Dán vajas keksz

Tudom, hogy az ünnepek még másfél hónap, de ennek a finom keksznek a receptjét addig talonba lehet tenni, s majd karácsonyra el lehet készíteni. Miért a dán vajas keksz? Mert mióta Agymenők fun vagyok, meg akartam kóstolni. És persze azért is, mert mikor az Agymenőkben emlegette Amy és Sheldon, utánaolvastam és kiderült, hogy a világ egyik leghíresebb keksze. Méltán.

Extrán vajas, extrán omlós, nagyon finom. Egyébként a bolti árának is utánanéztem most, kilója öt és tíz ezer forint között mozog. Lemértem a kisült kekszeket, pontosan fél kg lett, a bekerülési költsége így itthon sütve egy kiló dán keksznek durván számolva is kettő ezer forint.

Hozzávalók 50 dkg kekszhez:

• 20 dkg szobahőmérsékletű vaj
• 10 dkg porcukor 
• 3 csomag vaníliás cukor (vagy vanília rúd kikapart magjai vagy esszencia)
• 4 gr finomszemcséjű só (kb. egy csapott mokkáskanálkányi)
• 1 szobahőmérsékletű tojás
• 30 dkg BL55-ös finomliszt
• kristálycukor szórás a tetejére (el is hagyható, de ha van nagyobb szemű kristálycukrunk, jól mutat rajta)

Gyújtsuk be a sütőt 200 fokra, alsó-felső sütésre.

A vajat kézi robotgéppel habosítsuk fel kissé, majd keverjük hozzá a cukrokat is, a sót is, és habosítsuk ki a vajat a cukorral is. Adjuk hozzá a tojást, azt is habverővel keverjük jól el a vajjal. Majd fakanállal keverjük hozzá a lisztet is. Eleinte úgy tűnhet, hogy morzsás marad, de nem. Egyébként én nem maceráltam a fakanállal, kézzel dolgoztam össze a liszttel a tésztát.

Ezután vagy habzsákba töltjük, vagy olyan nyomos-kattogós szerkentyűbe, és tetszés szerinti kekszeket formázunk a nagy gáztepsire a tésztából. Lehet egyszerűen csak diónyi golyókra is formázni, aztán egy vágott pohár aljával kissé rányomva megmintázni. Egyébként ez az adag pont kifér egy tepsire. Ha gondoljuk, sütés előtt megszórhatjuk kristálycukorral is a kekszek tetejét.

Körülbelül 10-12 percig sütjük a kekszeket. Ha kihűltek, akkor szedjük fel csak őket a tepsiről, mert melegen kissé még lágyak. Sütis dobozban korlátlan ideig eláll, de nem fog, mert valahogy villámgyorsan se hírük, se hamvuk nem fog maradni... Egy csésze kávé vagy tea mellé csodás kísérő.

Tipp: a vajat a konyhapulton hagyjuk szobahőmérsékletűre melegedni, ne mikrózzuk.

Tipp2: sóból kell ennyi, nem elég egy csipet, mert a só hozza ki a vaj, a vanília, a cukor ízét. Kóstoljuk a nyers tésztát, úgy be tudjuk tökéletesre állítani a só menyniségét.

A tökéletes grízgaluska

A mai levesünk. Közepén grízgaluska. Az örök mumus. Úgy hónapról-hónapra felteszik a kérdést a főzős csoportokban, hogy kinek van egy bevált grízgaluska receptje? Olyan, ami nem fő szét, nem marad kemény? Általában a válaszok száma úgy ezer és a végtelen között szokott mozogni. Én megtaláltam az igazit, ami igen komoly dolog, mert grízgaluska esetében a tökéletes receptúra fellelése felér a bölcsek kövének megtalálásával. 

Az érdem Mautner Zsófié, a Chili & Vanília Blog és facebook oldal szerzőjéé. Örök köszönetem. Itt találjátok a posztját: https://www.facebook.com/photo/?fbid=10156835336062020&set=a.326047917019&locale=hu_HU 

Ez a galuska egyrészt atombiztosan elronthatatlan, másrészt a készítési módja a legegyszerűbb, és leggyorsabb is. A módszer a következő: a mérlegre tesszük a tálat, amiben majd összekeverjük az alapanyagokat és kinullázzuk a mérleget. Beleütjük a tojásokat, és ahány gramm, pontosan ugyanannyi gramm grízt adunk hozzá. Ízesítjük sóval, én mindig reszelek bele szerecsendiót, adok hozzá sok aprított petrezselyemzöldet is, és egy kevés fokhagyma granulátumot is szoktam beletenni. Így íze is lesz. Összekeverjük alaposan és a villával, amivel összekevertük, jól lenyomkodjuk a kész masszát, hogy összeálljon és sima legyen a teteje. 15-20 percig hagyjuk állni, majd forrásban lévő sós vízbe szaggatjuk. Szaggatás előtt nem keverjük fel a masszát! A forrást olyan finoman forrdogálósra hagyjuk és 15 percig főzzük a galuskákat. Időnként én át is szoktam forgatni őket. Ez a főzési idő ezekre a közepes galuskákra vonatkozik, ha óriás galuskát főzünk, akkor annak 20-25 perc kell. Nekem ma 98 gramm volt a két tojás, ebből lett 11 közepes méretű galuska.

Sólet (nem kóser)

A fészen szembejött velem Lantos Lili sóletes videója. Megmutattam embernek, erre azt kérdezte, mi miért nem főzünk sóletet?! Hát főztünk. De persze nem lett kóser, mert mifelénk sem füstölt marhaszegyet, sem füstölt libacombot nem kapni (soha nem láttam sehol, sőt nálunk sima marhaszegyet sem lehet kapni), így füstölt oldalassal és marha nyak-tarjával főztem. Persze tudom, a kóserséghez az is hozzá tartozik, hogy kóser vágásból való legyen a hús, és kóser konyhában készüljön a sólet. Viszont annyira jó étel, hogy érdemes átvenni nekünk disznóevő népeknek is. 

Úgy csináltam, ahogy a Lantos Lili videójában láttam: mindent csak belepakoltam a fazékba. Még a tojásokat is megpöccintettem. Első lépésben föltettem a tűzhelyre, de csak annyi időre hogy felforrjon, aztán ment a 90 fokos tűzhelybe. A tetejét rajta hagytam az edénynek. Este 11-kor tettem be, reggel 1/2 9-kor kivettem, és ez a látvány fogadott:

 

A hús gyakorlatilag szétomlott a szánkban, a bab nem főtt szét. Legközelebb már tudom, miből kell több, miből kevesebb. Az én edényem olyan 4 literes, ebbe áztattam be körülbelül fél kiló tarkababot, a hús olyan 80 dkg lehetett, az oldalas pedig 4-5 csontnyi, nem tudom az dekára mennyi. Adtam hozzá egy nagy fej vöröshagymát és 3 gerezd fokhagymát apróra vágva, sót, borsot, pirospaprikát és két félmaréknyi gerslit. És egy púposabb evőkanál zsírt. Felöntöttem vízzel.

