Bolognai ragu

.

Ne félj a tökéletességtől! Úgysem éred el sohasem. 

                                                                                                                                    (Salvadore Dali)

   

Böjt ide vagy oda, úgy jártam, hogy nulláznom kell a hűtőm kis fagyasztórekeszét húsvétra. Úgyhogy bolognai készült házi szélesmetélttel. 

Általában szeretek ex-has főzni. De ha híres és klasszikus étel kerül terítékre, akkor ragaszkodom az autentikussághoz - legalábbis, amennyire hazai körülmények között lehetséges. Utána szoktam olvasni, mik az adott receptúra ismérvei. Nagyon nem szeretem, mikor lebutítanak egy eredeti fogást, például emlékszem a 80-as években a bolognait szinte minden háziasszony gyíkhúsból (darálthúskonzerv) készítette ketchuppal és ripityára tört spagettivel... brrrr. :)
Ha olaszos tésztát eszünk, legtöbbször csak egyszerű paradicsomszósszal szoktam készíteni, ezért utánanéztem a bolognai ragunak.

Először ezt az oldalt találtam meg. Föl is tettem a ragut, s közben rábukkantam a Bűvös Szakács írására is. Bár kissé csorbult az eredetiség, mert csak sertéshús volt itthon. Legközelebb marhából készítem, de így is valami olyan fergeteges finom lett, hogy én is meglepődtem... És csak olasz asztali vörösbor volt kéznél, így az került az ételbe a fehér nedű helyett, és persze a környéken nem lehet kapni szárzellert sem, úgyhogy zellergumót reszeltem az ételbe. De nem baj, mert így is egy élmény lett. Sokáig fogom még emlegetni a mai ebédünket.

Hozzávalók 4 főre:

60 dkg darált marhahús (nem száraz húsból),

25 dkg vöröshagyma (tisztíva ennyi),

5 evőkanál olívaolaj,

6 dkg zeller (tisztítva),

10 dkg sárgarépa (tisztítva),

1 doboz hámozott, darabolt paradicsom konzerv,

1,5 dl tej,

1,5 dl fehérbor ( vagy könnyű száraz vörös),

kb. 1 csapott teáskanál kristálycukor (ízlés szerint, a bor és paradicsom savassága függvényében),

só,

frissen őrölt bors,

frissen reszelt szerecsendió,

2 szegfűszeg,

8 dkg vaj.

A tálaláshoz: parmezán.

Az olívaolajon dinsztelni kezdtem az apró kockákra vágott hagymát és a lereszelt zellert és sárgarépát. (Sajtreszelőn reszeltem.) Pároltam kevés sóval, míg megfonnyadtak a zöldségek, aztán hozzáadtam a húst is. Sóztam, borsoztam, szerecsendiót reszeltem rá és most nagy lángon fehéredésig sütöttem. Mikor átsült, hozzáöntöttem a tejet. Nem tévedés! És ne hagyjuk ki, mert ettől lesz olyan fantasztikus a bolognai ragu. A tejjel addig főztem, míg az összes elpárolgott a raguból és újra zsírjára sült. Ekkor öntöttem hozzá a bort, tettem hozzá a paradicsomkonzervet és dobtam bele 2 szem szegfűszeget. Fölforraltam, s mikor forrni kezdett, kis lángra vettem és fedő alatt pároltam jó 3 órán át. Mikor már kevés volt a folyadék alatta, egy kevés vízzel mindig utánahigítottam. Közben kóstoltam is, és eszerint ízesítettem kevés cukorral. A végén úgy fejeztem be a főzést, hogy minden szaftját elsütöttem. Mert a bolognai nem bő lében úszik, hanem egy tömörgyönyör sűrű ragu. Mikor elfőtte a levét, lekapcsoltam a lángot alatta és hozzákevertem a vajat is.

Házi szélesmetélttel (mert ez a ragu megérdemli) és parmezánnal tálaltam.

Mit mondjak? Valami észveszejtően finom!

Nudli medvehagymás vajjal

Forróvízbe áztattam egy félmaréknyi szárított vargányát. Nudlit készítettem, amit azon forrón-frissiben medvehagymás vajra szedtem ki. (A szobahőmérsékletű vajat elkevertem sok apróra vágott medvehagymával.) Sóztam kissé és a beáztatott vargányát is hozzákevertem. Kevés tökmagolajjal is meglocsoltam, átkevertem. És ha lett volna itthon még egy kevés friss kecskesajtom is, vagy fetám, azt is tördeltem volna rá. De így egyszerűen is nagyon finom volt.

A leves is megvolt egyből, a krumpli főzővizét sem öntöttem ki, hanem a vargánya áztatóvizével megtuningolva krumplilé levest készítettem belőle. Komplett, olcsó és szuperfinom ebéd. :)

Vaj házilag

.

- Süti, fogalmad sincs arról, mi történik odabenn.
- Nem látok fényeket, nincs semmiféle testen kívüli élményem...
- Döntsd el, mit akarsz: táncikáló fényeket... vagy az igazságot önmagadról?
- Úgy tűnik, akárhányszor megpróbálok meditálni, mást se csinálok, mint önmagammal vitatkozom.
– Ez csak az egód, amint megpróbál nyeregben maradni. Ezt csinálja az egód; fenntartja a különállóság, a kettősség érzetét, és megpróbál meggyőzni arról, hogy selejtes vagy, sérült és magányos, nem pedig ép és egész.
– És ez segít?
– Francokat. Az egódnak nem az a dolga, hogy téged szolgáljon. Egyetlen feladata van: az, hogy hatalmon maradjon. És per pillanat halálra van rémülve, mer' leépítések zajlanak a háza táján. Ha tovább mész ezen az úton, bébi, akkor ennek a csibésznek a napjai meg vannak számlálva. Hamarosan munkanélkülivé válik, mert a döntéseidet a szíved fogja meghozni. Vagyis az egód küzd az életéért, az elméddel szórakozik, igyekszik a tekintélyét fitogtatni, és egy kalickában akar tartani, benn a sarokban, távol a világtól. Rá se hederíts.
- De hogyan tudja az ember figyelmen kívül hagyni?
- Próbáltál már valaha elvenni játékot kisgyerektől? Nincsenek elragadtatva, ugyebár. Elkezdenek rugdosni meg visítozni. Úgy a legkönnyebb elvenni a játékot tőlük, ha az ember ad nekik valami mást, amivel játszhatnak. El kell terelni a figyelmüket. Ugyanez a meditációnál is működik: ahelyett, hogy erőszakkal megpróbálnád a gondolataidat eltávolítani az elmédből, adj az elmédnek valami mást, valami jobbat, amivel eljátszhat. Valami egészségesebbet.
- Például?
- Például szeretet Sütikém. Tiszta, szent szeretetet."

