Krumplis tészta

 .

Felesleges vagyok, de pótolhatatlan.

                                                                                                          (Anna Noilles)

 

Rendezgettem a blogot és láttam, valakik keresték a krumplis tészta receptjét. Hiába, a blog egy interaktív műfaj... :) Nos, nagyon egyszerű - legalábbis én egyszerűsítettem Horváth Ilonához képest. Ha majd lesz fotó, pótolom.

Hozzávalók 4 főre:
1 csomag (1/2 kg) kockatészta. Én a fodrosat nem szeretem, a sima kockatészta a jó hozzá amit egyedül a Gyermelyi gyárt. Vagy a csuszatészta összetördelve kisebb darabokra. A fodros nagykocka elég illúzióromboló egy valami szerintem, semmire sem való - nem is értem, miért gyártják...,
80 dkg burgonya,
1 közepes fej vöröshagyma,
só,
1 púposabb teáskanál pirospaprika,
6-8 evőkanál olaj.

A krumplis tészta akkor jó ha nem száraz, kell alá az olajmennyiség - ne ijedjünk meg a mennyiségtől.
Teszek föl egy nagy fazék vizet 2 teáskanál sóval forrni. A hagymát nagyon apróra kockázom és kevés sóval üvegesre dinsztelem az olajban. A burgonyát megtisztítom és jó apróra fölkockázom. Hozzáadom az olajhoz, teszek rá pirospaprikát, sózom még és kevés vízzel fedő alatt puhára párolom. Közben ha felforrt a víz, a tésztát beleteszem és megfőzöm. Ne főzzük túl, de ne is legyen olaszosan al dente. Szóval főjön meg rendesen, de ne főzzük puhára. Mikor kész, leszűröm és hideg vízzel leöblítem a csap alatt, hogy tényleg ne főjön tovább.
A krumpli alatt ha nagyon elfőné a levét, párolás közben egyszer pótolom a vizet. Akkor jó, ha mikor készen van - vagyis puha a burgonya, még bőven van szaftja is. Ekkor bele szoktam törni kissé a krumplit a szaftba. Nem teljesen töröm össze, csak úgy rusztikusan. Ebbe a sűrű, szaftos tört krumpliba teszem a tésztát és jól összekeverem.

 

Csemegeuborkával, káposztasalátával, céklasalátával vagy savanyú káposztával isteni.
Nyáron kovászossal vagy fejes salátával vagy ubisalátával abbahagyhatatlan. Azt hiszem azért is maradt el eddig a krumplis tészta, mert általában krumplis nokedlit szoktam készíteni inkább.
És köszönöm a tippet - úgysem tudtam mit főzzek ma! :)

Kókuszos halleves

 

Aki kedveli a megszokottól kissé eltérő ízeket, bátran ajánlhatom. 

Hozzávalók 4 főre:

• 40 dkg tengeri halfilé,
• 1 nagy póréhagymának a zöld levelei,
• 1 doboz kókusztej,
• 1 evőkanál olaj,
• 0,5 l erőleves vagy víz és 1 leveskocka,
• só,
• frissen őrölt bors,
• 1 teáskanál koriandermag,
• 1 piros vagy zöld csili (szárított is jó vagy csilipehely is jó),
• 2-3 citromfalevél (ha nincs akkor citromhéj is jó),
• 1-2 citrom vagy 2-4 zöldcitrom,
• 1 doboz csicseriborsókonzerv.
• Levesbetétnek:
• vagy 2 félmarék barnarizs előfőzve,
• vagy 2 félmarék fehérrizs,
• vagy 1 fél zacskó ázsiai spagetti tészta vagy
• félzacskó üvegtészta.
• Vagy amit én készítettem: szezámmagos tésztaháromszögek.

A leves nagyon egyszerű. A pórénak a zöld részét levágjuk és alaposan megmossuk, majd vékony szeletekre vágjuk. A halfiléket nagyobb kockákra vágjuk, besózzuk és frissen őrölünk rá borsot. Egy lábosban olajat hevítünk (napraforgót) és rádobjuk a halkockákat és a pórécsíkokat. Épp csak kapja meg nagy lángon, ne nagyon kevergessük, mert akkor széttörhetjük a halkockákat. Fölengedjük kókusztejjel, alaplével. (Ennek híján vízzel és erőleveskockával). Fűszerezzük frissen tört koriandermaggal és nagyon apróra összevágott citromlevéllel, csilipaprikával. Ha nincs citromfácskánk, a jó alaposan megmosott citromnak a lereszelt héja is megteszi. Akár sárga, akár zöldcitroménak. Csavarunk bele citromlevet, jó bőven. Citromból kb. 1/2 citrom levét, zöld citromból 2 darabnak a levét. Beletesszük a koncerv csicserit is. Hagyjuk fölforrni majd kis lángon pötyögni 10-15 percig. Ha rizst is főzünk bele, azt egyből a fölengedés után szórjuk a levesbe, 15 perc alatt roppanós-puhára fő. Ha barnarizzsel készítenénk, akkor már megfőtt rizst adjunk a leveshez, mert a barnarizs sokkal lassabban puhul meg. Ha tésztával főzzük, azt a vége előtt 7-8 perccel főzzük bele. Ha üvegtésztát használunk, azt külön edényben csak forró vízzel leöntjük míg áttetszővé válik, majd leöblítjük és csak a kész leveshez hozzákeverjük.

