2010. június 12., szombat

Szamosza ( indiai töltött kenyérke)

Sokáig abban a hitben éltem, hogy a valódi, igazi életem még csak most fog elkezdődni és az ehhez vezető úton mindig voltak megoldásra váró akadályok: gúnyos meg nem értettség, időigényes tennivalók, még nem törlesztett kölcsönök. Aztán kezdődik a valódi élet! 
Végül megértettem, hogy ezek az „akadályok” a Valódi élet. 
És akkor biztosan nem fogunk arra várni, hogy: majd ha vége lesz az iskolának, majd ha elkezdődik az iskola, majd ha lefogyok 5 kilót, majd ha sikerül felszednem 5 kilót, majd ha gyerekem lesz, majd ha végre kirepülnek a gyerekek, majd ha dolgozni fogok, majd ha végre nyugdíjba megyek, ha végre elválok...

(Alfred Souza) 



Ez a finom indiai töltött kenyérke remek sör- vagy borkorcsolya is lehet akár. Focimeccsek mellé... :)
Én most egyszerűen túró-fetasajt keverékével töltöttem, mert hagyományos spenótfőzelék feltétjeként készítettem.
A tésztarecept Vegavarázs oldaláról származik.

Hozzávalók 4-6 főre:
A tésztához:
20 dkg fehér liszt,
20 dkg teljes kiőrlésű liszt,
5 dkg olvasztott vaj,
2 dl víz (kb.)
1 mokkáskanál só.
A töltelékhez:
10 dkg túró,
15 dkg fetasajt vagy krémfehérsajt,
1 evőkanál tejföl,
pici só.

A liszteket elkevertem a sóval, olvasztott vajjal és annyi vízzel, hogy rugalmas, az edény falától elváló tésztát kapjak. Hagytam pihenni 20 percig. Közben a túrót, fetát, tejfölt, sót jól összekevertem. Annyi tejfölt tettem csak hozzá, hogy krémes legyen, ne darabos száraz a töltelék.
Aztána tésztából diónyi nagyságú darabokat csipkedtem, majd golyóvá formáztam a két tenyerem között. Aztán minden golyóbist kinyújtottam kb. 10 cm-es kis köröcskékre. A közepükre halmoztam egy teáskanálnyi tölteléket, majd mindegyiket félbe hajtottam. Így kis félkörök lettek, amiknek a szélét jól összenyomkodtam. Végül körben befelé behajtogattam, így szép is, és jobban össze is ragad a tészta.
Egy kis lábosba 5 cm magasan olajat öntöttem, majd mikor kellően forró lett, beletettem 3 darab szamoszát. Olyan 2-2 percig sütöttem mindkét oldalukat, végül papírtörlős tányérra szedtem ki. Ha jó hőfokot választunk, egy csöppet sem lesz olajos a szamoszánk.

Hémanginál van még kétféle töltelékkel szamosza: egy spenótos és a legklasszikusabb, ami most nagyon idényszerű is ráadásul, a zöldséges: a krumplival, cukorborsóval, karfiollal töltött változat.
Ebbe a kis kenyérkébe bármilyen tölteléket tehetünk, csak a képzeletünk szabhat határt a változatosságának.

2010. június 11., péntek

Meggyes baklava

Nincs múlt,
Nincs jelen.

Nyitott szív,
Nyitott elme.

Teljes figyelem,
Nincs mi visszatartson.

Ennyi az egész.
                                                 (Scott Morrison)



Ilyen a foci is... Jó szurkolást mindenkinek! Hajrá Latin -Amerika! :)



A baklava a kedvenc süteményem. A meggy meg a kedvenc gyümölcsöm. Házasítottam őket.

Hozzávalók egy kb. 17-szer 24-es kis tepsihez:
20 dkg darált dió, mogyoró, mandula vegyesen,
40 dkg magozott meggy,
5 dkg kristálycukor,
2 csomag 8 lapos réteslap,
10 dkg vaj,
1 csapott mokkáskanál őrölt fahéj,
1/2 csapott mokkáskanál őrölt szegfűszeg.
A sziruphoz:
a meggy leve,
1/2 dl víz,
15 dkg kristálycukor
és ha van: 2 evőkanál rózsavíz.

A meggyet kimagoztam és krumplitörővel jól megnyomkodtam, hogy a levét kiadja. A csonthéjasokat robotgéppel ledaráltam. A sütőt begyújtottam.
A vajat felolvasztottam és egy ecsettel kikentem a tepsit. A réteslapokra ráhelyeztem és körbevágtam méretre.

Egy lapot belehelyeztem a tepsibe, lekentem vajjal. Még egy lapot tettem rá, ezt is vajaztam, majd még egyet és azt is vajaztam. Minden tésztaréteg 4 lapból áll. Aztán szórtam rá a töltelékből. Nagyon vékonyan kell! Megint 4 réteslap, megint töltelék. Míg el nem fogytak a hozzávalók. Végül éles késsel háromszögekre vágtam, aztán 3/4-es lángon sütöttem 30 percig.
Míg sült, elkészítettem a szirupot. A meggyléhez adtam még kb. 1/2 dl-nyi vizet és 15 dkg cukrot. Fölforraltam és hagytam forrni 5 percig. Mikor kivettem a kész baklavát a sütőből, a szirupot ráöntöttem. Soknak tűnik, de be fogja szívni.