Mivel sok lé maradt rajta, a tojásokat kivettem az ételből, visszatettem a sütőbe, de most tető nélkül és 175 fokra. Két óra múltán szépen elfőtte a fölösleges levét. A sósságát is sikerült eltalálnom, mert megkóstoltam nyersen a füstölt oldalast és így próbáltam belőni, hogy mennyi sót engedhet ki. Hát, isteni ebédünk volt, és nem utoljára csináltam sóletet! Ezentúl rendszeres szereplője lesz az étkezőasztalunknak.

A videót megtalálod a facebookon itt: https://www.facebook.com/reel/1317718606507531?locale=hu_HU

Leszűrvén az első főzés tapasztalatait: sóletet nem lehet szigorúan recept alapján főzni. Ahány ház, annyi sólet. (Mi casa, mi sal, tu casa, tu sal. Mondja a művelt spanyol.) Egyrészt fontos, hogy milyen edényed van hozzá: nem lehet kicsi, minimum 3-4 literes kell hozzá. Aztán nem mindegy, hogy öntöttvas, vagy fazekas edény. Másképp működnek, más a forma, más a főzési idő. Az edény nagysága meghatározza, miből mennyit tehetsz bele, ezért nehéz megadni a mennyiségeket, ki kell tapasztalni, a te edényedbe miből mennyi fér el benne. A folyadék és sózás szintén intuitív, mert függ a füstöltektől, amik belekerülnek a fazékba/lábosba. Van aki úgy csinálja, ahogy én is most, hogy csak beleszórja a hagymákat, van, aki elődinszteli, és úgy teszi a sóletbe. Van aki a húsokat is körbesüti, szóval lehet próbálkozni, variálni. A gyakorlat majd tökéletesíti az ételt, s akkor neked is meglesz a tökéletes sólet recepted. Tudod, a te házad, te sóleted. 

Kimchi (vegán)

Annyira szép kínai kelt tudtam venni ma délután a Spárban, hogy nekiálltam megint a kimchi gyártásnak. Annyira imádom! Ráadásul most volt valamelyik multinál ázsiai hét, és egy mini üveg kimchi valami 1500 vagy 1700 forint volt. Őrült drága. Érdemes otthon megcsinálni. Csak előszörre tűnik bonyolultnak, a későbbiekben már könnyedén fogjátok tudni készíteni. Igyekeztem leírni, hát nem volt egyszerű... De ez alapján a videó alapján tényleg nem nehéz feladat: https://www.youtube.com/watch?v=eTucCw1w6Ak&t=917s 

Hozzávalók egy kis adaghoz: 

• 1,10-1,50 kg kínai kel (azaz 1 db kínai kel, az enyém most  1,28 dkg-os volt)

• a sózáshoz: 6 dkg só (nem kell félni a mennyiségtől, mert úgyis lemossuk majd a levelekről) 

• a pasztához: 4 dl víz, 2 evőkanál rizsliszt, 2 evőkanál nádcukor (sima fehér cukor is jó) 

• a püréhez: 3 gerezd fokhagyma, 1 fél centi vastag szeletke friss gyömbér, egy közepes fej vöröshagymának a fele és opcionálisan 1 negyed alma 

• a kihűlt pasztához keverjük a pürét, ízlés szerint 1-2 evőkanál chilipelyhet (én a Lidl-ben kapható cayenne borsot szoktam a kimchibe használni), és én magyarosan keverek hozzá 1-2 teáskanál pirospaprikát is, és kb. 1 csapott teáskanál sót és 1/2-1 sörreteket (attól függ, mekkora, én ilyenkor, mikor még nincs a sörreteknek szezonja, kerekrépát szoktam használni helyette), 1 kisebb sárgarépát, 3-5 szál újhagymát 

A kínai kelt a torzsájánál félbe bevágjuk, majd kézzel szétrepítjük kétfelé, aztán mindkét fél torzsáját újból bevágjuk, de csak bevágjuk, nem repítjük szét. A darabokat alaposan megmossuk, majd besózzuk. Fél óránként fordítunk rajtuk egyet, hogy egyenletesen tudja kiengedni a levét. Körülbelül 2 óra kell neki a sóban álláshoz, ezalatt háromszor fordítjuk. 

Közben elkészítjük a pasztát: a rizsliszttel felforraljuk a vizet, mikor már forr, hozzá adjuk a cukrot is, és jól elkeverjük. Levesszük a tűzről, és hagyjuk teljesen kihűlni. A pasztához való zöldségeket felaprítjuk zsülienre, az újhagymát karikákra vágjuk. 

A püréhez valókat cutterben pürésítjük (hagyma, fokhagyma, gyömbér és ha tesztek bele almát, az is mehet a cutterba). 

A kihűlt cukros, rizslisztes alaphoz hozzákeverjük a pürét, a cayenne borsot, pirospaprikát, a felvágott zöldségeket, a sót. 

A két óra állás után a keldarabokat alaposan megmossuk, majd a torzsabemetszésnél szétválasztjuk a fél keldarabokat, vagyis így negyedeket kapunk. A keldarabokat alaposan hagyjuk lecsöpögni. A pasztát, amiben már minden benne van: a püré, a zöldségek, paprika, só, belekenjük a kel levelei közé. Igyekezzünk, hogy mindenhova jusson belőle. 

Vagy fazekas edénybe, vagy üvegedénybe, vagy BPA-mentes műanyag edénybe tehetjük fermentálódni. Minden esetben jól nyomkodjuk le a kész kimchi darabokat, hogy ne nagyon maradjon levegő a rétegek között. 

 A kész kimchit hagyjuk 36-48 óráig a konyhapulton, utána viszont hűtőben tároljuk.

Én most kerekrépából (tarlórépából) is csináltam egy adag kimchit.

Dagasztás nélküli rusztikus vágott zsömlék

Mióta a bolti zsemlék egyszerre rosszak és drágák, azokat is itthon sütöm természetesen. Nem kell dagasztani sem, nagyon egyszerű. Van egy videóm is hozzá, ami megkönnyíti az elkészítését és formázását is, szerintem nagyon guszták ezek a hosszúkás, vágott, rusztikus kis zsömik. A videóban BL80-as kenyérliszttel van megadva a recept, de mivel én a kenyereket is sima BL55-ös lisztből sütöm, kimértem pontosan, hogyan lesz jó így is.

Hozzávalók 5-6 db zsömléhez:

• 25 dkg liszt 
• 165 ml langyos víz (165 dkg langyos víz)
• 1 mk kristálycukor 
• 1 dkg friss élesztő 
• 1 mk sikér (elhagyható)
• 5 gr só (1 tk.)

A langyos vízben elkevertem az élesztőt és a cukrot, majd hozzászitáltam a lisztet, hozzáadtam a sót sé a sikért is, és fakanállal alaposan elkevertem. Fél óráig hagytam letakarva kelni, majd áthajtogattam. Újabb félóra pihentetés, újabb hajtogatás, aztán már hagytam a duplájára kelni. Lisztezett deszkára vagy pultra borítottam a tésztát, szétlapogattam, de vigyázva, hogy a buborékokat ne nyomkodjam ki. Félbehajtottam a téglalapot, és daraboltam. Vagy 5 kicsit nagyobb, vagy 6 kisebb zsömle jön ki belőle. A darabokat hosszantin kinyújtottam, feltekertem, majd keresztben összecsíptem és gömbölyítettem a pulton. A kis gombócokat 10 percig hagytam állni letakarva, aztán formáztam: kissé kilapítottam a gombócokat, a tenyerem csukló felőli részével ránehezedtem a közepükre, félbehajtottam őket, a záródást végig lenyomkodtam, majd  megsodortam úgy, hogy hosszúkás legyen, a végei pedig hegyesek legyenek. A záródással fölfelé tettem a szilikonos papíros tepsire kelni őket. Letakarva majdnem duplára kelesztettem, közben bekapcsoltam a sütőt alsó-felsőre 210 fokra. Betétel előtt megspricceltem a zsömiket, pengével egy-egy hosszú vágást ejtettem rajtuk, és 20-25 percig sütöttem, míg szép színt kaptak. Kivételkor is kaptak egy kis hidegvízspriccet.

