L55-ös lisztből:
- 40 dkg liszt
- 3 dkg friss élesztő (vagy egy csomag szárított)
- 1 teáskanál kristálycukor
- 3 - 3,2 dl langyos víz (liszttől függ, pl. a tüskeszentpéteri nekem általában több folyadékot kíván)
- 4 cl olaj
- 1 dkg só
- 1 púposabb teáskanál sikér (elhagyható)
A cukorral, egy deci vízzel kikeverjük az élesztőt, majd hozzáadjuk a többi hozzávalót is, és fakanállal "nokedlitésztává" keverjük. A vizet apránként adjuk, hogy lássuk, mennyit vesz fel a lisztünk. A tészta ne legyen se száraz, se túlzottan lágy. Nem kell nagyon kikeverni, de csomók ne maradjanak benne. Mikor duplára kelt, sziromszerűen meghajtogatjuk 4-szer-5-ször, majd ha újra megkelt, még egyszer. (A második hajtás el is hagyható, ha sietünk.) Ha újra megkelt, olajozott pulton darabokra vágjuk a tésztát, majd gombócoljuk és hagyjuk kicsit kelni, mielőtt kihúzogatnánk-nyújtanánk. Bő, gyöngyöző olajban sütjük úgy, hogy a tésztát a közepénél jól széthúzkodjuk. Én szoktam direkt kis lyukakat-szakadásokat csinálni, mert akkor a közepe nagyon fini ropogósra tud sülni.
Ez egyébként a gyökérkenyér tésztája BL55-ös lisztből, és nem éjszakai kelesztéses, hanem extra gyors. Ezt a tésztát használom a gyökérkenyérhez, a lángoshoz és a pizzához is.
2 megjegyzés:
Nagyon guszta és finom lehet! Az én kedvenc lángos tésztámba főtt krumplit is teszek de most ebben a hőségben inkább kihagyom 😉
Kedves Évi! Isteni könnyű, ropogós! Én azért szeretem a lángost, mert hamar megvan, igazi kánikula-étel. :) Igaz, nem sok emberre kell sütnöm, csak kettőnkre, így tényleg nem időigényes, nem megy sokat a tűzhely. :)
Megjegyzés küldése