  (Elizabth Gilbert:Ízek, imák, szerelmek)

Ma délelőtt hívott az egyik barátnőm. - Mit csinálsz? - kérdezte ártatlanul. - Vajat köpülök - feleltem ártatlanul. - Áhááá - mondta némi agyleállás után - végül is nálad ez teljesen normális... :)) - Si. Normale - feleltem. :))
Szóval egyrészt Dolce Vita könyvéből már kinéztem, másrészt Beastie-nál is megláttam a múltkor - hát ki kellett próbálnom. Máskor is köpülök vajat azt hiszem. Tényleg nagyon finom, finomabb, mint a bolti. És kb. 5 perc alatt készen volt, ráadásul csak dobozos tartós tejszínem volt itthon és ebből is tökéletes lett. Négy deci tejszínből lett pontosan 15 dkg vaj. A savót majd elhasználom kenyérsütéshez. Egyébként vagy az Aldiban vagy a Lidliben szoktuk venni ezt a tejszínt, kb. 150 forint 2 dl belőle.

Készítés: a tejszínt tegyük vagy késes (dagasztókaros) robotgépbe vagy kézi habverővel verjük fel, vagy tehetjük egyszerűen dunsztos üvegbe is, amire rácsavarjuk a tetejét. Légyeg az, hogy addig kell verni (a dunsztosüveget rázni), míg először tejszínhab lesz belőle, majd túlverődik és a vaj és a savó különcsapódik. Ez nálam a robotgépben cirka 4-5 perc alatt be is következett. Ezután egy vékony vászonanyagot egy kislábos tetejére tettem, a közepébe pedig belekanalaztam a kicsapódott vajat. Aztán többször megtekertem a vásznat a vaj körül, így a maradék felesleges savó ki is csöpögött belőle. Voilá. És készen is vagyunk. :)
Formázzuk és hűtőbe tesszük.

Tipp: nagyon különleges ízű házivajat kaphatunk, ha egy részéből ghít készítünk, s az elkészült karamelles-mogyorós ízű isteni ghíből egy keveset a sima natúr vajhoz keverünk. Utánozhatatlan íze lesz, hasonlítani fog a belga vajhoz. Mondjuk kilenctized rész normál vaj és egytized rész ghí keverékére gondoltam.

Húsvéti édes cipók

.

Kingsbridge-ben pompás ünnepséget tartottak Lammas napján, az aratóünnepen. Reggel a város minden házában sütöttek egy cipót – a termést éppen betakarították, úgyhogy bőven volt liszt, és olcsón. Azok, akiknek nem volt saját kemencéjük, szomszédjuk házában sütötték meg a cipójukat, vagy a kolostor, illetve a város két pékjének a kemencéiben. Délre a levegőt megtöltötte az új kenyér illata, s ettől mindenkit elfogott az éhség. A cipókat közszemlére tették ki a folyón túli réten felállított asztalokon, és mindenki körbejárta és megcsodálta őket. Nem volt köztük két egyforma. Soknak a belseje gyümölcsöt vagy fűszereket rejtett: volt szilvás kenyér, mazsolás kenyér, gyömbéres kenyér, cukros kenyér, hagymás kenyér, fokhagymás kenyér és számtalan másféle. Aztán voltak olyan cipók is, amelyeket petrezselyemmel zöldre, tojássárgájával sárgára, szantálfával pirosra vagy pedig napraforgóval lilára színeztek. Rengeteg furcsa forma akadt: háromszögek, kúpok, gömbök, csillagok, ovális alakzatok és gúlák, furulyák, tekercsek, sőt még nyolcas számok is. Megint mások még mutatósabbra készültek: voltak olyan cipók, amelyek nyulakat, medvéket, majmokat és sárkányokat formáztak.

(Ken Follett: A katedrális)

Ismét egy GoodFood recept. És igaza van bizony a kollegináknak, valóban hibásak a receptek. Ez is több ponton nem stimmelt. Valóban érthetetlen, hogy nem nézetik át a recepteket kiadás előtt, egy ilyen hírű gasztromagazinban. Nem is értem. Elsőre, szó szerint ránézésre jó az újság. Aztán ha minden receptet végigolvasunk, akkor jövünk rá, hogy tele vannak hibákkal.
De a cipócskák nagyon szépek, igazi húsvéti asztalra valók. Valójában ha van jól bevált kalácsreceptünk, készítsük azzal nyugodtan, csak ilyen kis gömböcökké kell formázni. A recept amit közlök, már az általam módosított változat.

Hozzávalók 16 darabhoz:
a tésztába.
60 dkg liszt,
3 dl tej,
1 dl víz,
4 dkg friss élesztő,
1 csapott mokkáskanál só,
6 dkg porcukor,
10 dkg mazsola,
1 mokkáskanál ánizsmag ( vagy őrölt fahéj és szerecsendió aki szereti),
8 dkg vaj.
A kenéshez:
1 felvert tojás.
A mintához:
6 evőkanál liszt,
kevés víz.
A sziruphoz:
3 evőkanál kristálycukor,
1 evőkanál víz.

Meglangyosítjuk a vízzel kevert tejet és belekeverjük az élesztőt. A vajat is felmelegítjük, csak épp annyira hogy folyékony legyen (de ne forró). Egy tálba szitáljuk a lisztet, hozzáadjuk a sót, cukrot, mazsolát, ánizsmagokat. Jól összekeverjük a szárazanyagokat, aztán hozzáadjuk a vajat és az élesztős-vizes-tejet. Kidolgozzuk a tésztát szép simára és fényesre. Letakarjuk a kelesztőtálat egy nedves konyharuhával vagy tiszta nylonzacsival. Hagyjuk duplájára kelni.

Előmelegítjük a sütőt 200 fokra. (Légekeverésest 180 fokra, gázsütőnél ez 6-os fokozat.)
A tésztát kicsit lisztezett gyúródeszkára borítjuk és kétfelé, majd mindkét darabot nyolcfelé vágjuk. Minden darabot átgyúrunk és gombóccá formálunk. Sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük viszonylag távol egymástól őket (mert még kelni fognak.). A tetejüket egy zsilettel keresztalakban bevágjuk. Letakarjuk és hagyjuk még 20 percig kelni a kis cipókat. Sütés előtt lekenjük őket a felvert tojással. A lisztet kevés vízzel jó sűrű masszává keverjük (tényleg sűrű legyen, de még kissé folyékony), nyomózsákba tesszük, és a keresztalakokba nyomjuk. Sütőbe helyezzük és 15-20 percig sütjük. Figyeljünk rájuk, ha nagyon gyorsan barnulnának, a sütés felénél vegyük lejjebb a hőfokot.
Közben a kristálycukrot keverjük el egy nagyon kevés vízzel, hogy sűrű szirupot kapjunk. Melegítsük fel, hogy könnyen eloldódjon a cukor  a vízben.
Mikor kisültek a kis cipók, még forrón kenjük meg a cukorsziruppal.
A szirupot egyébként nyugodtan elhagyhatjuk, mert csak összeragacsoz mindent. Anélkül is ugyanolyan finom.
Persze ha gyerekeknek készül, akkor feltétlen kell rá a cukormáz. :)

Mint kiderült, ez egy tradicionális angol húsvéti recept, amit nagypénteken fogyasztanak. A neve hot cross bun, Itt olvashatsz róla a Wikipédiában.

Egy szupertitkos ital receptje: Cola házilag

.