BL80-as lisztből ugyanez a recept, csak azt 170 gr. vízzel kell csinálni, vagyis kicsit többet vesz fel folyadékot a kenyérliszt.

Házi paprikakrém

Ennek is eljött idén is az ideje. Minden évben teszek el pár üveggel ilyen házi paprikakrémet, mert magyaros ételekhez nagyon szuper ízesítő. És tegnap gyönyörű kápia paprikákat kaptam a piacon, és csak 600 forint volt kilója. 

A módszer egyszerű: cutterben ledarálom a kimagozott paprikát, lemérem, és kilónként a paprika súlyának 20 %-ának megfelelő súlyú sót keverek hozzá. Tehát egy kiló paprikahúshoz 20 dkg só kell. Hagyom állni a tálban fél-egy napot a sóval, addig kiereszti az összes levét a paprika, így majd nem fog "kiforrni", kifutni az üvegekből később. 

A só mennyisége miatt korlátlan ideig eláll. De érdemes minden évben épp annyit eltenni, amennyi körülbelül el fog fogyni, mert ez is bebarnul, fakul, vagyis ha nagyon sokáig áll, már nem lesz ilyen gyönyörű guszta. 

Tipp: pritamin paprikából ugyanígy készíthető, vagy akár vegyesen is. Csak mostanában pritaminhoz jutni jóval nehezebb, mint kápiához. 

Tipp2: ha krémesebb állagot szeretnétek, akkor mikor már állt a sóval fél-egy napot, át lehet forgatni turmixgépben vagy botmixerrel. 

Nekem 75 dkg paprikahúsból 4 ilyen kis üveg krémem lett. Tavalyról még maradt egy kis üveggel, szerintem ennyi pont elég lesz nekünk, kettőnkre főzök csak.

Sokhagymás sülthús

A hétvégén kérdeztem sógoromtól, mi lesz náluk a vasárnapi menü, s ezt a hagymás sültet mondta burgonyapürével. Mikor kértem a receptet - mivel nagyon szép oldalast sikerült tegnap vennem, így arra gondoltam, akkor megcsinálom én is -, akkor derült ki, hogy az általa hagymás sültként emlegetett fogás a "család kedvence" egyszerűbb verziója, amit valamikor jó régen (tán az özönvíz előtt, a világ teremtése után valamikor) mindketten anyósomtól tanultunk.   

Hozzávalók 2-3 főre:

• 80 dkg oldalas 
• 60 dkg vöröshagyma (tisztítva ennyi)
• 1 gerezd fokhagyma
• 3 evőkanál olaj
• 4 dkg vaj
• só, frissen őrölt bors
• mustár
• 1/2 dl száraz fehérbor
• 1 mokkáskanál kristálycukor

A húst sózzuk, borsozzuk, bekenjük vékonyan mustárral, és szép piros-pecsenyésre elősütjük egy serpenyőben az olaj és vaj keverékén. Félretesszük egy tányérra, és a visszamaradt zsiradékon némi sóval nagy lángon átsütjük a nem túl vékony félfőre vágott vöröshagymát. A végén hozzáadjuk a vékony szeletekre vágott fokhagymacikket is, aláöntjük a bort, megszórjuk a cukorral és addig sütjük, míg a bor kimegy alóla. Szép karamelles színe legyen a végére.

Egy sütőtál aljára terítjük a sült hagymát, ráhalmozzuk az elősütött húst, lefedjük alufóliával (vagy ha römertopfban készítjük, rátesszük a tetejét), és 170 fokos sütőben alsó-felsőn 2 órán át sütjük. A végén levesszük a fóliát, a sütőt 200 fokra állítjuk, és 10 percig még sütjük, hogy szép piros-ropogós legyen a hús felülete.

Köretként illik hozzá a burgonyapüré, a sima főtt burgonya, a párolt rizs, a puliszka. Kitűnő hozzá egy hagyma nélküli, petrezselymes paradicsomsaláta szezonban, vagy egy káposztasaláta, vagy bármilyen gyümölcskompót.

Tipp: nem csak oldalasból jó, lehet készíteni tarjából, lapockából vagy dagadóból is. A combot nem javaslom, nagyon száraz lesz. És szerintem marhahússal is finom lenne, sőt. Legközelebb azzal fogom elkészíteni. (És az is lehet, hogy a marhahússzeletek közé dobok még pár szem aszalt szilvát is...)

Káposztás (és húsos) hasé

Múlt héten tudtam venni végre lapos káposztát. A külső leveleit leabáltam róla, nyári paradicsomos töltött káposzta lett belőlük. De megmaradt a káposzta közepe, ami még így is másfél kiló volt. Hogy ne menjen tönkre, megsütöttem úgy, ahogy a káposztás tésztára szokás: lereszeltem, kapott pici cukrot, sót és jó sok borsot, és szép karamellszínűre hagytam sülni. Mivel tegnap vacsoravendégeim voltak, egy részéből káposztás hasé készült előételként, a maradékot pedig betettem a fagyasztóba. Jó lesz az majd egy káposztás pogácsába vagy lángosba, vagy akár simán csak káposztás tésztának valamikor.

Hozzávalók 40 db káposztás haséhoz:

• 1 kg káposzta, olaj, só, cukor, sok frissen őrölt bors

a tésztához:

• 40 dkg liszt
• 1 tk. sütőpor
• 2 mokkáskanál só (10 gr. körülbelül)
• 10 dkg hideg vaj felkockázva
• 10 dkg hűtőhideg sertészsír
• 2 tojás sárgája
• 10 dkg tejföl vagy görögjoghurt
• kb. 1/2 dl tej

a tetejére felvert tojás a kenéshez

A káposztát lesütöttem, ahogy fentebb írtam: ahogy káposztás tésztához szoktam úgy. A lisztet elkevertem a sóval és sütőporral, és elmorzsoltam a hideg zsiradékokkal. Adtam hozzá tojássárgáját, tejfölt, kevés tejet és összedolgoztam a tésztát. Nem túlzottan, épp csak hogy álljon össze, majd fagyasztóba tettem 15 percre.

Mikor lehűlt, nagy téglalappá nyújtottam olyan 4-5 mm vékonyra, a széleit körben levágtam, hogy szabályos téglalap legyen. A levágott részeket összegyúrtam, nylonba tettem és ment a hűtőbe, de most már nem a fagyasztóba, csak a sima hűtőbe.

A sütőt előmelegítettem 180 fokra alsó-felsőre. 

