Briós

A szív kétféle érzelmet ismer: a félelmet és a bátorságot. A két érzés a szív két állapotáról árulkodik. Mikor a szív zárva van, akkor kirekeszt, megoszt, eltávolít. Vagyis fél.
Ha a szív virága már kinyílt, megjelenik a bátorság, ami nem zárja ki a félelmet, hanem szembenéz vele és átlényegíti azt. A bátorság valójában egy magasabb rendű vezettetés megengedése és annak követése. A bátorság elengedhetetlen saját korlátozó hiedelmeink átlépéséhez, elengedhetetlen a változáshoz. A bátorság szüli meg a bizalmat. A bizalom a Lét alapja: bizalom kell a megnyíláshoz, az elengedéshez. A bizalom teszi lehetővé, hogy szembenézzünk a Nagy Ismeretlennel. Ha bízol, akkor már nem az eszeddel gondolkodsz, hanem a középpontodból eredő sugallatokra hallgatsz, és egyszerűen cselekszel. Úgy teszel, hogy nem teszel...
Csak ekkor engedsz közel, ekkor vagy igazán jelen, ekkor engeded az életnek hogy játsszon veled. Az elme uralma véget ért.
A bátorság tudatosságunk, és igent mondásunk eredménye. A bátorságból, a szív nyitottságából ezután létrejön egy újabb minőség. Ennek a minőségnek pedig három arca van, három aspektusa. Megjelenik bennünk a szeretet-szerelem, megszületik a szabadság, kinyílik a valódi szem - létrejön a látás képessége. Fél(-ős) szívvel ez nem lehetséges. Csak kinyílt, egész szívvel.

(duende)

Gyerekkoromban nagyon szerettem a brióst. Tegnap nosztalgiáztam kicsit, és megállapítottam: ma is nagyon szeretem. Egy pohár tejjel, vagy kultúrával isteni.

Hozzávalók egy nagy gáztepsinyi brióshoz:

40 dkg liszt,

3-4 dl tej,

2,5 dkg élesztő,

5 dkg vaj,

5 evőkanál kristálycukor,

1 mokkáskanál só.

A tetejére:

1 tojás,

kristálycukor.

A tejet meglangyosítottam, épp csak kézmelegre (nem szabad jobban, mert az élesztőgombák elpusztulnak - ugyanis a hideget bírják de a túlmeleget nem), elkevertem benne az összes cukrot és az élesztőt. A lisztet egy tálba szitáltam és elkevertem a sóval, illetve hozzáadtam a folyékonyra melegített vajat. Mindehhez hozzáöntöttem az élesztős-cukros langyos tejet, és kidolgoztam a tésztát. Lágynak kell lennie, és akkor jó ha már szép fényes és buborékos és elválik az edény falától és a kezünktől. A tej mennyisége körülbelüli, a liszttől is függ, mennyi kell bele.

A kidolgozott tésztát beliszteztem és egy tiszta nylonzacsival beborítottam tálastul. Hagytam kelni egy órát. Aztán deszkára borítottam és csíkokra vágtam. A csíkokat szépen gömbölyítettem - úgy értem csíkok maradtak, csak megsodorgattam őket, aztán feltekertem csigaformára őket. Vajazott tepsibe tettem, a tetejüket megkentem felvert tojással, és jó bőven megszórtam kristálycukorral. Háromnegyedes előmelegített sütőben cirka 30 perc alatt megsültek. (Az enyémek összekeltek, nem hagytam nekik elég helyet... )