Szervusz, Laitana. A nevem Josep Mascaro. Százkét éves vagyok. Szerencsés fickónak érzem magam. Mert megszülettem. Ahogy te is meg fogsz hamarosan. Mert átölelhettem a feleségemet. Mert ismerhettem a barátaimat, és el is búcsúzhattam tőlük. És szerencsésnek, mert még mindig itt lehetek.
Miért jövök el ma hozzád?
Mert mindenki azt mondja majd, hogy rosszabbkor nem is születhettél volna. Válság van. De hidd el, ettől csak erősebb leszel. Megéltem én már ennél nehezebb időket is, de a végén úgyis csak a jóra emlékszik az ember.
Ne vesztegesd az időd értelmetlen dolgokra, inkább keresd meg azt, ami igazán boldoggá tesz. Mert az idő rohan. Én már 102 évet megéltem, és remélem, adatik még pár. Az élettel az a baj, hogy néha túl rövidnek tűnik. Használd ki minden percét., mert azért jöttél erre a világra, hogy boldog légy.

(Coca-cola reklám szövege)

Eszter befőz oldalán találtam a receptet (Ő pedig a New York Times-ban olvasta), és persze roppant kíváncsi lettem, tényleg hasonlít-e a kólára a szörp íze? Nos. Nem lehetne eladni kólaként, de finom, fűszeres szörpital lett belőle. Én módosítottam a receptet a közbeni kóstolgatások alkalmával. Azt hiszem, a végső változat sokkal inkább hasonlít erre a híres italra. No nem nagyon, de nyomokban azért igen. :) A kóla egyébként kokacserjéből készül (az ízesítésére pedig kóladiót használnak), ami a kokain alapja is. Bár ma már állítólag nem tartalmaz - vagy csak minimális mértékben - kokaint az ital, szerintem mégis ennek köszönheti nagy rajongótárborát. A télen többször is vettem, és saját tapasztalatból mondom: bizony függőséget okoz. Akármit is állítanak róla, nem csak az ízéért szeretjük. Élénkítő hatását is a kokacserjének köszönheti.
A Wikipédián elolvashatod, mi e híres ital hiteles története, ki találta fel, miért, mikor palackozták először és hogyan lett világhírű. 
Nem is tudom. Lehet hogy nekem is titkosítanom kéne a receptemet?! :))

Az eredeti New York Times-os receptet Eszternél olvashatod, ide a saját változatomat teszem közzé. Valóban érdemes rögtön duplázni vagy triplázni vagy négyszerezni is akár a mennyiséget, mert az alapreceptből igen kevés szirup lesz. Sokkal sűrűbb egyébként, mint egy szörp, ezért legalább hatszorosan lehet szódázni. Ja. És iszonyúan habzik, ezért javaslom először szódával megtölteni a poharat, aztán beletenni a szörpöt és elkeverni.
Tehát ez a legkisebb adag receptje.



Hozzávalók:
1 közepes méretű narancs reszelt héja (vagy 2 csepp 100%-os, tiszta narancs illóolaj)
1 nagy citrom reszelt héja (vagy 2 csepp 100%-os, tiszta citrom illóolaj),
1/8-ad teáskanál őrölt fahéj vagy egy 5-10 centis egész fahéjrúd,
2 szegfűszeg,
1 kissé megtört szegfűbors,
2 csapott teáskanál fekete tea (nem filteres, én Earl Grey-t használtam)
1/8-ad teáskanál frissen reszelt szerecsendió
1 cikkely csillagánizs (nem egy egész!)
2 teáskanál szárított levendulavirág
1 teáskanál reszelt friss gyömbér
4 centis vaníliarúd, félbevágva (vagy 2 csepp 100%-os, tiszta vanília illóolaj)
1/4 teáskanál citromsav
300 g cukor (karamellizálva szerintem igazibb, főleg ha nincs barna nádcukrunk, akkor mindenképpen karamellizáljuk a cukrot)
10 dkg sötétbarna nádcukor,
1/2 liter víz.

Az összes ízesítőt fél liter vízzel felforraljuk, és kis lángon fedőt rátéve főzzük 20 percig. Majd átszűrjük egy vászondarabon, visszatesszük a lábosba és hozzáadjuk a cukrokat is. Ha nincs barna cukrunk, akkor előtte karamellizáljuk meg a cukrot. Ha van, akkor nem szükséges. A cukorral még főzzük nagy lángon cirka 5 percig. Csírátlanított üvegekbe töltjük (már ha többszörös mennyiséget készítettünk) és szárazdunsztba tesszük. Ha csak dupla vagy tripla adagot készítettünk, nem szükséges, mert hamar el fog fogyni. Emellett nagyon tömény, inkább szirup, mint szörp, ezért szerintem nem is nagyon tud megromlani a magas cukortartalom miatt.

Zalai savanyú répa

Az út örökre megy tovább,
felhők alatt és hold alatt,
de bármily messze tért, a láb
végül hazafelé halad.
S a szem, mely lángot és csatát
látott kőtermek mélyiben,
a régi, ismert mezőkön át
füvön, fán, dombon elpihen.

~ J. R. R. Tolkien

Elnézést, ez is egyszer már fönn volt itt, csak a blogszerkesztés fárasztó tevékenység - sikerült elreptetnem az űrbe a bejegyzést, valahol már a Szaturnusz gyűrűi közelében járhat... így újra föl kell tennem.
A savanyú répa egy igazi vasi-zalai tájétel. A kerekrépából azt hiszem, máshol az országban nem készítenek ételt. Malacoknak szokták adni egyébként takarmánynak, mert nagyon egészséges és tápláló. Pedig régen népélelmi növény volt. Nálunk a piacon is kapni, nem csak savanyítottan, de frissen is. Nyersen szendvicsbe ízletes, igazi téli vitaminbomba. Az ilyenkor seízű paprika és paradicsom helyett.
A receptet szomszédasszonyomtól tanultam, ő ehte zalai, én viszont nem. Szülei így főzték régen, ő is így főzi - mai is. Hihetetlenül ízletes, csak egyre kell vigyázni. Ha egyszer belekóstoltál, nem tudod abbahagyni a kanalazgatást! :-)

Hozzávalók 6 főre:
1 kg savanyított répa,
20 dkg füstölt húsos csont,
50 dkg lapocka
30 dkg oldalas,
4 evőkanál olaj, vagy 1 evőkanál zsír,
só,
2-3 babérlevél,
10-12 szem egészbors,
1/2 liter natúr paradicsomlé,
2 dl tejföl,
2 csapott evőkanál liszt,
só.

A húst kockákra daraboltam, az oldalast csontonként elvágtam, a füstölt csontot úgyszintén. A zsíron átpirítottam a húst, míg zsírjára nem sült. Aztán hozzáadtam a savanyított répát, felöntöttem 1/2 liter paradicsomlével és annyi vízzel, ami bőven ellepte. Tettem bele babérlevelet, borsot és sóztam (óvatosan, mert a füstölt hús is sós). Fedő alatt a hús puhulásáig főztem, majd a lisztből és a tejfölből habarást készítettem, amivel besűrítettem a répát. Jól összeforraltam.
Nem kell megijedni, hogy ennyire paradicsomos. Meg tejfölös. Egészen fantasztikus így ebben az ételben.
Készíthetjük úgy is, hogy csak paradicsomosan, habarás nélkül. Így egészen könnyű étel. Tálaláskor aztán kínálhatunk hozzá tejfölt.
Kerekrépát savanyíthatunk házilag is.