A tészta felső felére egy csíkot csináltam a sült káposztából, és rátekertem a tésztát, majd levágtam a kész részt, aztán ezt a káposztával töltött nagy hurkát olyan 3-4 cm-es darabokra vágtam és a szilikonos papíros nagytepsire sorakoztattam és lekentem őket a felvert tojással. Én maggal is megszórtam őket, de ezt el is lehet hagyni. A maradék tésztára aztán megint csináltam egy csíkot a sült káposztából, betekertem a tésztával, levágtam, daraboltam. Harminc darab fért egy tepsire. Betettem sülni, olyan 25 perc kellett nekik.

Az összegyúrt tésztát újra nyújtottam és a többi mozzanat ugyanaz, mint amit leírtam. Nálam most a második tepsi húsos hasé lett: vettem a hentesnél egy sütni való kolbászt, a bőrét szikével hosszantin átvágtam és leszedtem a kolbászról. A kolbászhúst is feleztem hosszában, így két csík hústöltelékem lett.

Karajcsont föételként koreai stílusban fözve

Tudom, hogy itthon Magyarhonban a karajcsontot csak húsleveshez szokta mindenki venni, de én már többször vettem csak azért, hogy főtt karajcsontot tudjak enni. Ugyanis az egyik legnagyobb kedvencem a főtt karajcsont lerágcsálása. 

Viszont Koreában főzik csak magáért a húsos csontért, nem a levesért. Úgyhogy most ide a blogra is felteszem, hátha valaki rajtam kívül még hasonlóan nagy rajongója a főtt karajcsontnak. 

Ez alapján a videó alapján készítettem: https://www.youtube.com/watch?v=y7t0GG0cA7Y (a 38. perctől). 

Igaz, abban nem volt krumpli és kínai kel, de a fűszerezést és főzést ugyanúgy csináltam, mint ahogy láttam. Azt nem tudom, mennyire ehte koreai az, amit főztem, de nem is lényeges, mert isteni, és főleg a húsos csont volt benne nagyon ízletes. A leve kicsit a mi halászlénkre emlékeztet, csak nem hallal, hanem hússal. 

Így készült: vettem egy kiló karajcsontot, amit először csak vízben felforraltam, aztán leöntöttem róla a lét és átmostam a húst, majd újra feltettem főni annyi vízben, amennyi ellepte. Kapott sót, egészborsot, pirospaprikát, cayenne borsot, fokhagymát, kevés vöröshagymát, szójaszószt, és egy csipet cukrot. Főztem jó 2 órán át, akkor beletettem pár burgonyaszemet is, amikor az is puhára főtt, akkor kivettem a húsokat és tettem a lében kínai kel leveleket is, amikkel még pár percig forraltam a lét. 

Míg a karajcsont főtt, gyúrtam, nyújtottam, s vágtam hosszúmetéltet is hozzá, amit külön főztem ki. Pazar egytálétel. Az alaplé nagyon ízletes, nem is lehet sokat enni belőle egyszerre, csak pár kanállal, a tésztát ízesítendően. Majd leszűröm és elteszem a fagyasztóba, jó alaplé lesz például lencséhez, vagy babhoz.

Csirke Celestine (Poulet Célestine)

A csirke Celestine-módra egy francia fogás, amit egy francia szakács kreált az 1800-as évek közepén, aki szerelmes lett egy Celestine nevű hölgybe, így neki ajánlotta. Az étel ízlett, a hölgy hozzáment a szakácshoz. Az unokájuk pedig a világhírű Paul Bocuse, a Bocuse d'Or gasztronómiai verseny alapítója, akit a „század séfjének” is neveznek.

A recept pár napja Aleda konyháján jött szembe, ezúton is köszönöm szépen. Illetve megtaláltam a Bűvös Szakácsnál is. 

Azért is készítettem el, mert most kezdődött úgy egy hete a paradicsom-szezon, vagyis már isteni napérlelte, nem fóliás darabokat lehet venni a piacon, másrészt pedig végre nagyon hosszú száraz időszak után voltak esők, így tudtam venni hozzá ma erdei gombát, jelesül galambicát. Mégiscsak finomabb, mint a termesztett csiperke. (Sokkal finomabb.)

Hozzávalók 4 főre:

• 4 egész csirkecomb
• 6 dkg vaj
• 12-15 szem kisebb csiperke gomba (vagy erdei gomba)
• 5 nagyobb érett, lehéjjazott, apróra kockázott kerti paradicsom
• só
• frissen őrölt bors
• ízlés szerint cayenne bors
• 1 nagy csokor petrezselyemzöld
• 2 gerezd fokhagyma
• 2 dl szárnyas alaplé (tyúkhúsleves kockából tökéletes)
• 1 dl száraz fehérbor
• 2 cl konyak

A csirkecombokat megtisztítjuk, kettévágjuk az ízületnél. Sózzuk, és vajon szép pirosra körbesütjük. Kivesszük a serpenyőből egy tányérra őket, és a darabolt gombákat is átsütjük a maradék vajon. Ha nem félünk, a sütés végénél a konyakkal flambírozzuk, de ha félünk tőle, csak ráöntjük a gombára, sütjük egy-két percig, aztán ráöntjük a fehérbort is, azzal is sütjük egy-két percig. Majd jöhet rá a darabolt paradicsom, az alaplé és tegyük bele a csirkecombokat is. Borsozzuk, ízlés szerint cayenne borsot is adjunk hozzá. Lefedve 25-30 percig főzzük, majd a végén az apróra vágott fokhagymát és petrezselymet is az ételhez adjuk, egyet hagyjuk még rottyanni az utolsó két fűszerrel is, és tálalható is.

Körete lehet friss fehér vagy rozs kenyér, burgonyapüré, rizs, vagy puliszka, vagy akár egy finom házi szélesmetélt is.

Zöldbab üvegben eltéve

Rengeteg szép zöldbabot láttam a piacon. Ha túltengene a kertetekben, mindenképpen az üveges tartósítást ajánlom a fagyasztás helyett. Sokkal, de sokkal jobb, hogy úgy mondjam, fényévekkel. Ahogy áll az üvegben a bab, a finom, lágy íze nagyon felerősödik, míg a fagyasztásnál gyakorlatilag eltűnik. És egyben is eltehetitek a szálakat, ha később mondjuk zöldköretként, vagy baconba rollnizva és sütve fogyasztanátok. 

Recept: forralj sós vizet literenként 2 dkg sóval. Dobd bele a szálkátlanított, megmosott babot (akár felvágva, akár egyben), főzd roppanósra, ne túl puhára. A főzési idő újraforrás után maximum 7 perc. Majd tedd csírátlanított üvegekbe a főzőlével együtt, és minden üvegbe tegyél még 1 mokkáskanál 20%-os ecetet. Ez az arány a 7 dl-es üvegekre vonatkozik. Ha gondolod, tehetsz a lébe nátrium-benzoátot is, de ha minden tiszta volt és jól ki van dunsztolva, nem romlik meg. Tegyél folpackot az üveg tetejére, majd csavard rá jól a fedőt és fordítsd meg 1 percre fejtetőre, majd tedd szárazdunsztba. Most hallottam a piacon egy hölgytől, hogy ő nem szereti az ecet ízét, ezért a teli babos üvegek tetejére egy-egy karika paradicsomot szokott tenni, mivel az is savas.

