3 egész csirkecomb
1 csomag csirág (0,5 kg)
3 zöldcitrom leve és 2 reszelt héja
6 nagy gerezd fokhagyma
1 evőkanál olívaolaj
1 teáskanál méz
1 dl száraz fehérbor
friss tárkonylevelek
só
A combokat besóztam alaposan, majd a tepsiben mindent hozzáadva kézzel jól elkevertem a hozzávalókat. (A fokhagymagerezdeket csak félbe vágtam, a csirágok végein a fás részeket lepattintottam.) Fóliával lefedtem, 50 percig sütöttem olyan 180 fokon, aztán levettem a fóliát a tepsiről és visszatettem még megpirulni. (Ha nagyon nem lenne lé alatta, mikor levesszük a fóliát, kis vizet önthetünk alá, hogy ne égjen meg az alja és maradjon egy kis szaftja.)
Ha újkrumplikat is dobunk mellé, a köret is egykosszal megvan. A
csirágot nem így szoktuk meg, de várakozáson felül finom volt így sülve,
és az íze is hozzáadódott a csirkéhez. Mivel van szaft is alatta,
rizzsel vagy bulgurral, kuszkusszal is remek, de a puliszka is jól
illene hozzá.
Lehet citrommal is készíteni, de abból körülbelül csak a fele kell, mert sokkal savanyúbb, mint a lime.
Amikor tésztát gyúrsz, érzed a földet az ereidben.
Amikor húst sütsz, az állat lelke szól hozzád. Meg kell tanulnod tisztelni.
Amikor halat tisztítasz, hallod a tenger morajlását. Óvatosan tisztítod, hogy megszabadítsd a víz emlékétől.
(Elif Shafak)
Tegnap úgy jártam, hogy nem volt már kenyér a piacon délelőtt. Így
vacsira sütnöm kellett valamit. Volt egy kevés főtt krumpli maradékom
is, azt beledolgoztam a tésztába.
Rajongok a laposkenyerekért. Egyrészt mert finomak, másrészt mert
viszonylag gyorsan készen vannak. Parathát most sütöttem először. Nagyon
finom, olyan mintha leveles tészta lenne, a hajtogatás és a benne lévő
vaj miatt. A fotón a tányéron lévőt eltéptem, hogy látszódjanak a
rétegek.
Hozzávaló mennyiséget nem igazán tudok írni, mert nem méricskéltem, de
körülbelül 25-30 dkg lehetett a liszt és ehhez volt 2 egész (nem túl
nagy) főtt burgonyám. A tésztájába tettem 1 evőkanál olvasztott vajat, a
többi a kenegetéshez ment el a 10 dekából. Körülbelül 1-1,5 dl vizet
adhattam még hozzá. Apránként, ahogy a tészta felvette. Hat kenyér lett
belőle. Itt találtam egy rendes receptet is.
Egy a lényege ennek a kenyérnek: a liszthez sót adunk és olvasztott
vajat vagy ghít, azt elmorzsoljuk benne, és annyi vizet adunk hozzá,
hogy viszonylag kemény, de mégis rugalmas és gyúrható tésztát kapjunk.
Amikor összeáll, jól átgyúrjuk, pihentetjük fél órát majd olyan
teniszlabdányi gombócokat készítünk belőle. A gombóckákat is jól
átgyúrjuk, hagyjuk 10 percig pihenni, majd kinyújtjuk jó vékonyra.
Megkenjük olvasztott vajjal, aztán bevágjuk késsel úgy, hogy a kör
sugara lesz a vágás. A szélétől feltekerjük tölcsér alakban, végül a
tölcsér csúcsát belenyomjuk a tészta közepébe, így egy csigabigát
kapunk. Hagyjuk pihenni, majd újra nyújtjuk egyesével - vajazzuk is
mielőtt serpenyőbe kerül -, közben ahogy sül, nyújtjuk a következőt.
Közepes lángon süssük, hogy át tudjon sülni.
Ebben a videóban a hölgy a parathá háromféle hajtogatását is bemutatja (a tésztába tojást is tesz, nem kell), szerintem az átvágós, tölcséres a legegyszerűbb, én úgy csináltam (a 4. perctől érdemes nézni).
A végeredmény egy nagyon leveles, kívül ropogós, belül foszlós, nagyon
ízletes kenyér. Fokhagymás tejfölbe mártogattuk, de lehet pl.
fokhagymás-zöldfűszeres vajjal kenni, szerintem isteni kenyér sülne
ki/meg belőle.
Egy kis indiai kenyértan: Csapati vagy roti: egyszerű
laposkenyér liszt, víz só felhasználásával. Szárazon sütik. A rotit
sülés után kenik meg olvasztott vajjal vagy olajjal.
Puri: a tésztájában van vaj is és bő, forró vajban vagy olajban sütik. Szépen felpuffad, van egész kisméretű is, és nagyobb is. Naan vagy nán
kenyér: a tésztájában van vaj is, és joghurt is, valamint
szódabikarbóna vagy sütőpor, de van aki élesztővel készíti. A nánt
szárazon sütik (a tandoori kemencében sült az igazi)
és sütés ütán kenik meg vajjal. Rengetegféle töltött nánkenyér létezik,
általában valamilyen fűszeres zöldséggel vagy burgonyával töltik.
Ezek a laposkenyerek nem csak Indiában népszerűek, de a Közel-Keleten is, csak maximum más néven neveztetnek.
- Mit jelent az, hogy „visszaadni az elfogyasztott húst”? - kérdezett rá azonnal.