Kérdés

Kedves Olvasóim!

Föltettem jobb oldalra egy közvélemény-kutatást. Megköszönöm, ha válaszoltok a kérdésemre.
Köszönöm! :)

Spanyol omlett (tortilla)

.

Ma dolgos napom volt, így egyszerűt ettem csak. Többször készítettem már csak mindig vacsorára, ezért nem is tudtam fotózni. Mondjuk amilyen éjszakai sötétség volt ma, épp csak sikerültek a képek. Egész nap esik... ami jó, mert már nagyon kellett az eső.

Hozzávalók 1 főre:
3 tojás,
2 cl tej,
1 nagyobb burgonya,
1 nagyobb fej lilahagyma,
só,
4 evőkanál olaj.

A burgonyát és hagymát vékony karikákra vágtam, sóztam és teflonserpenyőben az olajon, fedő alatt kis lángon pároltam. Mikor elkészült a krumpli, a tojásokat kevés sóval és a tejjel jól felvertem, és a serpenyőbe öntöttem. Kis lángon sütöttem, míg a teteje is már majdnem megszilárdult. Rátettem egy nagy tányért és egy lendületes mozdulattal fejtetőre fordítottam serpenyőstől. Így a tortilla a tányérra kerül és megfordul. Visszacsúsztattam a serpenyőbe és a tetejét is hagytam megsülni - ez cirka fél perc. Újra rátettem a tányért és újra felfordítottam. Így most a tojáslepény visszakerült eredeti felállásába.
Azonnal fogyasztandó.
Éva írta a kommentben, hogy Spanyolországban másképp csinálják. Megpárolják a fentiek szerint a krumplit, hagymát, hagyják kissé kihűlni. Kissé összetörik a fakanállal kisebb darabokra. Felverik a tojást és ebbe teszik a párolt burgonyát, hagymát. Kevés olajjal felforrósítják a serpenyőt és az egészet beleöntik. A sütése ahogy leírtam fent.
Spanyolországban nagyon népszerű, tölteléke gyakorlatilag bármi lehet. Adható mellé fejes saláta vagy savanyúság is akár. Más az állaga, mint egy rántottának: valahogy olyan könnyű, légies.
Friss kenyérrel, habzó sörrel kitűnő gyors ebéd vagy vacsoraétel.

Fűszerkavalkád

.

Valamit kerestem a neten, és találtam egy remek oldalt. Fűszerkeverékek. Fűszerolajak, házi mustárok, mit-mihez, stb.

 (kép innen)

Az arab részt kissé hiányosnak találtam, de a Terebessen megleltem.

Tésztavarázs a fazékban

.

Nohát. Engem is elért a tésztavarázslat. :) Konkrétan egy csodás szakácskönyvről van szó: írója Michael Roux, több Michelin csillagos séf, aki - csillagok ide vagy oda - több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik a házi tésztakészítés terén.

Könyve megtöri a mítoszt, miszerint tésztát készíteni bonyolult és nehéz dolog. Leírásait követve még egy kezdő keze alól is fantasztikus tésztaköltemények kerülhetnek ki. Műve hiánypótló a szakácskönyvek nem kis garmadájában, mert a házitészta valamiért mostohagyermeke lett nem csak az éttermek, de a hétköznapi konyhák világának is. Michael Roux rendkívül inspiráló: aki kézbe veszi a Tésztavarázst, nem egykönnyen teszi le ezt a szép kiadványt.
A könyvben fejezetekre tagolódnak a különféle tésztákból készült finomságok.  Pizza, linzer, leveles tészta, égetett tészta, filotészta, pástétomtészta. S mindezen receptek szép fotókkal vannak illusztrálva, követhetően leírva, modern ízkombinációkkal, nagyon ötletesen megkreálva. E könyv gazdagon kínálja a finom tésztaételeket, mindent megtalálunk benne, mi szemnek s szájnak ingere - sósan és édesen is. Alapmű.

A könyv a T. bálint Kiadó gondozásában jelent meg. Szavazhattok is a könyvre, a Libri Aranykönyv játékában vesz részt. A Libri értékes nyereményeket is kisorsol a szavazók között.

 

Néhány szép fotó a könyvből.

Egy skót finomság: a scone

Imádom a teát.

Azok, akik nem értik, tartalmatlannak nevezik. A szemükben csak pár milligrammal több a semminél. A parfümje, a lelke, az illúziója elvesz, mert nem tudják lemérni, és csak a sárga, forró víz marad a csészéjükben. Azt mondják, hogy nincs lelke, pedig csak az egyénisége hiányzik. Magunk adunk neki egyéniséget. Meddő és királyi ital, amely nem táplál, de teret enged a belegondolásunknak, az álmainknak és a fantáziánknak. Terméketlen, önmagáért való, kéjes, mint a csók. A többi italok követelőznek. Elveszik valaminket, vagy adnak valamit, megváltoztatnak. Ez csak kihozza, hangsúlyozza, aláhúzza igazi valónkat, megmutat önmagunknak, az arcunkat tükrözi. Hasonlatos a szőke nőkhöz, akik azonnal átveszik a férfi egyéniségét, s ha géplakatossal beszélnek, a gépek érdeklik, de ha költő szól hozzájuk, ábrándosak lesznek, és rímekben felelnek.
A hangulatok egész skáláját tudom vele kifejezni. Az, aki ügyes szakácsa az érzéseinek, a virágzó teabokor minden varázsát bele tudja csempészni a csészéjébe. Nem is igen bízom azokban, akik csak szokásból isszák, mással készíttetik el, s következetesen citrommal és rummal fűszerezik, és reggel vagy este egyformán ragaszkodnak hozzá. Azt mondom, hogy minden csésze tea egy önportré. Ismertem egy nőt, aki addig vitte a teakészítés művészetét, hogy a hangulatait egész hűen tudta vele visszaadni. Az udvarlójának pedig úgy nyújtotta át, hogy néha vallomás volt - forró és félreérthetetlen -, néha évődés, néha pedig a szeszélyek szeszélye, egy kimagyarázhatatlan zavar, amely a végletekig csigázta a kíváncsiságot. Vannak fantaszták, akik csak a páráját és aromáját szeretik, s a csészére hajolva álomútra kelnek Kínába, Ceylonba vagy a Szunda-szigetekre, oda, ahol ez a keserű és egzotikus gyökér terem.

A tea az álmodók bora.

(Kosztolányi)

Én is megvettem az új GoodFood magazint. Azt hiszem, ebben nem fogok csalódni, mint az új Magyar Konyhában. A magyar nyelvű GoodFood magazinban rengeteg a recept, ráadásul olyanok, amik egy egyszerű konyhában is könnyen megvalósíthatók. Gyönyörűek a fotók, idényjellegűek a receptek.
Ma az ebédhez meg is sütöttem a scone-t. Ismét az angol konyha egy remeke - pontosabban skót remek, csak az angol konyhát is meghódította: a délutáni teázás ugyanis elképzelhetetlen valamilyen sütemény vagy szendvics nélkül. Hasonlít az ír szódabikarbónás kenyérhez. Villámgyorsan elkészül (összeállítással, sütéssel együtt maximum 30 perc) és nagyon finom. Pogácsaszerűség, csak édes. Kiválóan kiválthatja a mi pogácsánkat is ha sósan készítjük el, és ha mondjuk nincs időnk a tészta kelésére várni órákat. Állaga könnyű, puha, borzas. Tényleg jó. És villámgyors.
Én most csak fél adagot sütöttem, de így is az 5 centis pogácsaszaggatóval kiadagolva 12 darab lett belőle. A teljes adagot írom le azonban, ami ennek a duplája.