És télen milyen jó is lesz ilyen finom zöldbableveseket enni, például. :) 

Cinnamon Rolls - amerikai fahéjas csiga

"Cinnamon Rolls", azaz egy klasszikus amerikai süti: fahéjas tekercsek. Szülinapi buliba megyünk (ha el nem mos minket az Esőisten haragja), és az ünnepelt közölte pár héttel ezelőtt, hogy neki nem kell semmilyen csilivili torta, neki csakis ez a fahéjas tekercs kell. Mondtam oké. Egyszer vittem szintén hozzájuk valami buliba, azóta emlegetik, hogy ez milyen isteni. Na de ezzel mindenki így van, aki akár csak egyszer is kóstolta. Súlyos függőséget okoz! És ha engem kérdeztek, a kakaós csiga a nyomába sem érhet. 

Hozzávalók egy 36-szor 24-es tepsihez:

• 70 dkg liszt
• 10 dkg kristálycukor
• 7 gr só
• 4 dkg élesztő
• 5 cl étolaj
• 2 tojás
• 2,7 dl langyos víz

a töltelékhez:

• 5 dkg olvasztott vaj
• 25 dkg kristálycukor
• 3 tk őrölt fahéj

a tetejére:

• 15 dkg görögjoghurt
• 3 dkg porcukor

Az élesztőt elkevertem a langyos vízben a cukorral a robotgép keverőtáljában, majd hozzáadtam a többi hozzávalót is és jól kidagasztattam a géppel. Hagytam kelni letakarva, és mikor 2-3-szorosára nőtt, kiborítottam a pultra és átgyúrtam. Ha ragadna, kevés liszttel meg lehet szórni. Letakarva pihentettem még egy negyed óráig, aztán kinyújtottam egy jó nagy téglalappá, körülbelül 40-szer 70-es lett. Ilyenkor már érdemes alálisztezni, hogy ne ragadjon a pultra. Megkentem a vajjal, és megszórtam a fahéjjal kevert kristálycukorral. Feltekertem a hosszabik oldala felől, és 15 darabra vágtam egy cérna segítségével. Érdemes előre bejelölni a darabokat, így biztosra mehetünk, hogy pont anyni darab lesz, amennyi elfér a tepsiben. Olyan 4-5 cm vastag rollnikra kell szelni körülbelül.

Szilikonos papírral bélelt tepsibe sorakoztattam a csigákat, letakartam és 15-20 perc kelés után bekapcsoltam a sütőt 190 fokra, alsó-felső sütésre. Vagyis ha szépen megkeltek a csigák, ez ebben a meleg nyárban max. ennyi idő, télen több. Mikor bemelegedett a sütő, betettem sülni az alsó rácshelyre 30 percre. Mivel viszonylag sok cukor van a tésztájában, a 15.-20. percnél letakartam a tetejét egy sütőpapírral, hogy ne süljön túl.

Mikor elkészült, azon forrón megkentem a cukorral elkevert joghurttal. Valamint kivettem a tepsiből, az oldalairól lehajtogattam a papírokat, hogy könnyebben hűljön, ne fülledjen be a sütemény. 

Tipp: mindenképpen érdemes szilikonos papírral bélelni a tepsit, mert a süti aljára rákaramellizálódik a fahéjas cukor. Valami isteni finom így, viszont ha nincs alatta papír, akkor ráragadhat a tepsire.

Tipp2: eredetileg kevés tejjel higított, cukrozott mascarponét kennek a süti tetejére, de nekem így joghurttal jobban ízlik.

Tipp3: a receptben nyugodtan felcserélhető a langyos víz langyos tejre, az étoalj olvasztott langyos vajra. Én mostanában spórolok a vajjal, tejjel. Ugyanolyan finom egyébként a két verzió.

Sárgabarackos kevert sütemény

A recept a Rupáner-konyha blogé, és nagyon jó, köszönetem érte, máskor is fogom sütni. Csekély változtatásokat eszközöltem csak az eredetihez képest, melyet itt találtok: nyolcperces bögrés epres 

Hozzávalók egy 22-szer 34-es tepsihez (ha 1-2 centivel nagyobb a tepsitek, az sem baj, de kisebbe ne süssétek, mert való igaz, hogy hihetetlen mód feljön ez a tészta, így is vagy 4-5 cm vastag lett): 

• 25 dkg kristálycukor
• 1/2 mokkáskanál só
• 37 dkg fehér liszt (ebből nálam 7 dkg teljes kiőrlésű)
• 1 tasak (12 gr) sütőpor
• 2 db tojás
• 3, 75 dl tej (nálam 3,5%-os)
• 1,25 dl étolaj
• ízlés szerint sárgabarack (vagy eper, málna, ribizli, szeder, meggy, egres, szilva, áfonya)
• és
• a szóráshoz kristálycukor és 3-4 ek. olvasztott vaj (nálam őrölt kardamommal kevert kristálycukor, nagyon jól illik a sárgabarackhoz) 

A sütőt előmelegítjük 190-200 fokra, alul-felül sütésre. 

A hozzávalókat a gyümölcs kivételével összekeverjük. A tejet adjuk hozzá utolsóként, kisebb adagokban. Fontos: Ne verjétek fel kézi robotgéppel, csak lazán összekeverni, különben szalonnás lesz a végeredmény, és ez általánosságban igaz a legtöbb kevert tésztára! 

Kivajazott vagy sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük. Ezután kidíszítjük a tetejét a hosszában ketté vágott sárgabarackokkal. Héjával lefelé sorakoztassátok a sütire, hogy ne áztassa el a tésztát a sülő gyümölcs leve. 

Kb. 20-25 perc alatt aranybarnára sütjük (tűpróbát végzünk). Még forrón alaposan megkenjük olvasztott vajjal, és addig szórjuk a tetejét kristálycukorral, míg egészben nem maradnak a szemek a süti tetején. Az első néhány réteg ugyanis bele fog olvadni a vajba. Nem kell félni, hogy túl édes lesz, mert alapvetően a tészta maga sem túl édes, és a sárgabarack is, ahogy sok más gyümölcs is, cukor nélkül bizony nagyon savanyú, szóval nyugodtan lehet több rétegben szórni a tetejére a cukrot. 

Ezután sütőpapírral együtt kiemeljük a tepsiből. 

Nagyon laza, tényleg extra magasra feljövő, nagyon szaftos finom tésztája van.

Váratlanvendég krém

A világ legolcsóbb desszertje, nevezhetném a magyar tiramisunak is egyszerűsége, tojásossága okán. Én közel negyven éve ismerem, azóta, mióta anyósomnál először kóstoltam. Ő sokszor készítette, mert imádtuk. Az érdekes a dologban az, hogy a tejbedarát gyerekként is utáltam, most sem szeretem, de ezt a változatát meg bármikor a kedvencek közé sorolom. Egyébként anyóskám anno Horváth Ilona szakácskönyvében lelte, ahol is "váratlanvendég krém" néven ma is megtalálható. 

A natúr krémet ízesíthetjük kakaóval, csoki- fehércsoki krémmel, sós karamellel, kávélikőrrel, fahéjas cukorral, de ilyenkor nyáron szerintem friss gyümölcsöntetekkel a legfinomabb. Nekem épp ezért leginkább egy igazi könnyű nyári desszert, ami egy jó vasárnapi ebéd végét méltón megkoronázza.

