Omlós vajas keksz narancsosan

 .

A fontos dolgok inkább odajönnek hozzánk, ahol vagyunk, ha engedjük; ha befejezzük a görcsös próbálkozást, és csak hagyjuk, hogy a dolgok megtörténjenek úgy, ahogyan meg kell történniük.

(Benjamin Hoff)

Megkezdtem a  Sok kicsi akcióban, a nyereménycsomagba ígért házi sütik készítését. Az egyik amit küldök Eszternek, ez a narancsos keksz lesz. Igazi teához, kávéhoz való ropogtatnivaló. Vajas, omlós és nagyon narancsos. A receptet Delikátnál találtam. Tényleg isteni.
A mennyiségen változtattam csak, 1 tojáshoz igazítva. Így is bőven szép adag lett belőle.

Hozzávalók:
0,6 dl frissen facsart narancslé (rostokkal együtt nyugodtan),
4 alaposan megmosott narancs reszelt héja,
22 dkg vaj,
21 dkg porcukor,
32 dkg liszt,
1 tojás,
1 rúd vanília kikapart magjai vagy
1 teáskanál vanília-esszencia vagy
3-4 vaníliás cukor,
1 csapott teáskanál sütőpor,
1/3 csapott mokkáskanál só.

A narancs levét felforraltam, majd a vaj felével habosra kevertem. A lisztet elkevertem a sütőporral, sóval, cukorral, vaníliával, reszelt narancshéjjal, tojással és a puha vaj másik felével. Robotgéppel krémesre alakítottam vagy legalábbis alaposan eldolgoztam. Aztán a vajas narancslét is hozzákevertem. Hűtőbe tettem jó 3 órára, hogy teljesen hideg legyen. Két nagy gáztepsit kivajaztam, golyóbisokat formáztam (kicsiket, olyan fél diónyi nagyságúakat), lelapogattam egy villával (lisztbe mártogattam így nem ragadt a sütikhez) és 160-180 fokos sütőben max. 8 percig sütöttem. Tényleg jó és gyorsan elkészül. Máskor is fogom sütni.
Ja, igen. Jó messzire kell tenni egymástól a kis golyókat, legalább 10 centire, mert nagyon elterülnek és megnőnek!

Sóágyon sült csirke

.

Heillinger szerint a férfi akkor igazán férfi, ha felesége van, és fordítva is, a nő akkor nő, ha férje van. A szerelemhez hozzá tartozik, hogy mindketten férjjé és feleséggé akarnak lenni. Ha más meggondolásból választják egymást, az kudarcra ítéli a partnerkapcsolatot. Ilyen egyéb ok lehet az anyagi megfontolás, a mások általi összeboronáltság, a kényelmesség, hogy ne kelljen ruhát mosni, intellektuális igény, vallásos ok, vagy pedig az, ha valaki a másikban szívesen látná születendő gyermekei apját vagy anyját.

(Thomas Schafer: Ami a lelket megbetegíti, és ami meggyógyítja)

Egy igazi diétás fogás. Omlós sült csirke, semmi plussz zsiradék. A sóssága is abszolút tökéletes (nekem még kissé sótlan is volt, mert én elég sósan eszem), és még az én bénácska sütőmben is olyan igazi grillcsirkésre sült meg.
Ritkán sütök egész csirkét, mert néha lehet csak kapni szabadon tartottat. Ma szerencsém volt hozzá. Pedig a jó sült csirke bizony azt hiszem mindenki kedvence.
De hogyan készül a jó sült csibe? Mindig csodálkozom Nigellán, meg Ramseyn, meg Jaimen, mert csak úgy betolják a sütőbe. Na jó, asszem Gordon kivétel. Véleményem szerint ha jó omlós és szaftos csirkét vagy pulykát akarunk enni, ahhoz bizony fóliázni kell a madarat. Különben kiszárad. Kivétel ez a sóágyon sült csirke, mert ez a sótól valahogy szaftos marad. Én mindig úgy sütöm a csibét, hogy minimum 40 percig fólia alatt párolódik olyan 180-200 fokon és mikor már teljesen puha, akkor majdnem teljes lángon fejezem be a sütést, amitől szépen meg is pirul a mádóóórka. Fűszerezni bármivel lehet, ízlés szerint, de szárnyast szigggorúan mindig vajjal sütök! Nem olajjal, hanem bőségesen vajjal. Omlós lesz tőle és isteni ízt kap. Egy normál grillcsirkéhez kell 5 dkg vaj. És persze ez ugyanígy igaz a karajra, dagadóra, oldalasra, a marhahúsra is. Mármint a lassan sütés és fóliázás. A szárazabb disznóhőst is mindig vajjal sütöm. (Karaj, comb, dagadó)

Hozzávalók 4 főre:
2 kisebb csirke,
1,5 - 2 kg nagyobb szemű só,
2 citrom reszelt héja,
1 egész citrom,
15-20 db babérlevél,
4 csillagánizs.

A sót tepsibe öntöttem, elkevertem 2 citrom reszelt héjával. Babérleveleket szórtam rá, majd rátettem a csibéket. A lábukat összekötöztem, hogy szép maradjon a formájuk. A hasüregükbe babérleveleket tettem és fél-fél citromot. Körülbelül 180 fokos sütőben másfél órán át sütöttem.