Hozzávalók 22-24 darabhoz (5 centis pogácsaszaggatóval):

45 dkg liszt,
2 csapott teáskanál sütőpor,
1 teáskanál szódabikarbóna,
1/2 csapott mokkáskanál só,
10 dkg hideg vaj felkockázva,
2 púposabb evőkanál porcukor,
275 ml író vagy joghurt,
2 evőkanál tej,
2 teáskanál vaníliakivonat,
10-15 dkg cseresznye vagy mennybefőtt (magozva, lecsöpögtetve),
a tálaláshoz:
eper vagy meggy vagy málnalekvár és tejföl.

Begyújtjuk a sütőt. Az átszitált lisztet keverjük el a sütőporral, szódabikarbónával, sóval. Adjuk hozzá a kockázott vajat és morzsoljuk el a tésztát. Tényleg morzsára kell hasonlítania. Gyorsan dolgozzunk és csak a tenyerünkkel, a vaj ne nagyon melegedjen fel. Ezután hozzáadjuk a tésztához a cukrot és meggyet, elkeverjük, majd hozzáöntjük az írót, tejet és vaníliaesszenciát is. (Én a tejet kihagytam, csak írót tettem a tésztába.) Gyorsan összedolgozzuk (nem kell nagyon, épp csak álljon össze), lisztezett deszkára borítjuk, kinyújtjuk másfél-két centi vastagra és kiszaggatjuk. Kissé lisztezett sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk, tetejét tejjel megkenjük (én elfelejtettem) és 200-220 fokos sütőben 10-15 perc alatt megsütjük.

Tálalás: kettévesszük a sütiket, lekvárral és tejföllel megkenjük, a tetejét ráhelyezzük és lehet fogyasztani.

Rakott krumpli

Hozzávalók 4 főre:

12 db kisebb krumpli,
6 db főtt tojás,
1 és fél hosszú szál füstölt parasztkolbász,
0,5 liter tejföl,
8 evőkanál olaj,
1 kisebb fej vöröshagyma,
só.

A burgonyát hajában megfőzöm, és egyből hideg víz alatt le is hűtöm. A tojásokat szintén. Mikor kihűltek, megtisztítom, és karikákra vágom mindkét alapanyagot. A parasztkolbászról lehúzom a bőrét, és karikákra vágom. (Ha szárazabb, hideg vízben kicsit mossuk meg, úgy könnyebben lejön.)

Egy kislábosban a nagyon apró kockákra vágott vöröshagymát az olajon kevés sóval üvegesre dinsztelem. Egy jénaiba rétegezem a hozzávalókat: alulra teszek a hagymás olajból, erre jön egy réteg burgonya, só, főtt tojáskarikák, és kolbász. 

A maradék hagymás olajat összekeverem a tejföllel, és az első rétegre csurgatok belőle. Megint burgonya, só, tojás, kolbász, hagymás-olajos-tejföl. Ha van még hozzávaló, még egy réteg következik. A tetejére tejföl jön. 

Előmelegített sütőben 30 perc alatt összesütöm. Friss fehérkenyérrel, káposztasalátával, vagy savanyú uborkával tálalom.   

       

A hagymás olaj a titka az egésznek. Anélkül fele olyan finom sincs! Kolbász nélkül, hagymás-paprikás olajjal is finom.

Szecsuáni csirke (most csak zöldségből)

.
Ha a negatív energiát pozitív gátolja, akkor minden lény virágozni kezd.
Ha a pozitív energia visszatér a negatívba, akkor minden lény békés. A
virágzás gyarapodás, a béke boldogság, a boldogság rend.
Amikor a lényeket a negatív rombolja, akkor a pozitív hátrahúzódik. Ha
a negatív jár elöl, akkor hitvány emberek hatalomra tesznek szert, a
megvilágosodottak pedig menekülnek a veszély elől. Ilyen a Természet Útja.
Ha pozitív energia serénykedik, akkor a tízezer lény békés és rátalál
önmagára.

                                                                                                                                                                                (Wen-Ce: Lao-Ce utolsó tanításai)

Tálalónál láttam még januárban (Ő meg Citromhabnál látta), akkor el is készítettem magamnak ebédre. De annyira éhes voltam, hogy elfelejtettem lefotózni. Ma megint megcsináltam, mert ideális ebéd, ha egyedül vagyok. Párom egyáltalán nem eszi az ázsiai konyhát, én sem kedvelem. Azért néha rákívánok, mert volt egy időszak az életemben, mikor Pesten dolgoztam és a közelben csak kínai büfé volt. Szóval valamennyire azért szocializálódtam erre a konyhára is. És a wokot mindezek mellett is szeretem használni. Mert pillanatok alatt elkészül benne minden. Ráadásul a húsok szaftosak és porhanyósak lesznek benne, a zöldségek is nagyon hamar puhulnak és megőrzik jó ízüket. Lehet hogy kitalálom a fúziós magyar konyhát wokban főzésre hangoltan... :)
Egyébként ez a szecsuáni csirke egyszerűsége ellenére nagyon finom. És tényleg a "csak dobjuk össze" kategória, mert rizsfőzéssel együtt cakumpakk 25-30 perc alatt készen is van.

Hozzávalók 4 főre:
1 egész csirkemell csont és bőr nélkül,
2 evőkanál olaj (nálam dió és napraforgó keveréke),
2 kisebb sárgarépa (25-30 dkg),
3 közepes vöröshagyma (30 dkg),
1-2 csilipaprika vagy csilipehely,
2 evőkanál étkezési keményítő,
3-4 evőkanál szójaszósz,
só, pici cukor.

Először elkészítettem a rizst és míg az főtt, hozzáláttam a ragunak is. A csirkemelleket felkockázzuk, megszórjuk a keményítővel és elkeverjük. A sárgarépát hosszúkás csíkokra vagy szeletekre vágjuk, a hagymát nem túl vékony félkarikákra, a fokhagymát apró kockákra. A jól felhevített wokba olajat öntünk, mikor az is felforrósodott, kevergetve átpirítjuk a húsdarabokat. Majd a hagymát és répát is hozzátesszük. Fűszerezzük szójaszósszal, pici sóval, csilivel és átpirítjuk annyira, hogy a répa félig megpuhuljon. Végül kevés vizet is adunk hozzá és egy lehelletnyi cukrot ha szükséges az ízek kiegyenlítése miatt.
Rizzsel tálaljuk. A rizst kínai módra főztem: hosszúszemű faját választottam. A fazékban (amiben főni fog) többször váltott hideg vízben átmostam, úgy hogy a kezemmel átmorzsolgattam a vízben a rizst kissé minden vízfrissítés alkalmával. Addig öntögettem le róla a vizet és engedtem rá a frisset, míg egészen tiszta víz maradt rajta. Ezzel a módszerrel a keményítő eltávozik róla, így nem lesz ragacsos. Dupla mennyiségű vízbe tettem föl egy kevés sóval - bár a kínaiak asszem nem sózzák. Fedőt tettem rá és kis lángon főztem. Nem kevergettem. Addig hagytam a tűzön, míg már csak fél centinyi víz maradt a rizs tetején (ez olyan tíz perc főzést jelent), ekkor lezártam a lángot és hagytam fedő alatt, míg elkészült a mellévaló. Rizsből személyenként 12 dkg-ot számolhatunk.