Hozzávalók: 

A darakrémhez:

• 10 dkg búzadara 
• 5 dl tej 
• 2 dl víz 
• 8 dkg kristálycukor 
• 2 vaníliás cukor 
• 1/4 mokkáskanál só 
• ------------ 
• 2 tojás 
• 7 dkg porcukor 
• csipet só 

Az öntethez: 

• 20 dkg málna 
• 2 dl víz 
• 15 dkg kristálycukor 
• 1 evőkanál citromlé 
• csipet só 
• 10 gramm étkezési keményítő 
• 1 dl hideg víz 

A tejből, vízből a sóval, cukrokkal tejbedarát főzünk: forrás után addig kevergetjük, míg besűrűsödik. Ez olyan 5 perc. Aztán hidegvízfürdőbe tesszük a mosogatóba, és többszöri átkeveréssel langyosra hűtjük. Közben elkészítjük a gyümölcsöntetet: a málnát felfőzzük a cukorral, sóval, citromlével, 2 dl vízzel, majd besűrítjük a kevés hideg vízben oldott étkezési keményítővel. (Én fagyasztott málnából készítettem, mert harmadába kerül mint a friss, és úgyis eltűnnek a málnaszemek, így tökéletes öntetnek.) Mikor langyosra hűlt a tejbedara, a tojásokat kettéválasztjuk, a porcukor egyik felével és csipet sóval felverjük a fehérjét kemény habbá, majd a porcukor másik felével habosra keverjük a sárgákat is. Aztán először a sárgákat keverjük a tejbedarához spatulával, majd a fehérjehabot. Poharakba töltjük, a poharakat lefolpackozzuk és hűtőbe tesszük őket, a langyosra lehűtött gyümölcsöntetet úgyszintén. Amikor kínáljuk, a tetejére tesszük a gyümölcsöntetet. Ebből az adagból 7-8 pohárnyi desszert jön ki. 

A gyümölcsöntet lehet meggyből, málnából, ribizliből, feketeszederből, áfonyából, egresből, eperből, mangóból, ananászból, passiógyümölcsből, stb...

Ribizlis-habos sütemény

Állítólag ez egy klasszikus retro sütemény, csak én nem tudtam róla. Ugyanis anyu sosem sütött ilyet, pedig volt ribizli bőven anno a hegyen. De ami késik, nem múlik, most megsütöttem én. És marad is a repertoárban, mert szerintem hihetetlenül finom! És olyan egyszerű, hogy még én is meg tudtam csinálni... 

Hozzávalók egy 36-szor 24-es tepsihez (én egy kicsit kisebben sütöttem, és így is jó): 

A tésztához: 

• 25 dkg liszt 
• 3 tojás sárgája 
• 15 dkg kristálycukor 
• 5 dkg olvasztott vaj 
• 3 evőkanál forró víz 
• 1 dl tej 
• egy csipet só 
• 1 zacskó sütőpor 

A ribizlis habhoz: 

• 50 dkg ribizli (szárastól ennyi) lebogyózva 
• 5 db tojásfehérje 
• 1 evőkanál citromlé 
• 25 dkg kristálycukor 
• egy csipet só 

Mossuk meg és csepegtessük le a ribizlit, majd bogyózzuk le. Béleljünk ki a tepsit sütőpapírral, melegítsük elő a sütőt 180 fokra alsó-felső sütésre. Olvasszuk fel a vajat a tésztához. A tojásokat válasszuk ketté. A sárgákat 3 kanál forró vízzel habosra keverjük, közben hozzáadunk 15 dkg cukrot, és mikor szép fehér és habos már, a vajat és a tejet is belekeverjük. Keverjük össze a sütőport és a csipet sót a liszttel, majd spatulával keverjük bele a krémbe. Öntsük a kibélelt tepsibe és kenjük el egyenletesen. Kissé nehéz, mert sűrű a tészta. 15 percig süssük. Közben verjük habbá a tojásfehérjét egy csipet sóval és a citromlével, majd ha félig felverődött, két-három adagonként adjuk hozzá a cukrot, és verjük egészen kemény habbá. Keverjük hozzá a ribizliszemeket, és kenjük a közben kivett elősütött tésztára. A sütőt állítsuk vissza 150 fokra, és 20 percig süssük még a süteményt.

Almás / ananászos mézes kakukkfüves karaj

Még volt négy almám, amik fonnyadoztak a gyümölcstálban. Meg volt tegnapról maradék nem kevés párolt rizsem is. Először arra gondoltam, család kedvencét kéne csinálnom, mert azt mindig almakompóttal esszük, de nem volt kedvem sütőt begyújtani, több edényt mosogatni, több időt főzéssel tölteni, ráadásul az almakompótnak több óra kellett volna, hogy be is hűljön, mert úgy finom. Így egy almás-kakukkfüves-mézes karaj lett belőlük rizskörettel, ami ráadásul egyserpenyős étel. 

Hozzávalók 4 főre:

• 8 szelet karaj
• só, bors, pirospaprika
• 6 db alma vagy egy kisebb friss ananász
• 1 tk kristálycukor
• 2 nagyobb fej vöröshagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 5 dkg vaj
• 1 púpos tk mustár
• 1 púpos evőkanál méz
• 1 dl száraz rozé bor
• friss vagy szárított kakukkfű ízlés szerint
• újhagyma zöld szára
• 1/2 liter alaplé (nálam marhahúsleves kockából)

Az almákat pucoltam, daraboltam, kevés vajon pici sóval, pici cukorral gyors lángon átsütöttem, aztán félretettem egy tálba. A klopfolt karajt sóztam, borsoztam, kevés pirospaprikát is tettem rá hogy szebb színe legyen. Újabb darab vajon hirtelen megsütöttem, majd újabb adag vajon a nem vékony félkarikákra vágott vöröshagymát is átsütöttem karamellizációig, végül az aprított fokhagymát is rádobtam, átforgattam, majd alaplét (kockából) öntöttem rá. Került bele mustár, méz, kakukkfű, száraz rozé bor, és visszatettem a hússzeleteket is. Lefedve puhára pároltam, végül a felaprított újhagymazöldjét és az almadarabokat is hozzátettem, de csak annyi időre, míg átmelegedtek. 

Tipp: alma helyett friss ananásszal is tökéletesen működik a recept.

Retro párizsi saláta

Mikor ettetek utoljára retro párizsi salátát? Bevallom, szerintem én vagy 30-35 évvel ezelőtt. Talán egyszer. Régebben, mikor még dolgoztam, sokszor vettem ebédre franciasalátát. A pultban persze mindig volt párizsi saláta is, de én a franciának voltam kedvelője, így mindig kihagytam. Viszont most az árstopp miatt olcsó a COOP-os parizer, így a mai kártyapartihoz úgy gondoltam, egyszer elmegy. Egyébként jobb, mint amire emlékeztem, bár lehet hogy csak azért, mert házilag készült. Sütöttem hozzá 4 kicsi hökkön sült perecet is. 

Hozzávalók 4 főre:

• 40 dkg párizsi szeletelve (olyan 2,5 mm-es vastagságú szeletek legyenek)
• 25 dkg főtt burgonya kis kockákra vágva
• 3 kisebb-közepes csemege uborka apróra kockázva
• 1/2 zöldalma apróra kockázva
• 3 újhagyma teljes hosszú zöld szárai felszeletelve
• kb. 30 dkg majonéz (nálam bolti)
• 20 dkg 20%-os tejföl vagy ugyanennyi sűrű görögjoghurt
• 1 teáskanál kristálycukor
• 1 púpos teáskanál dijoni mustár
• frissen őrölt bors
• pici só (vigyázzunk, majdnem minden sós a salátában!)