- A pusztai emberek az életük folyamán elfogyasztott húsért hány és
hány élőlényt ölnek meg! És ezzel bűnt követnek el! - válaszolta az
öreg. - Haláluk után viszont a saját húsukat adják vissza a pusztának,
mert ez így igazságos. Így nem szenved a lélek, és felszállhat Tengribe.
(Jiang Rong: Farkastotem)
Mióta van dagasztós masinám, imádok kelt tésztákat csinálni. Ma
kipróbáltam a gőzgombócot, mert muflont készítettem mártással. A muflont
egy barátnőm hozta, én megcsináltam. A receptet nem írtam le, mert
húst általában exhas készítek, de nagyjából valahogy így volt: a húst
hagytam egy éjszakára tejben ázni. Másnap leöblítettem és tepsibe tettem
tetemes mennyiségű nagy karikákra vágott vöröshagyma, vagy 7 gerezd
fokhagyma társaságában. Került még bele egy félmaréknyi szárított
vargánya, amit beáztattam és az áztatóvízzel együtt tettem a husihoz.
Babérlevél, szegfűbors, bors, gombapor, friss rozmaring, száraz
vörösbor, só, pici méz, kevés sűrített paradicsom és viszonylag sok víz
került még a tepsibe. No és rengeteg vaj. Lefóliáztam és nagyon lassú
tűzön 5-6 órán át pároltam. Végül a fűszereket eltávolítottam, a
visszamaradt szaftot mindenestől turmixoltam, aztán át is szűrtem.
Tejszínnel behabartam, málna-ribizli lekvárt is kínáltam hozzá.
No de a gőzgombócot akartam igazából leírni.
Hozzávalók 3-4 főre (háromra biztosan, négyre akkor, ha nem köretes a társaság):
25 dkg liszt (az enyémben 20 dkg fehér és 5 dkg teljes kiőrlésű liszt van)
5 dkg vaj
1 tojás
1 - 1,2 dl langyos tej (attól függ, mennyit vesz fel a liszt)
2 gr só
1 mokkáskanál kristálycukor
1 dkg élesztő
a főzéshez
2 dl tej
1 evőkanál olaj
pici só.
A hozzávalókból kelt tésztát dagasztunk, hagyjuk duplájára kelni, majd
átgyúrjuk, és kis gombócokat készítünk a tésztából. Én 8-ba vágtam.
Hagyjuk kelni, majd egy nagy, magas falú lábosba vagy serpenyőbe kevés
tejet öntünk, picit sózzuk, olajat vagy vajat adunk bele, és mikor forr,
beletesszük a kis gombócokat. Lefedve nagyon kis lángon hagyjuk főni
cirka 30 percig. A tetejét nem szabad levenni közben, mert összeesnek a
gombócok. Amikor kész, hagyjuk fedő alatt hűlni, és mikor langyos,
szeleteljük és tálaljuk. Itt találtam a receptet, köszönetem érte.
Fontos: ha a raguval együtt készítettem volna a gőzgombócot, akkor nem
külön főztem volna, hanem a kész ragu tetejére sorakoztatom. Ezekben a
gombócokban az a jó, hogy egy tálban elkészül a ragu is, a köret is.
Ráadásul, ha a ragu tetején gőzölődnek, beszívják a finom
ízeket-illatokat is. Gőzgombócot készíthetünk pirított zsemlekockásan
is, vagy burgonyásan is. Készíthető sütőporosan is, élesztő helyett. A
variációk száma végtelen.
A főzés könnyű fejet, nyitott lelket és meleg szívet kíván.
(Paul Gauguin)
Ritkán veszek brokkolit, mert csak én szeretem. Általában köretként
szoktam enni, csak egyszerűen megfőzöm - így szeretem a legjobban. Ma
viszont máshoz volt kedvem.
A besameles ételeket óvatosan készítem, mert éttermi és menzai emlékeim
nagyon rosszak róla. Túl sűrű, túl ízetlen és túl töménytelen (ami alatt eltűnik az étel) - röviden így foglalhatom össze. Ma sem ennék sehol, senkinél, csak ha magam készítem.
Hozzávalók 2 főre:
4 nagyobb szelet karaj csont nélkül vékonyra klopfolva
1/2 kg brokkoli
3 dkg vaj
1 teáskanál olívaolaj
só, frissen őrölt bors
1/2 fej vöröshagyma
1 dl száraz vagy félszáraz fehérbor (nekem most csak vörös volt itthon, de ezzel is jó lett)
a besamelhez:
2 evőkanál liszt
3 dkg vaj
2,5 dl tej
só
frissen őrölt bors
1/4 citrom leve
10 dkg reszelt, olvadós sajt
A brokkolit megfőztem enyhén sós vízben. A karajt vékonyra klopfoltam,
sóztam, borsoztam és a vaj és olívaolaj keverékén erős lángon
elősütöttem, majd egy tányérba félretettem. A maradék vajon kevés sóval
megdinszteltem a félkarikákra vágott hagymát, aztán ráöntöttem a bort.
Hagytam rotyogni 1-2 percig, hogy az alkohol elillanjon belőle. A
sütőtálba visszatettem úgy a hússzeleteket, hogy a hagymát a tetejükre
halmoztam, majd a brokkolirózsák következtek.
A vajból, lisztből és tejből besamelt készítettem, amit a végén sóval,
borssal, citromlével ízesítettem. Rálocsoltam a rétegezett hozzávalókra,
megszórtam reszelt sajttal és forró sütőbe tettem, míg a sajt megpirult
a tetején.
Önmagában is jó fejes salátával, de rizzsel vagy burgonyával is köríthetjük. Vagy házi szélesmetélttel.