Nem hiszem hogy ez eredeti szecsuáni lenne, de finom és egyszerű. Akit érdekel a kínai konyha, itt a Terebess oldalán találhat még jó kis recepteket.
Az én ragumba most csak zöldség került: hagyma, fokhagyma, káposzta, sárgarépa, zöldborsó. Így hús nélkül is tökéletes volt.

Böjti ételek

Sokan azért félnek belevágni a nagyböjtbe, mert nem tudják mit is egyenek ilyenkor - ha húst nem, akkor mit? Ráadásul a nagyböjt ideje arra az időszakra esik, amikor már a gyökérzöldségeken, krumplin, káposztaféléken kívül nincs is más ehető zöldféle. Persze a multiknál és a nagy piacokon lehet kapni cukkinit, padlizsánt, óriásira növesztett kaliforniai paprikát, vízízű műparadicsomot és hasonlókat. Lehet választani ezeket is, de én inkább más vonalat követek ilyenkor. 

Úgy gondoltam csokorba gyűjtöm a böjti alapanyagokat. Segítségünkre lehet, mert ilyenkor célszerű előre összeállítani a menüsort, mondjuk egy hétre. Nagyon megkönnyítheti a dolgunkat, és változatosabbá is válhat az étrendünk, mintha hirtelen, villámcsapásvezérelte-módon főznénk. 

Kétféle megközelítés létezik szerintem. Ha valaki jobban el van eresztve kosztpénzileg, akkor összeírja, mit enne, és napi szinten ahhoz vásárol. Ha a bukszánk nem olyan tömött, akkor pedig heti bevásárlást csinálunk: azt vesszük meg, ami akciós, olcsó. És utólag, az alapanyagokhoz igazítjuk a menüt. Én ez utóbbit szoktam csinálni. Nem akkor veszem meg a karfiolt, amikor 600 Ft kilója, hanem amikor leértékelik 250-re. Óriási összegeket lehet így spórolni. 

A böjt mindenkinek mást jelent. Van, aki a tejes ételeket is elhagyja ilyenkor, de halat például eszik, de húst nem. Van aki tejes ételeket eszik, de halat nem. Van aki csak péntekenként eszik húsmentesen és vannak, akik végig húsmentesen étkeznek a 4o napban. Van aki az édességet vonja meg magától, van aki naponta csak egyszer étkezik ilyenkor. Rajtunk múlik, mit tekintünk igazán böjtösnek. 

Krumpli. Előnye hogy finom és szerintem nincs ember, aki valamilyen formában ne szeretné. Rendkívül változatosan készíthető. Sokféle tepsiskrumplit süthetünk belőle. Süthetjük hajában, ehetünk hozzá savanyúkáposztából készült, tökmagolajjal meglocsolt salátát. A nudli ilyenkor nagyon nyerő, mert bármilyen olyan szószt elvisel, amit tésztára is tennénk. Készíthetjük fűszeres paradicsomszósszal, sajttal. Tehetünk rá kéksajtmártást, csinálhatjuk sajtos-tejfölösre is. És persze ott van a pirított morzsás édes változata is, amit egy tartalmas zöldség- , bab-, lencse-, sárgaborsóleves után tálalhatunk. Süthetünk belőle borzacskát (tócsnit), prószát, készülhet belőle sztrapacska túróval-tejföllel vagy sült savanyúkáposztával. A krumplilángos is nagyon finom, maradék főtt burgonyából remek étel.  És persze a krumplipürével töltött, tejfölös csőben sült palacsinta sem elhanyagolható finomság.

Rizs. Rizsből rendkívül finom rizottókat készíthetünk gombával, sárgarépával, sütőtökkel, kelkáposztával, fagyasztott cukorborsóval, kukoricával. Vega rakott kelhez is finom. Édességként pedig (tejberizs) egyszerű és gyorsan elkészíthető, mégis pazar tud lenni, mert rendkívül variálható. Lekvárokkal, kompótokkal, friss gyümölccsel, magfélékkel, csoki-, karamellöntettel, gyümölcsöntetekkel. Mindenhogyan királyi finomság. Levesbetétként sem elhanyagolható.

Gabonafélék: köles, árpa, zab, hajdina, kukorica, búzatöret (bulgur, kuszkusz). Készíthetünk kását kölesből, zabpehelyből, kukoricából. Reggelire vagy könynű vacsoraként tökéletesek. A kukoricapuliszkát ehetjük sokféleképpen, a böjt egyik legváltozatosabban készíthető alap-étele lehet. De a köles, árpa is készíthető a rizshez hasonlóan rizottószerűen is akár. Ezek a gabonák is zöldséglevesek felturbózására kitűnőek.

Zöldségfélék. Káposztafélék, gyökérzöldségek: zeller, sárgarépa, fehérrépa, cékla. Sütőtök, kerekrépa, feketeretek, csicsóka. Fagyasztva öt ehető zöldséget ismerek: a zöldborsót, kukoricát, zöldbabot, gyalult tököt és a parajpürét. Sóskát - ha jót akarsz magadnak - ne végy fagyasztva mert bűn rossz.

Ilyenkor vehetjük elő a spájzból a nyáron eltett kincseket: az üveges zöldbabot, lecsót, zakuszkákat, lekvárokat, befőtteket, és persze a savanyúság formájában eltett nyári zöldségeket.

Az aszalt gyümölcsök is igazi böjtös ételek. Önmagukban is isteniek persze, de készíthetünk belőlük levest, szószokat, használhatjuk sütikbe, müzlikbe is őket.

És ha már a müzli szóba került: az olajos magvak is a böjt alapkövei. Dió, mogyoró, mandula, tökmag, szotyola. Készíthetünk velük házi müzlikeveréket, tehetjük őket kenyérfélékbe, süteményekbe is. De rizottókban is finomak.

Száraztészták. Roppant gyors, egyszerű, finom ételek varázsolhatók belőlük hús nélkül is. Gyakorlatilag korlátlan variációban készülhet belőlük bármi.

Hüvelyesek: bab, lencse, sárgaborsó, csicseriborsó. Mind isteni finom és nagyon tápláló. A csicseriborsó például olyan komplex fehérjét tartalmaz, ami még a húsokén is túltesz, rendkívül sok vitamin és ásványi anyag van benne. A szuperételek egyike.

Gyümölcsök. Alma, körte, narancs, banán, kiwi, ananász, mandarin, citrom. Napi egy alma az orvost távolt tartja - szól a mondás. És igaz is. Nem csak vitaminokban gazdag és ásványokban, de tisztítja is a szervezetet, új erővel tölti fel.