A majonézt, tejfölt, cukrot, sót, mustárt, borsot alaposan összekevertem egy nagyobb tálban. A párizsi szeleteket feleztem és csíkokra vágtam. Minden más hozzávalót is aprítottam, és beletettem a kikevert tartármártásba. Jól összekevertem az egész salátát, és cirka egy órát pihent és ért a hűtőben.

Egyre ügyeljünk szerintem: ne ússzon a tartármártásban a saláta. Legyen rajta, de ne legyen túl sok.

Hökkön sült perec

Pünkösd hétfő volt a hét elején, és a hagyományok szerint ilyenkor kalácsot is szoktak sütni régen. Én most Zala hagyományos kalácsszerű kenyerét, a "hőkön sült perecet" sütöttem meg magunknak. Sütötték ezt Hetésben, az Őrségben, Göcsejben is. 

A kerek perec hagyományosan készítve egy natúr, enyhén sós élesztős kelt tészta, ami mintha átmenetet képezne a kenyér és a kalács között. Mondhatnám viccesen azt is, hogy ami a new yorkiaknak a bagel, az a zalaiaknak a hőkön sült perec. 🙂 Ugyanis lehet formázni az egészen kicsitől az egészen nagyig. 

 

"Hökkön, hőkkön, hőkőn: a hőkön sült perec két ágból font kerek, 20-22 cm átmérőjű, általában 250 g tömegű termék (ritkábban készítik 500 g-os tömegben is). Az összefont két ág tésztavastagsága mintegy 3-5 cm. Felülete vörösesbarna színű, fényes a tojjással való megkenésnek köszönhetően. A fo­nások nyomai a tésztaágak találkozási helyein jól láthatóak. Az alsó lapja világosbarna, vastag héjú. Bélzete jól lazított, rugalmas, egyenlete­sen apró lyukacsú. Íze kellemesen aromás, a tejestésztára jellemző. A hagyományos termék­összetétel: búza finomliszt, cukor, tojás, tej vagy aludttej vagy tejföl, zsír és só. Ma zsír helyett inkább margarint vagy vajat használnak. Ha a perec megkelt, forró kemencében a kemence aljára, a forró kőre (ezért hőkőn sült perec) rakják sülni. 15-20 perc alatt elkészül." 

 

Én általában a nagy változatot szoktam sütni. A recept egyébként ahány ház, annyi. Van, aki tesz a tésztába is tojást, van, aki nem. Van, aki kefírrel (aludttejjel) készíti, van, aki csak tejjel. Van, aki mindkettővel. Van, aki zsírral dolgozik, van, aki vajjal vagy margarinnal. Érdemes tehát a saját jól bevált kenyér vagy kalácstésztánkat használni, vagy kikísérletezni egyet direkt ehhez a finom kerek perechez. 

Az én tésztám: 

• 40 dkg liszt 
• 2 dkg élesztő 
• 1 púpos tk kristálycukor 
• 2,3 dl langyos tej (vagy picivel több, liszttől függ, mennyit vesz fel) 
• 3 dkg olvadt, de szobahőmérsékletű vaj (vagy ugyanennyi zsír) 
• 8 gr só (2 mokkáskanálnyi) 
• 1 L-es tojás 
• + 1 tojás a lekenéshez 

A tésztát a szokásos módon kidagasztjuk vagy géppel vagy kézzel, hagyjuk duplára kelni. (Én a vajat is egyből beleteszem.) Ha nagy perecet szeretnénk, akkor egyben hagyjuk, ha kisebbeket, akkor négy vagy öt egyforma darabra vágjuk. A darabokat gombócoljuk, hagyjuk 10 percet pihenni, majd hosszú szálakat sodrunk belőlük. A szálakat kettévágjuk, megcsavarjuk, illesztjük, kör alakra formáljuk és szilikonos papíros tepsin hagyjuk kelni. Ha megkelt, lekenjük a felvert tojással, és előmelegített, 190 fokos sütőben 20-25 percig sütjük alsó-felső sütéssel. 

Receptet még itt találtok és itt.

 

 

Önmagában is nagyon finom vajjal vagy zsírral megkenve, de kitűnő szendvicsalap is lehet, ha nagyon pici darabokat sütünk, kenőkékhez is kiváló, vagy gulyás és más gazdag levesek kísérőjeként egészen különleges, de sült húsok, grillkolbászok mellé is adhatjuk, vagy szaftos húsokhoz, például pörkölthöz "tunkolásra" is szuper. Mi nagyon szeretjük, gyakran sütöm, bár kemencében sütve lenne az igazi.

Nyárelö-burgonyasaláta

Könnyű, finom, hűsítő, ajánlom akár a mostani hosszú hétvégére is. 

 

Hozzávalók 4 főre: 

• 1-1,2 kg újburgonya 
• 2 újhagyma 
• 2 kovászos uborka (csemegeuborka is lehet, ha épp nincs kész kovászos ubink) 
• 500 gr görögjoghurt 
• 1/2 csokor friss kapor 
• 5-6 levél friss menta 
• 1 púposkás teáskanál só (kb., érdemes majd fogyasztás előtt kóstolni) 
• frissen őrölt bors 
• 1 teáskanálnyi mustár 
• 2 teáskanál kristálycukor 

A burgonyát megtisztítjuk, megfőzzük, majd szűrőben hideg vízzel átöblítjük, míg szobahőmérsékletű lesz. Hagyjuk lecsepegni. A joghurtot kikeverjük a sóval, cukorral, borssal, mustárral, aprított zöldfűszerekkel, az újhagymákat is belekarikázzuk, a zöld szárrészéből egy keveset félreteszünk a díszítéshez. Az uborkákat pró kockákra vágjuk, és szintén a joghurtos alapba kerül. Végül a burgonyát is belekeverjük, és hagyjuk állni 30 percig, hogy összeérjen. Tálalásnál kevés olívaolajat is csurgathatunk rá. Köretként is tökéletes sültekhez, rántottakhoz, fasírthoz, grillezett húsokhoz, rántott vagy sült májhoz, sőt, halakhoz is. De akár önálló nyáresti vacsora is lehet, ha például még főtt tojást is kockázunk a salátába.

Paprika saláta

Ha salátákról van szó, általában a következők jutnak eszünkbe: uborka, paradicsom, káposzta, kukorica. Nagyon ritkán készítünk viszont paprika salátát, pedig egy jó pörkölthöz például tökéletes kiegészítő. Vagy adható akár egy isteni sült oldalashoz, vagy pulled porkhoz, de hamburgerben is el tudom képzelni, sőt. 

 

A képen láthatót tegnap csináltam, és nagyon jól sikerült. Eddig nem így készítettem, de eztán mindig így fogom, és sokkal többször is fog asztalra kerülni, mint eddig. Pláne, hogy én nagyon szeretem a jó paprikákat. 

Pontos receptem nincs, mivel nem mértem, csak csináltam. De a lényege a következő: minél színesebb a saláta, annál szebb és finomabb. 