Én kis szezámmagos rágcsákat sütöttem a leves mellé, mert a kókusztej édességéhez a pirult szezámmag gazdag diós aromája jutott eszembe.


És a szezámos rágcsa: 6 dkg kukoricaliszt, 6 dkg sima liszt, csipet só, 1 púpos evőkanál szezámmag, 8 cl víz, 1 csapott mokkáskanál sütőpor. A tésztát összedolgozzuk, kissé lisztezett deszkán kinyújtjuk, megszórjuk még szezámmaggal és azt is kissé belesodorjuk a sodrófával. 4 centis csíkokra vágjuk a tésztát, majd a csíkokat háromszögekre vágjuk és bő, forró olajban kisütjük.


A levest plussz citromgerezdekkel tálaljuk, mert ahogy összeáll az íze, a kókusztej édessége jelentősen tompítja a citrom fanyarságát. Így pedig mindenki maga szájíze szerint savanyíthatja a levesét.

Garnélás kosárkák

.

Nem küldtem rátok mást,

Csak angyalokat.

                                      (N. D. Walsh: Beszélgetések Istennel)
 

Egy látványos előétel vagy svédasztalra való falatkák - akár karácsonyra, akár szilveszterre. A Kifőztük Karácsony adománygyűjtő különszámába készítettem. És még mindig lehet adományozni, még tart az akció!

Hozzávalók 16-17 kosárkához:
A tésztához:
18 dkg liszt,
6 dkg vaj,
1/2 mokkáskanál só,
1 púpos, nagy evőkanál 20%-os tejföl,

1 tojás sárgája.

A kenéshez:
3 dkg olvasztott vaj.
A tartármártáshoz:
1 egész tojás,
2 dl olaj,
1 kisebb citrom leve,
1 teáskanál kristálycukor,
1 mokkáskanál só,
2 teáskanálnyi mustár,
kevés frissen őrölt bors,
1/2 csokor kapor,
1 nagyobb gerezd fokhagyma,
2 normál (nem púpos) evőkanálnyi mascarpone,
1 púpos evőkanál kapribogyó.
A tetejére: 

1 és 1/2 zacskó fagyasztott koktélrák vagy
1 és 1/2 zacskó fagyasztott óriásgarnéla,
só,
2 evőkanál olívaolaj,
1 vékony gerezd citrom leve.
A díszítéshez:
zöldcitrom,
a kaporcsokor másik fele,
kapribogyók.

 
A lisztet egy tálba szitáljuk és elkeverjük a sóval. Hozzáadjuk a szobahőmérsékletű vajat, a tojás sárgáját és a hideg tejfölt. Gyorsan összedolgozzuk a tésztát. Nem kell sokat babusgatni, csak álljon rendesen össze. Ezután folpackba csomagoljuk és hűtőbe tesszük, amíg elkészítjük a tartármártást. Közben a sütőt is begyújtjuk.
A tartár is pillanatok alatt elkészül. Üssük a tojást egy 7 dl-es dunsztosüvegbe. Tegyük hozzá a mustárt, a cukrot, a sót, a borsot, az átszűrt citromlét, az olajat. Fogjuk a botmixert és beletesszük azt is az üvegbe, le, egészen az aljáig. Beindítjuk és ámulva nézzük, hogyan készül el 15 másodperc alatt a tökéletes, nagyon masszívan krémes mártás. Voila, ennyi volt! Most adjuk hozzá a két evőkanál mascarponét. Turmixoljuk azt is bele. Kóstoljuk meg, mert lehet hogy valamit korrigálni kell - citromlé, só vagy cukor kellhet még bele - a szánk íze szerint. A kaporcsokor nagyobb részét aprítsuk finomra és keverjük a mártásba. A fokhagymát finomreszelőn reszeljük le, azt is keverjük a tartárba, csakúgy mint a kapribogyókat.
Tegyük hűtőszekrénybe felhasználásig.