Tejtermékek: sajtfélék, kefír, joghurt, író, tej, túró, tejföl, tejszín.

Tojás. Szintén nagyon tápláló, sok módon készíthető.

És persze a kenyér. Igen változatosan süthetjük, a böjt alapköve.

Remek húspótló a búzahús, vagyis a szejtán és a tofu is, én imádom.

A fenti listából látszik, hogy böjtben is is rendkívül változatosan étkezhetünk. Számomra a levesek ilyenkor abszolút előtérbe kerülnek (mondjuk máskor is sűrűn főzök levest), mert nagyon egészségesek és roppant finomak, valamint kiadósak is. Ehetőek délben is, este is. Könnyűek, diétásak.

Amit ajánlanék még: a gyógynövényteák. Tisztítják és regenerálják a szervezetünket. Ajánlott napi 1-2 csészével inni a böjt alatt.

 

És hogy ne maradjunk recept nélkül sem... Böjtben a főzelékek különösen előtérbe kerülhetnek. Íme egy egyszerű feltét, mert húsmentes időszakban igazán ennek vagyunk híján. Tényleg semmi extra. Puliszkát főztem. És volt belőle maradék. A kihűlt puliszkából golyókat formáltam úgy, hogy a közepükbe sajtot tettem, majd kevés olajon piros-ropogósra kisütöttem őket. Spenótfőzelékhez pl. szuper. Ha csak kis golyóbisokat formázunk a puliszkából, akkor nyakon boríthatjuk jóféle olasz paradicsomszósszal is, vagy egyszerűen szórhatunk rá sajtot, és meglocsolhatjuk tejföllel is. De egy kéksajtmártással (márványsajt és tejszín összeforralva) is remek.

Kezdődik a nagyböjt...

.

Idén viszonylag korán lesz húsvét. Ez a hét így már a böjt kezdete.

(Kép: képguru)

Holnap van húshagyó kedd. Ezt írja róla a wikipédia:

A húshagyó kedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda előtti nap. A név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak naphoz, sok helyütt karneválnak vagy fesztiváloknak ad helyet. Francia neve Mardi Gras, szó szerint „kövér kedd”. Angol neve Shrove Tuesday (gyóntató kedd), inkább a böjt előtti megtisztulásra utal. Orosz neve blinij vtornyik, szó szerint „palacsinta kedd” a pogány korból ered és a napra utal. A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd.
A húshagyókedd a farsangi szezon utolsó napja, sok helyen ünneplik karnevállal, felvonulással. Talán a leghíresebb a New Orleans-i karnevál, amelyet Mardi Gras-felvonulásnak is neveznek. Húshagyókeddre esik a híres Velencei karnevál utolsó napja is. A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét.

Szerdán hamvazószerda van.
A hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete.
Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
Hamvazószerdán – elsősorban a katolikus egyházban – szentelt hamuból (mely az előző évi virágvasárnap barkáinak hamvai) keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”, illetve „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak!” Ezt a napot ritkábban protestáns közösségekben is megünneplik.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. Ezt nevezik hamvazásnak (latinul: impositio cinerum), ami a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje.
További elnevezései: szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda.

A következő nap a torkos csütörtök.
A torkos csütörtök a farsang különleges napjainak egyike, mely valaha része volt a magyar népszokásoknak is. Lényege, hogy - a közelgő nagyböjt előtt - ezen a napon bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag, és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket (pl. fánk), valamint megengedett volt a szokásosnál mohóbban, torkosabban étkezni. Eredeti napja feltehetően a hamvazószerda előtti csütörtök azon európai országokban (pl. Olaszországban giovedí grasso, Lengyelországban tłusty czwartek, Németországban Fetter Donnerstag), ahol hagyománya folyamatos, ma is ekkor tartják. Magyarországon a hamvazószerda utáni csütörtökre helyezve élesztették újjá, egyes források szerint az oka a gazdaságosság, és azért esne erre a napra mert a háztartásban mégis megmaradt húsételek ,hogy ne vesszenek kárba úgymond engedélyezett az elfogyasztásuk eme torkos napon.
A régi magyar népszokás szerint is a hamvazószerda előtti napon, azaz húshagyó kedden kellett elfogyasztani az utolsó húsételeket, ezt követően a háziasszonyok a főzőedényeket a szokásosnál is alaposabban mosták el, nehogy hús- vagy zsírmaradványok kerüljenek a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt ételeibe. Meglepő tehát azt feltételezni, hogy a korábbi, a mainál sokkal szigorúbb katolikus szabályozás, a mainál jóval erősebben őrzött néphagyományok idején a torkos csütörtök hamvazószerda után lett volna. Ennek ellenére egyes magyar források és népi elnevezések (kisfarsang, csonka csütörtök, halottak húshagyata) azt a látszatot keltik, hogy hazánkban a régebbi időkben is a jelenleg használatos időpontban tarthatták meg, ennek megbízható tisztázása komolyabb kutatást igényelne. Elképzelhető, hogy ugyanaz az elnevezés két teljesen különböző indíttatású és eredetű szokást is takar, amelyek megtartása függhetett az adott terület többségi vallásfelekezetétől.
Általában a keresztény világban a torkos csütörtök a farsangi főszezon, a karnevál első napja. Az ezt követő pénteki napon - mivel a régi katolikus szabályok szerint minden pénteki napon Jézus halálának emlékére böjtösen étkeztek - a lendület alább hagyott, szombattól kezdve azonban egészen hétfő éjjelig, kedd reggelig tarthatták a mulatságokat. Kedden este - nehogy véletlenül is átlépjék az éjfélt, és így hamvazószerda napján bálozzanak - már nem volt különösebb ünneplés.

Következik a péntek, és ez már valóban a nagyböjt kezdete. Jézust pénteken feszítették keresztre, ezért a keresztény hagyományban a pénteki nap mindig böjti nap.
A böjt nem csak azt jelenti, hogy elhagyjuk a húst. A böjt megtisztulást jelent. Tartózkodást, egyedüllétet. Belső rendrakást, testben is, lélekben is, és szellemünkben is. A nagyböjt Jézus 40 napos pusztai elvonulását eleveníti fel. Így ha valóban böjtölünk, az azt jelenti, hogy távol maradunk a társaságtól is, kerüljük a fecsegést, internetet, televíziót.
Ilyenkor hazatérünk a lélek otthonába. 

Kívánok mindannyiunknak teljes megtisztulást, frissülést!

After Eight brutálcsokitorta

.


-->

Az ember minden egyes napjában van öröm és harag, fájdalom és élvezet, sötétség és világosság, növekedés és hanyatlás. Minden pillanatba bele van vésve a természet nagy alkotása - ne utasítsd vissza és ne ellenkezz a dolgok kozmikus rendjével.

