságát és tartós kifinomultságát kívánja meg. Az extázisban kozmikus egóként ismered meg magad, akit nem kötnek az idő és a tér korlátai. A móksa azonban nem a vég, hanem kezdet: csak a megszabadulás után kezdhetjük meg a teljességben való életet.
A nyugati kultúrában valóban nem találjuk a móksa megfelelőjét, legközelebb talán mégis a megváltás szó áll hozzá. Az isteni mivoltunkban való bizonyosság talán az extázis legfontosabb ajándéka, hisz az extázis ezt a világot Isten világává teszi.
"Nem "kinyilatkoztatás" - ez - ami vár
Hanem saját tisztánlátó szemünk -"
Írja Emily Dickinson. Ez a bölcsesség tömörített üzenete, amely azt mondja, hogy nem a megváltás napjára, hanem saját észlelésünk megváltozására várunk."
(Deepak Chopra: A szeretet útja)
Ez egy kedvenc Planétás-receptem. Már sokszor készítettem, de ilyenkor a legigazibb, mert van erdei gomba és nagyon ízletes kerti paradicsom is.
Nagyon finom étel. Viszont fotózhatatlan... :))
Hozzávalók:1 csirke (vagy combok, szárnyak, máj kb. 1 kg),
1 nagy fej vöröshagyma,
1 gerezd fokhagyma,
20 dkg paradicsom,
20 dkg gomba,
1 csokor petrezselyemzöld,
1 csokor friss tárkony (vagy szárított),
1 dl száraz fehérbor,
frissen őrölt bors,
só,
liszt,
olaj vagy zsír.
Én most nem egész csirkét vettem, hanem felsőcombokat, szárnyakat és májat. Megtisztítottam a darabokat, aztán sóztam, borsoztam, lisztbe forgattam és 5 evőkanál olajon fedő alatt kislángon szép pirosra sütöttem. Ez kb. 3/4 óra volt. Addig előkészítettem a többi hozzávalót. A paradicsomokat forróvízbe dobtam és lehéjaztam. Az erdei gombát megtisztítottam és aprítottam. Én most vargányát és feket tölcsérgombát használtam. A fekete tölcsérgomba a legfinomabb fűszergomba. Jó frissen is, de szárítva is.
A vöröshagymát és a lehéjazott paradicsomokat apró kockákra vágtam, a zöldfűszereket is aprítottam.
Mikor a csirke készen volt, kivettem őket a serpenyőből. A májakat csak most sütöttem át, épp csak 2-3 percig egy-egy oldalukon. Aztán a májdarabokat is eltávolítottam a serpenyőből. A visszamaradt zsiradékon megpirítottam a vöröshagymát és a vékony szeletekre vágott fokhagymát, majd a gombadarabokat is hozzátéve zsírjára pirítottam. Ezután tettem hozzá a kockázott paradicsomot, a zöldfűszereket és a fehérbort. Összeforraltam, aztán a csirkedarabokat visszatettem a finom raguba és fedő alatt még 5 percig forraltam.
Ha túl kevés lenne a leve, kevés vizet önthetünk hozzá még mielőtt beletesszük a húsdarabokat.
Párolt rizzsel írja a Planétás, de nem szeressük. Úgyhogy natúr nudlit készítettem köretnek. A friss fehérkenyér is igazán passzol a csirkéhez, s egy pohár az ételbe került borból illően lekíséri a falatot.
Tipp: ha nagyobb adagot készítünk, nem lesz elég nagy serpenyőnk hozzá. Ilyenkor süssük sütőben, tepsiben a csirkedarabokat. A többi megegyezik.

6 megjegyzés:
Hmm, de jól néz ki! Sejtettem, hogy gombával van, ha jól tudom, a vadász/né mód gombát takar! Elmentettem magamnak a receptet, legközelebb, így fogom készíteni a már "unalmas" csirkét. Annál is inkább, hoyg amiben gomba van, az a Férjemnek csakis finom lehet!;):P:)
A sima rizst én sem szeretem köretként. De ezt a csirkeragut, ezt most azonnal megenném!!!!Nagyon finom-a májból is kérek szépen!!!
Ez nagyon tetszik. Még nem hallottam róla. Csoda finom lehet. El is teszem, ha jó gombához jutok, megcsinálom.
Edit, nem bánod meg. Isteni. :)
Mindenből teszek a tányéradra Trinity! :)
Whise Lady, igazi finom nyárvégi húsétel. Ízeleni fog szerintem - hasonló az ízlésünk, ahogy észrevettem eddig. :)
Megjegyzés küldése