2011. december 19., hétfő

Porhanyós mogyorós kiflik

.

Nől a dér, álom jár,
hó kering az ág közt.
Karácsonynak ünnepe
lépeget a fák közt.
                                               (Weöres Sándor)






























Ez is egy régi családi recept, szoboszlói nagyim sütötte sokszor. Igaz, Ő dióval. A receptet a Bonni krónikák blogon találtam meg - nagyi fejből sütötte, mert annyira egyszerű és mert minden jelesebb ünnepre elkészítette. A recept valóban egyezik, nagyié is pont ilyen porhanyós, finom volt.
A családi keresztségben egyébként ez a süti macskaszar néven híresült el. :)) Ugyanis gyerekkorunkban egyszer rácsodálkoztunk, mikor készült, és valamelyikünk rábökött és közölte: "jé nagyi, ez olyan mint a cicakaki!".
Készíthetjük dióval, mandulával, akár kókusszal is el tudom képzelni. Idén viszont rengeteg mogyoró termett itt zalában, tele a piac ezzel a nagyon finom magfélével. Úgyhogy most mogyorós lett ez az egyszerű kis ünnepi sütemény.

Hozzávalók:
28 dkg liszt,
10 dkg darált mogyoró (nem földi, hanem igazi mogyoró),
7 dkg porcukor,
2 vaníliás cukor,
21 dkg vaj vagy 15 dkg sertészsír
A hempergetéshez még porcukor.

A tésztához valókat összegyúrjuk, majd hűtőben egy órát pihentetjük. Aztán lisztezett deszkán fél centi vastagra nyújtjuk, majd 5 centis csíkokra vágjuk. A csíkokat 1 centis kis csíkokra vágjuk, hengert formázunk és kifliformára alakítjuk. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük a kis kifliket és előmelegített, 180-200 fokos sütőben megsütjük. Vigyázzunk, nagyon hamar sülnek.
Még azon forrón-melegében, ahogy kikerültek a sütőből, porcukorba hempergetjük. Korlátlan ideig eláll.






Megfizethető. Egy adag sütemény ára vajjal 660-700 forint, zsírral vagy margarinnal csak 400-450 forint .

Elkészítési idő (pihentetés nélkül): 60 perc.

Nehézségi fok: kezdőknek.

16 megjegyzés:

Dina írta...

Ez várt a mami asztalán minket is, isteni omlós, finoman roppanós fincsiség! :)

duende írta...

Dina: :) Amilyen egyszerű, olyan finom. Tegnap este kedves párom elkezdte kóstolgatni, majd az ixedik darab után közölte, hogy tegyem dobozba, lakatoljam le és dugjam el előle, mert nem marad karácsonyra belőle. :))

Roza írta...

Szépek a sütemények, szép a vers, a kép!:)

Anikó írta...

Nagymamám is sütötte, még 10 másik mellett, hihetetlen mennyi ilyen apróságot megsütött karácsonyra, húsvétra, és milyen finomak voltak, szinte érzem az illatát és ízét, ezek adják szerintem az igazi karácsonyi alaphangulatot, és a vanília és narancsillat még hozzá.Nem????

duende írta...

Köszönöm szépen Róza! :)


Anikó: :) De bizony! :) Számomra is a nagy ünnepek többek között az emlékezésről is szólnak. Az anyák, nagyanyák, dédanyák sütötte sütik, az általuk is megfőzött ételek egyfajta folytonosságot jelentenek. Ahogy készítem őket, Ők velem vannak, él a szellemük itt és most is. A fény születésének ünneplése karácsonykor minden élő fényének ünneplése, megidézése. Egymást váltjuk meg - anyáink bennünket, mi őket és ez szép. :) Minden egy.

Petra írta...

Nagyon csinoskák! Azért el tudom képzelni a családod arcát ahogy kínálgatod. " Beiglit, pogácsát, macskaszart?" ;DDDD

duende írta...

:))))
Családom nem lepődik meg, mindannyian így hívjuk. Párom tegnap este hazaért, ránézett a tálcára és már mondta is: Látom sütöttél macskaszart. :)))

A vicc az, hogy van macskánk. :)

trinity írta...

:))) Kókusz nem él ilyenen:))
De a kifli isteni, nálunk is mindig karácsonykor kerül előtérbe!

Tálaló írta...

Jó neve van Nálatok:))
Mi hókiflinek hívjuk,és az Anyu nagnénje sütötte mindig.Nagyon szeretem,egy falat gyerekkor.

Épp olyan lett a táj reggelre,mint ezek a kis kiflik.Fehér takaró lepi.Köszönöm,nem csalódtam Benned:))

duende írta...

Trini: :)) Azért megszagolgatja. :) Bizony az, nagyon finom. El is zártam, mert észrevétlenül ugyan, de láthatóan apad a készlet...


Tálaló: :)) Gyerekszáj. Oszt rajta is maradt a sütin. :)

:)) Örülök hogy örülsz! :)

Andrass9 írta...

Nálunk anyósom alkotta rendszeresen. Tetszik az elnevezés - van macskám :)
Azéret a sok mogyoróért irígyellek, tudnék néhány kilót hasznositani. Nekem csak dió terem (de az sok).

duende írta...

Andrass9: azt hiszem, ezt a kis sütit minden nagymama ismerte és sütötte. :)

Dió val is nagyon finom. Ámbár magam is mogyoró és mandula rajongó vagyok. A piacterünk szélén van egy nagy mogyorófácska. Tényleg fa. Idén láttam először termést rajta, mindenki szedegette alóla, az árusok, a járókelők. Nem tudom hány kiló lehetett rajta, de tömve volt a fácska terméssel. És más kertekben is sok volt, mert idén szinte minden piaci árusnál van a dió mellett, azelőtt sosem láttam.

evipocak írta...

Szia! Ebből az adagból kb hány db kifli jön ki? Köszönöm szépen a válaszod!
Üdv: Évi

duende írta...

Kedves Évi, ha jól rémlik, kb. 40 darab. Nagyon picikék. :)

Klara írta...

Kedves Lányok! próbáltátok már kókuszolajjal? egy családtag újabban se vajat, se zsírt nem fogyaszt, viszont nálunk is ikonikus sütemény, mióta az eszem tudom...

duende írta...

Nem próbáltam még. Viszont a kókuszzsír szobahőmérsékleten nagyon keménnyé válik. Lehet hogy úgy próbálnám, hogy fele kókuszzsír, fele hidegen sajtolt repceolaj vagy olívaolaj.