(Ueshiba Morihei O-sensei)

After Eight rajongó vagyok. Egyszerűen imádom. No és a brutál tömény édességeket szeretem. Ha már édesség, legyen is édes! Tudom, sokan kedvelik azokat a "nem is édes" desszerteket, amitől az ember bűntudata az ajtónk kívül marad és még csak nem is dörömböl. Oké, biztosan finik ezek a típusú sütik is, de ha már bűnözünk, csináljuk azt is maradéktalanul, nem? :) Ebből a csokitortából 1 vékony, pici szelet is elég. És ha ezt én mondom, nyugodtan el is hihetitek. Figyelem, csak elkötelezett csokoládérajongóknak és csak azoknak, akik szereti a fogkrémet tortában is!

Hozzávalók a 15 centis kicsi tortaformához:
15 dkg liszt,
7 dkg hűtőhideg vaj,
1 csipet só,
1 tojás sárgája,
3 evőkanál hideg víz.
A krémhez:
3 dl tejszín,
20 dkg fehér csokoládé,
20 dkg étcsokoládé,
5 csepp Aromax borsmenta illóolaj.
A tálaláshoz tejszínhab.
Plusz tojásfehérje a kenéshez,
üveggyöngy vagy bab vagy lencse vagy rizs
a vaksütéshez,
alufólia és sütőpapír.

A sütőt előmelegítettem 200 fokra. Robotgépbe tettem a lisztet, a sót, a kockázott hideg vajat és morzsásra kevertem a késes aprítóval. Majd hozzáadtam a tojás sárgáját és a vizet és addig kevertettem a géppel, míg összeállt a tészta. Ez pár másodperc.
A tortaformát körberajzoltam sütőpapíron és kivágtam a kört. A tésztát lisztezett deszkán olyan nagyságúra nyújtottam, hogy bőven túlérjen a formán, mert viszonylag magas peremet kellett hagynom a krémnek. Kivajaztam a formát, aztán a sodrófára feltekertem a tésztát, és a forma fölött tekertem ki. Így könnyedén a helyére került a tészta. Eligazgattam, aztán beletettem a sütőpapírt. Az oldalára körben alufóliacsíkot tettem úgy, hogy bőven takarta belül a torta oldalát, nehogy sütés közben leleffenjen, ráhajoljon a tortaforma aljára. Üveggyöngyöket szórtam a sütőpapírra, aztán betettem sülni 10-15 percre. Üveggyöngy helyett lehet használni szárazbabot vagy rizst, bármit, ami lenyomja a tésztát.
Negyedóra múltán kivettem a sütőből, leszedtem róla  afóliát, kivettem a gyöngyöket és a papírt. Visszatettem sülni még körülbelül 25-30 percre. Mikor kivettem a kész tésztát, alul és 2-3 centi magasan az oldalát kikentem a tojásfehérjével. Így nem ázik el a tészta.
Míg sült a torta, elkészítettem a krémeket. Forrásig felmelegítettem a tejszínt, majd elfeleztem. Az egyikbe apróra darabolt fehércsoki, a másikba étcsoki került. Addig kevergettem, míg teljesen krémesre olvadtak a csokik. A fehércsokisba tettem a borsmenta olajat.
A krémeket a formába csorgattam és csak úgy nagyjából villával elkevertem. Szépen szelni úgy lehet, hogy jól behűtjük a tortát és forrásban lévő vízbe mártott késsel szeleteljük. De nekem így is tetszik... ;)

Figyelem! Csakis 100%-os, tiszta növényi, igazi illóolajat használhatunk!!! Az olcsó, párologtatókba való műolajak nem használhatók! Az Aromax márkájú olajakat bármely fitotékában vagy Rossmannban megvehetjük. És még egy figyelem! Illóolajat tisztán, önmagában tilos lenyelni!!! Csak külsőleg alkalmazhatók! Kivétel, ha nagy zsírtartalmú anyagba kerül és minimálisat használunk belőle. Fürdővízbe is csak tejszínbe vagy mézbe keverve kerülhet, mert megégeti a bőrt, annyira erős.
Ha normál méretű formában készítenénk,vagyis tizennyolcasban, szerintem ahhoz is elegendőek ezek a mennyiségek, csak akkor laposabb torta lesz az eredmény. Talán a liszthez lehet hozzátenni és 20 dkg-ból készíteni, 10 dkg vajjal, 4 evőkanál vízzel, 1 tojássárgájával.
Az én tésztámban van egy kevés darált dió és porcukor is, mert múlkorában diós metéltet ettünk, és maradt 4 dekányi dió-cukor keverékem, ezt beledolgoztam a tésztába.
Én egyébként 7 csepp olajjal készítettem, de így tényleg brutál mentás lett - mondjuk nekem így ízlik, de aki nem akarja nagyon mentásra készíteni, tegyen csak 5 csepp illóolajat a krémbe.
Ha van türelmünk kivárni, hogy kissé hűljenek a krémek, és sűrűbben folyóssá váljanak, szebb márványmintát kapunk. És ha mégtöbb türelmünk van, készíthetjük két rétegűre is. Meg kell várni, hogy a fehércsokis krém megszilárduljon, csak ezután ráönteni óvatosan a kissé már langyosra hűlt, és nem csurgósan folyó étcsokikrémet. Így csíkos lesz a tortánk.
Ha pedig valaki nem kedveli a fogkrémet tortában, hagyja ki a mentaolajat. Akkor is brutál finom csokitorta lesz a végeredmény. Sőt. Az ízesítések változatos világa tárul fel, mert bármivel megbolondíthatjuk a csokikrémet. Csilivel, rózsaborssal, narancshéjjal, , rózsaolajjal, stb.... és stb... és stb... :)
Tejszínhabbal tálaljuk. Nagyon finom a ropogós tészta és a tömény csokiláva kontrasztja. Asszem ma megsütöttem a kedvenc csokitortámat. :)

A Kayapo indiánok otthona eltűnik

.

Hátha segíthetünk.

Viktor Forgács facebook

Remélem ez a kép beutazza a világot . . .

"Amíg az újságok és a televízió másról sem beszél, mint a celebek életéről a Kayapo indián törzsfőnöknek élete legrosszabb hírével kell szembenéznie: Dilma, "Brazília új miniszterelnöke engedélyt adott egy óriási vízi erőmű létesítésére (a harmadik legnagyobb a világon). Ez egyben a halálos ítélete a völgyben élő embereknek mert a gát létesítése 400,000 hektár erdőt fog hullámsírba temetni. Több mint 40.000 bennszülött indiánnak kell új otthont keresnie. Ezzel egyetemben megsemmisül a természetes környezet, az elpusztult erdőkkel együtt sok faj fog eltűnni a föld színéről."

Az egészben az a legmegrendítőbb ami miatt szégyellem, hogy a nyugati civilizációhoz tartozom, ahogy a Kayapo törzsfőnök reagált a történtekre, amikor meghallotta a döntést. Az emberi méltóságát sárba tiporva reménytelenül ült szemben a kapitalista "haladással" a modern, rablógazdaságot támogató civilizációval, ami nem fogad el más értékrendet.

De tudjuk, hogy egy kép többet ér ezer szónál, megmutatja a valódi igazságot, mi az ára a nagytőkés gondolkodásnak, amit a "minőségi életnek" nevezett oltáron áldozunk fel.

Írd alá az AVAAZ petícióját, hogy leállítsák a gát építését:

http://www.avaaz.org/en/amazon_under_threat/

Itt az ideje, hogy felébredjünk.

Megosztás · kedd