Almás pite

 
"Az absztrakt élet elméletileg megszerkesztett élet, amelyet nem közvetlen érzéki tapasztalatokra, hanem úgynevezett elvekre építenek. A modern korban két ilyen absztrakt embert ismerünk: az egyik a szcientifista, a másik a puritán. Mondani sem kell, hogy mind a kettő az ateizmus válfaja.

A szcientifizmusra jellemző, hogy nem ismeri a szerelmet, hanem a szexuális ösztönt; nem dolgozik, hanem termel; nem táplálkozik, hanem fogyaszt; nem alszik, hanem biológiai energiáit restaurálja; nem húst, krumplit, szilvát, körtét, almát, mézes-vajas kenyeret eszik, hanem kalóriát, vitamint, szénhidrátot és fehérjét, nem bort iszik, hanem alkoholt, hetenként méri testsúlyát, ha feje fáj, nyolcféle port vesz be, amikor a musttól hasmenése van, orvoshoz rohan, az ember életkorának növekedéséről vitatkozik, a higiéné kérdéseit megoldhatatlannak tartja, mert a körömkefét meg tudja mosni szappannal, a szappant meg tudja mosni vízzel, de a vizet nem tudja megmosni semmivel.

Puritán lehet valaki akkor is, ha materialista, akkor is, ha idealista, akkor is, ha buddhista, vagy talmudista, mert a puritánság nem világszemlélet, ha-nem temperamentum. Két dolog kell hozzá: bizonyos meghatározott elvek vak hitében való sötét korlátoltság és ugyanezekért az elvekért való eszelős és alattomos harci készség.

A puritánsághoz igazi erőt az ad, hogy ő a desperát ateista. Minden nőt, aki az átlagon túl csinos, máglyára küldene; minden zsíros, vagy cukros falatot a disznóknak szórna; a nevetőt életfogytiglani fegyházra ítélné; a bornál jobban semmit sem gyűlöl, illetve és valójában a bornál jobban semmitől sem fél. A puritán maga az absztrakt ember. A szívtelen. Az ateistáknál mindig inkább a szívvel van baj, mint az ésszel. A puritán a tömény szívidióta. A világtörténet legvéresebb csatáit és legirtózatosabb forradalmait a puritánoknak köszönheti. Mindezt azért, mert, szegény, Isten helyett elvet talált, és ő ezt tudja. Tudja, hogy desperát. Látja, hogy nem megy, mégis tovább csinálja. Ha egyetlenegyszer disznótoron venne részt, alaposan jóllakna szűzpecsenyével, hurkával, friss kolbásszal, enne hozzá ecetben savanyított paprikát, hagymát, baracklekváros fánkot, és meginna két üveg szekszárdit, meg lehetne menteni. De nincs az a hatalom, amely erre rá tudná bírni."

(Hamvas Béla: A bor filozófiája)

Egy klasszikus sütemény, az egyik legszeretettebbem.  Fahéjat nem teszek a süteménybe, mert nem szeretem. (Pontosabban csak sós ételekhez használom, elsősorban húsok fűszerezésére és úgy imádom - a kedvenc húsfűszerem a koriandermag mellett.) Helyette citromlével ízesítem a tölteléket, és persze vaníliás cukorral és kardamommal.  

Hozzávalók egy 32 * 22-es tepsihez

(vagy a 28-30 cm-es, nagy piteformához):
40 dkg liszt, 

15 dkg vaj, 

3-4 púpos kanál tejföl, 

csipetnyi só, 

1 mokkáskanál sütőpor.  

A töltelékhez: 1,3 kg alma tisztítva), 

kb 10 dkg cukor (ízlés szerint, kóstoljuk a tölteléket), 

csipetnyi só, 

kb. egy fél citrom leve,
1 zöld kardamommagnak az összetört kis fekete magjai, 

2-3 evőkanál durvábbra vágott dió

vagy 1 evőkanál búzadara. 
Vagy: aki fahéjasan szereti, annak csak kevés citromlé és sok fahéj és cukor.

A tetejére:felvert tojás.

Először a tölteléket készítem el. Az almát meghámozom, kissé citromos vízbe teszem a megtisztított darabokat, így nem barnulnak be. A nagylyukú tökreszelőn lereszelem az almákat körben, a magház így megmarad. Aztán alaposan kinyomkodom a levét mert fölöslegesnek tartom elfőzni. És isteni friss almalét ihatok ilyenkor legalább... :-)
Ízesítem cukorral, csipet sóval, citromlével, kardamommal, durvára vágott diót (vagy kevés darát) is adok hozzá.
A tésztához valókat robotgépbe teszem, addig kevertetem, míg összeállnak az anyagok tésztává. Hideg vajjal dolgozzunk! Két gombócra osztom. Az egyiket a tepsi nagyságának megfelelő méretűre nyújtom, és a vajazott, lisztezett sütőformába teszem. Megszurkálom egy villával, így nem púposodik fel. Erre kerül a töltelék, majd kinyújtom a másik tésztát is, és befedem vele a süteményt.

Ha maradna ki tészta a nyújtásnál, gombócoljuk, nyújtsuk ki fél cm vastagra, és különböző formákat szaggassunk belőle. Ezzel díszíthetjük a pite tetejét. Érdemes a fedőlapba is kis formákkal lyukakat vágni, így a gőz el tud távozni sütéskor és nem púposodik fel a tészta.Ha nem lyukasztjuk, akkor villával szurkáljuk be.

Megkenem tojással, majd díszítem, azt is megkenem, és olyan 180 fokon megsütöm. Körülbelül 30 - 40 perc kell neki.Hagyjuk kihűlni, majd tálaljuk.