A tésztát kissé lisztezett deszkán nyújtsuk ki olyan 4-5 miliméter vastagra. Egy fánkszaggatóval vágjunk köröket belőle. A kis kosárkákat olvasztott vajjal alaposan kenjük ki egy kenőecset segítségével. Majd a tésztakorongokat lapogassuk a formákba. Az aljáig egészen nyomkodjuk bele és a széleken is jól nyomkodjuk oda a formához. A maradékot, ami a tetején túllóg, késsel vágjuk le. A kis formákat helyezzük a nagy gáztepsire és 5-ös fokozaton süssük 20-25 percig. Míg szép, nagyon halvány narancsos-barnás sült árnyalatot nem kap.
A recept tökéletes apró koktélrákokkal is, de én most csak óriásgarnélát kaptam. Pont méretes egyébként, minden kosárkára elég egy-egy darab. Ha koktélrákból készítjük, akkor persze több darabot tegyünk a tartár tetejére.
A rákokat felengedjük hideg vízben. Szűrőkanálban átmossuk, majd lecsepegtetjük. Besózzuk és meglocsoljuk citromlével is. Serpenyőben olívaolajat hevítünk és közepes-majdnem erős lángon mindkét oldalukat 4-4 percig sütjük. A rákok süljenek át teljesen.
Főzhetjük is - forrásban lévő sós vízben 4-5 percig. De szerintem sütve ízletesebb.
Sütés után a rákokat még meglocsolhatjuk kevés citromlével. A rákokat is tartsuk hűtőben tálalásig.

Ebben az előételben az a jó, hogy elő tudjuk készíteni és csak a tálalás előtt szükséges összerakni.
Minden kosárkába teszünk 1/2 evőkanálnyi tartárt - ne túl sokat mert a rák és a díszítés kiszorítja kissé. A tetejére helyezünk egy-egy óriásgarnélát, vagy több darab koktélrákot, díszítjük kis darab zöldcitrommal (a héját alaposan forróvízben mossuk meg), kapribogyóval és kaporral.

Ha nem kapnánk friss kaprot, a recept szárított kaporral is működik, de akkor petrezselyemlevéllel díszítsük a tetejét.

Diós-mákos zserbó

.

Minden emberi kapcsolat válságos pontján egyetlenegy kérdés létezik:
Mit tenne most a szeretet?

(N. D. Walsch: Beszélgetések Istennel - részlet)

Gyorsan le kell írnom, mert elfelejtem a mennyiségeket.

Hozzávalók egy 20-szor 30-as tepsihez:
a tésztához:
30 dkg liszt,
1 tojás sárgája,
1 csapottabb evőkanál kristálycukor,
2 dkg élesztő,
1/2 mokkáskanál sütőpor,
12 dkg zsír vagy ugyanennyi vaj,
1 dl tej,
1 csipet só.
A töltelékhez:
1 félliteres üvegnyi sárgabarack lekvár,
15 dkg darált dió,
10 dkg porcukor,
15 dkg darált mák,
10 dkg porcukor.
A mázhoz:
15 dkg kristálycukor,
5 dkg kakaópor,
10 dkg vaj,
1 dl víz.


Az épp csak langyos tejben elkevertem a cukrot, az élesztőt és a tojás sárgáját. A lisztet elkevertem a sóval és a sütőporral, majd elmorzsoltam a vajjal. Hozzáöntöttem a tejes keveréket és összegyúrtam a tésztát. Nem kell sokat dolgozni rajta, csak álljon össze. Öt egyenlő részre osztottam.
Ledaráltam a mákot, a diót és mindkettőt összekevertem 10-10 dkg porcukorral. A tepsit kibéleltem sütőpapírral, kissé ki is vajaztam. Az első darab tésztát a tepsi formájára és méretére kinyújtottam. A zserbónál fontos, hogy jó vékony legyen a tészta. Beletettem a tepsibe, megkentem jó bőven lekvárral (ne sajnáljuk), megszórtam a cukros mák felével. Újabb tésztadarabot nyújtottam, tepsibe tettem, megkentem lekvárral, megszórtam a diós keverék felével. Ezt még egyszer megcsináltam, vagyis lett két mákos és két diós réteg. A tetejére került az ötödik lap. Letakartam és hagytam kelni fél órát (ezt kifelejtettem, majd legközelebb), aztán a tetejét megszurkáltam villával, hogy ne púposodjon fel. Közepes lángon 30-40 percig sütöttem. Hagytam kihűlni, aztán egy nagy tálcát rátettem a tetejére és átfordítottam az egészet. Így az alsó, sima lap került felülre. Levettem róla a sütőpapírt is. Aztán fölforraltam a vizet a kakaóporral és a cukorral, pár percig hagytam jól buzogni, majd levettem a lángról. Ekkor kevertem bele a vajat is. Mikor már már annyira lehűlt, hogy olyan épp-csak folyós lett, ráöntöttem a zserbóra.

A díszítést nem így akartam... kisebb csillagok kellettek volna és ha lett volna türelmem, olvasztott csokiba mártom őket, majd az egyik felüket cukros darált dióba. Így kellett volna rátenni a csokimázra. Szépen beleolvadt volna a tetejébe, csak sejtelmesen látszottak volna a kis csillagok... De ennyire nem vagyok sem türelmes, sem cukrász. Majd legközelebb...
És elkészült a narancsos muskotályos borhabtorta is. Azt elfelejtettem a borhabtorta bejegyzésben írni, hogy a tortaformát béleljük ki folpackkal, mert ha nem zár rendesen a forma, kicsoroghat a krém, míg nem szilárdul meg. Most pótolom, mert azt a bejegyzést nem tom szerkeszteni...

Jöhetnek a vendégek! :)