 

Egyébként semmi extra, szerintem mikor pácolva van a csirke és mindenféle finomság van alá és bele téve, sokkal-sokkal fincsibb. Igazából nem nagyon éreztem hogy átvette volna a citrom, babér ízét. Ez is bizonyítja, hogy zsiradékban oldódnak igazán ki az ízek. Viszont. Ez tényleg olyan igazi grillcsirke, amilyet eddig itthon még sosem sikerült sütnöm. És egyszer ezt is ki kellett próbálnom. De nem lesz a kedvencem, ez tuti. :)
A sókéregben sütést viszont feltétlenül kipróbálom. Szerintem az jobb módszer lehet, mert abban tényleg párolódik is a hús vagy hal. Majd ha nem kettő, csak egy csibét készítek.
Köretnek a többieknek rizibizit csináltam. Magamnak pedig egy olyan salátát, ami külön bejegyzést is megérdemel majd - nem is tudom, miért nem fotóztam le. Mert nem is gondoltam, hogy ennyire jó lesz. Annyira, hogy azt hiszem, az egyik kedvenc salátám lesz. Ugyanis rajongok a ruccoláért, vagyis borsmustárlevélért. Nagyon egyszerű kis saláta: ruccolalevelek, narancsgerezdek és brie sajtdarabok. (Márványsajttal vagy fetával vagy finom krémes kecskesajttal is tökéletes lenne.) Öntetnek csak egy-két löttyintésnyi olívaolaj, kevés só rá és balzsamecet vagy - grapefruit leve. Mindenképpen fölteszem külön bejegyzésben is, mert nagyon jó.

A bejgli metamorfózisa: bejglitorta (bejglipuding)

Hát kérem... Az óévvel együtt elbúcsúztatom méltón a bejglit is. Béke poraira! :)

Szóval volt még egy nagyon kevés maradék belőle, és kissé már száraz volt a tésztája. Ősszel készítettem egy nagyon jó kis angol kenyérpudingot, akkor gyümölcsökkel. Úgy gondoltam, bejglivel sem lesz ez rossz. Ráadásul így megvan a holnapi szilveszteri asztalra az édesség is.

Tudjátok. Egy konyhában minden hasznosulni tud, a maradékok is. Sőt. Imádom átvarázsolni az ételeket, szerintem ez egy külön művészet. Ráadásul. Kedves Emberem azóta is nyúz azért a kenyérpudingért, annyira ízlett neki. Minden jó ha a vége jó, meg fuss el véle kurta farkú malacocska - izé. Szilveszter közeleg... :))

Hozzávalók:
16-18 szelet bejgli,
2,2 dl tej,
2 cl rum,
1 csapott evőkanál kristálycukor.
A belsejébe:
1 gesztenyemassza,
2 dl tejszín,
1 habfixáló,
2 evőkanál porcukor,
2 cl rum,
turbózáshoz: aszalt szilva, mazsola.
A tálaláshoz tejszínhab.

Egy kisebb salátástál oldalát kiraktam bejgliszeletekkel, jó szorosan egymás mellé. A tejet összekevertem rummal, cukorral és körülbelül a felét rákenegettem-locsoltam a szeletekre. Felvertem 2 dl tejszínt 2 evőkanál porcukorral és habfixálóval kemény habbá, majd a gesztenyemasszát és a rumot hozzákevertem. Csak úgy, habverővel, nem finomkodtam. Aki turbózni akarja, tehet bele mazsolát is vagy aszalt szilvát.

Ezt a tejszínnel lazított gesztenyemasszát tettem a bejglis tálba. Aztán a tetejét is lezártam a sütiszeletekkel és a maradék rumos-cukros tejet rákenegettem-öntöttem. Nem baj ha tocsog, be fogja szívni a száraz tészta. A tetejére folpackot tettem, rá egy kistányérat, arra pedig a jó nehéz gránit mozsaramat és így tettem hűtőszekrénybe.

Állnia kell 5-6 órát, aztán fogyasztható. Vegyük le a mozsarat, a folpackot, tegyünk rá egy nagy lapostányérat és az egészet fordítsuk meg. Tááádááám! A tányéron ott lesz egy szép bejglitorta! :) Ugyanúgy szeleteljük, mint egy tortát. Tejszínhabbal is kínálhatjuk.

Még elkészülhet holnap estig!

Sajtos rúd

A hozzávalóknál annyi a lényeg, hogy minden egyforma arányban van benne. Vagyis 25 dkg liszt, 25 dkg túró, 25 dkg margarin, plussz 15-20 dkg trappista sajt a tetejére. Én vajjal szoktam készíteni, abból elég a 20 dkg is. Kell még a tésztába ízlés szerint só is (ebbe a mennyiségbe kb.1 teáskanálnyi). És jó sok szezámmag is kell. Vagy ha nincs kéznél, akkor szemes mákkal is megszórhatjuk vagy lenmaggal akár.
Összegyúrjuk (épp csak álljon össze a tészta) és pár órára vagy egy egész éjszakára hűtőbe tesszük folpackba csomagolva. Másnap lisztezett deszkán vékonyra kinyújtjuk (1/2 cm-esre), megkenjük felvert tojással, nagyon bőven megszórjuk szezámmaggal és szintén bőven reszelt trappista sajttal is. Nagyon vékony csíkokra vágjuk derelyevágóval (maximum1 centi szélesre de inkább keskenyebbre), majd a csíkokra vágott tésztát ismét átvágjuk keresztben olyan távolságra, amilyen hosszú rudacskákat szeretnénk. Én olyan 20 centiseket szoktam sütni, minél vékonyabbak és hosszabbak, annál gusztábbak. Aztán vajazott tepsire tesszük őket és közepes lángon készre sütjük. Hamar sül, figyeljünk oda rá. Kissé macerás - vagyis inkább időigényes, de nagyon finom. A tésztájában lévő túrótól olyan nagyonnagyon sajtos és finom íze van. Kiszaggathatjuk formára is, akkor olyasmi lesz, mint a fornetti, csak sokkal finomabb.