Hagyjuk kihűlni, sőt, kis időre hűtőbe is tehetjük ebben a melegben. Csak annyira, hogy ne legyen langyos, mert ekkor lehet majd szépen kivenni a tepsiből a kis háromszögeket. Tizenkettő darab - ez a mennyiség szerintem 4 embernek bőven sok is. Tömény, isteni.
Aki tesz el ilyenkor lecukrozott magozott meggyet, egész évben készítheti.


2010. június 10., csütörtök

Uborkaleves jéghidegen

A sivatagon keresztül lovagló cowboy belebotlott egy indiánba, amint az, az úton feküdt, fejét és fülét a földhöz tapasztva.
– Mizujs, főnök? – kérdezte a cowboy.
 – Nagy sápadt arcú, vörös hajjal, vezet sötétzöld Mercedest, benne németjuhász kutya, és a rendszámtábla SDT 965, nyugatra tart.
– A mindenit, főnök, azt akarod mondani, hogy te mindezt a föld hallgatásából tudod?
– Nem a földet hallgatom. Az, az őrült keresztülhajtott rajtam.

(A. de Mello) 



Állítom, hogy a nyár leggyorsabb és legfinomabb levesei közé tartozik. Aki egyszer kóstolta, utána a rabja lesz... És kánikulában hetente többször is el fogja készíteni ezt a nagyszerű levest.
(Csak hogy később ne mondjátok hogy nem szóltam, hogy erős függőséget okoz!)

Hozzávalók 4 főre:
2 nagydobozos natúr joghurt,
30 cm-es darab kígyóuborka,
1 csapott teáskanál só (kb.),
1 gerezd citrom leve,
pár szál kapor,
pár szál menta,
1 gerezd fokhagyma,
jégkockák.
A díszítéshez:
apróra kockázott uborka, paradicsom,
menta és kaporlevelek,
esetleg extraszűz olívaolaj.

Az uborkát meghámoztam, majd szeletelve a turmixgépbe tettem a többi hozzávalóval együtt. A mentát leveleire csipkedtem, a kaprot csak nagyobb darabokra téptem. A robotgépben alaposan elturmixoltam.
Tálaláskor a tálkákba vagy poharakba jégkockákat tettem, erre öntöttem az uborkalevest.
A tetejét megszórhatjuk kis paradicsom- és uborkakockákkal, vagy meglocsolhatjuk egy kevés olívaolajjal is. De egyszerűen megihatjuk csak úgy is, mindenféle flinc-flanc nélkül is. Valami fergetegesen üdíző és jó! :)
(Nem beszélve arról, hogy roppant diétás és egészséges is: tisztítja és lúgosítja a szervezetet, vízhajtó, bőrtisztító, hajerősítő, gyulladáscsökkentő.)

2010. május 25., kedd

Vörösboros sertésmáj

.



Nem is májat akartam ma főzni... de olyan szép friss volt, és olyan régen került asztalra - nem hagyhattam ott a hentesnél.
Fuzionáltattam a tegnap estéről maradt pizzaszósszal, a végeredmény nagyon fincsi lett...

Hozzávalók 4 főre:
1 kg sertésmáj,
5-6 szál újhagyma zölddel együtt,
8 gerezd fokhagyma (ez is lehet újfokhagyma 2-3 szál),
5 dkg füstölt szalonna,
1/2 evőkanál sűrített paradicsom,
1 teáskanál bazsalikom,
1 teáskanál szurokfű (oregano),
1/2 mokkáskanál őrölt rozmaring (vagy egy 10 cm-es friss ágacska),
frissen őrölt bors,
1 teáskanálnyi frissen összezúzott koriandermag,
só,
liszt,
1 csapott teáskanál kristálycukor,
2 dl száraz vörösbor,
6 dkg vaj,
1 teáskanál olívaolaj.

A májat vékony csíkokra szeltem, az újhagymát karikákra, a fokhagymát apró kockákra. A vajon üvegesre pároltam a kétféle hagymát, majd a májcsíkokat beliszteztem és forróbbra téve a serpenyőt átsütöttem a szalonnadarabkákkal úgy, hogy borsoztam is. Hozzáadtam a pizzaszószt (sűrített paradicsomot, bazsalikomot, oreganot, rozmaringot, cukrot), majd felöntöttem a borral és némi vízzel és összeforraltam. Fedőt tettem rá és kis lángon sütöttem nem több, mint 10-15 percig.
Tálaláskor megszórtam sóval.
Jó sűrű és nagyon ízletes szaftja volt, a máj pedig omlós puha volt benne.
 
Tipp: Nem szabad a sertésmájat sokáig párolni, mert akkor keményedik be. A titok a pont eltalált rövid párolási idő.
Rizzsel, főtt krumplival, csupasz nudlival, kuszkusszal, bulgurral vagy puliszkával (kukoricamálé) is köríthetjük. De akár tarhonyával is el tudom képzelni, vagy még jó kis zsömlegombócokkal is. Ha ez legutóbbi körítést választjuk, akár kevés tejfölt vagy tejszínt is adhatunk a raguhoz a végén.