Karikákra vágtam a paprikákat, kevés újhagymát is vágtam hozzá. Majd lesóztam, és hagytam állni úgy 20 percig. Aztán vízzel felöntöttem, nem sokkal, csak hogy lepje el az egészet. És kóstolgatva adtam hozzá 10%-os ecetet (nem sokat, én nem szeretem a vadsavanyú salátákat), cukrot és még egy kevés sót. A cukorral bánjunk abszolút nagyvonalúan, akkor lesz finom, ha kissé édeskés a saláta összhangja. Hagyjuk állni megint 20 percet, és fogyasztható is. Érdemes annyit készíteni csak, amennyi el is fogy, ha túl sokáig áll az ecetes-sós-cukros lében, nagyon megfonnyad, és úgy már kevéssé élvezhető. Így viszont isteni. Főleg ha kicsit csípős is! Ha vége az újhagyma szezonnak, akkor lehet fehér salátahagymával, vagy lilahagymával készíteni, vagy aki hozzájut salottával.

Korpás kifli

Megboldogult lánykoromban lehetett kapni nálunk korpás bucit. Imádtam. Aztán eltűnt a föld színéről. Ma már nincs, vagy amit lehet találni, az nem olyan ízű. Már többször próbáltam rekonstruálni, de talán ez a mostani közelíti meg leginkább. Ez már majdnem olyan. Fura, de a teljes kiőrlésű péksütiket, kenyereket ki nem állhatom, akármilyen kevés teljes kiőrlésű liszt legyen csak bennük, valahogy nekem mindnek fűrészpor íze van. De ezt a korpásat meg mindig imádtam. 

 

Most tölthető kiflire formáztam őket, hogy a maradék, ami nem fogy el frissen, tölthető legyen azzal a klasszik retro parizer-gépsonka-sajt töltelékkel melegszendvicsnek, pontosabban melegkiflinek. 

Hozzávalók 8 darabhoz: 

• 35 dkg liszt 
• 2 dkg friss élesztő 
• 1 dl víz 
• 1 dl tej 
• 14 gr kristálycukor 
• 7 gr só 
• 1 csapott teáskanál sikér 
• 10 gr. korpa (4 púpos teáskanál) 
• 1 kisebb tojás (M-es) 
• 3 cl olaj 

A vízben a cukorral elkevertem az élesztőt, aztán hozzáadagoltam a többi hozzávalót is, és robotgéppel megdagasztattam a tésztát. Hagytam duplára kelni, majd 8 darabba vágtam, lazán gombócoltam a darabokat, hagytam 10 percet pihenni őket letakarva. Végül kinyújtottam jó hosszúkásra őket és feltekertem. A szilikonos papíros nagytepsin hagytam még kelni 30 percig, aztán előmelegített, 190 fokos sütőben 20 percig sütöttem alsó-felső sütésen. Lehet formázni bucikra is vagy sima zsömlének is, vagy olyan igazi retro kifli formára is tekerhető. De megsüthető formakenyérnek is, kitűnő szendvicskenyér tészta.

Finn lazacleves (Lohikeitto)

Itt a kaporszezon is, aki szereti, annak érdemes ezt a finom levest kipróbálni ezzel a csodás zöldfűszerrel. 

 

Lohikeitto, vagyis finn lazacleves. Újkrumplival, sok kaporral - bár nem látszanak, mert lenavigáltak a kis huncutok a leves aljára... Könnyű, ugyanakkor laktató, nagyon finom, igazi mindenévszakos leves. Sőt, nekem talán inkább olyan tavasztól-őszig fogás. És még egy előnye van, ami nem kicsi: az egész leves előkészítéssel, főzéssel együtt 30 perc alatt elkészül. Quick & easy. 

Az eredeti azzal a szép narancsrózsaszín lazacfilével készül, de nekem most volt még egy nagyobb szelet vadlazacfilém a fagyasztóban, úgyhogy abból főztem. Szerintem legalább olyan jó, mint a másik, árban viszont sokkal péztárcabarátabb. Valamint szerintem lájtosabb halíze van, így aki nem kedveli az erős halízt, az ezzel a vadlazaccal nyugodtan elkészítheti. 

Hozzávalók 4 főre: 

• 35-40 dkg lazacfilé (vagy vadlazacfilé) 
• 1 nagyobb fej vöröshagyma 
• 2 kisebb vagy 1 nagyobb sárgarépa 
• 4-5 dkg vaj 
• 1 nagyon nagy csokor kapor (úgy finom, ha jó kapros) 
• 50 dkg újkrumpli 
• 1 babérlevél 
• 4 szem szegfűbors 
• 1,5 dl tejszín 
• só, bors 

A kockákra vágott vöröshagymát, és a karikázott sárgarépát a vajon kevés sóval üvegesedésig dinszteltem, majd hozzáadtam a kockázott burgonyát és felöntöttem vízzel. Sóztam, borsoztam, tettem bele egy babérlevelet és a 4 szem szegfűborsot. A burgonya puhulásáig főztem, de vigyázva, hogy ne főjön túl (az újkrumpli pillanatok alatt megfő), aztán hozzáadtam a leveshez a kockákra vágott lazacot is, és az aprított kaprot is, valamint a tejszínt is. Még főztem nem több, mint 5 percig, és készen is volt. Tálaláskor kínáltam hozzá citromot, így mindenki a szájíze szerint savanyíthatja.

Citromos csirkecombok

Szeretem a sült csirkét, és ebben a kategóriában - naná hogy - a citromos sült csirke a kedvencem. Az elkövetkező nyárra ajánlom, mert igazán üdítő, könnyű fogás, akár ebédre, akár vacsorára. Mellé kínálhatjuk az ételbe kerülő bor maradék részét, és vagy egy finom langalót, vagy párolt rizst vagy bulgurt, vagy burgonyát adhatunk. A burgonyával akár együtt is süthetjük a nagy gáztepsiben, csak főzzük elő.

 

Ez egy nagyon egyszerű, de nagyon finom verzió. 

Hozzávalók 4 főre:

• 4 vagy 6 egész csirkecomb (étvágy szerint és combnagyság szerint)
• 3 dkg vaj
• 4 nagy gerezd fokhagyma
• 1 vastag héjú citrom (ha lehetőség van rá, bio citrom)
• só
• szárított oregano
• 1 dl száraz fehérbor
• 1 teáskanál kristálycukor 

A combokat megtisztítjuk, majd besózzuk. Én azon a részén, ami alul lesz a tepsiben, a csontok mellett két-két vágást is szoktam ejteni, így a hús belsejébe is jut a sóból, szóval biztosan nem lesz sótlan.

A citromot alaposan megmossuk, nem túl vékony karikákra vágjuk, a magokat eltávolítjuk. (Mert ezek keserítenek, nem a héj.) A szeleteket kissé kinyomjuk, hogy ne legyen túl sok levük, mert túlsavanyíthatják az ételt. A kissé kinyomott citromszeleteket, a szeletekre vágott fokhagymát a tepsibe tesszük a combokkal együtt. A hús tetejét megszórjuk oreganoval. A bort elkeverjük a cukorral és úgy fél mokkáskanál sóval, és a húsok közé öntjük. A cukor azért kell, mert amik hozzánk eljutnak citromok, azokat nagyon éretlenül szedik le, a cukortartalmuk fele a valódi napérlelte citromoknak. Így tudjuk pótolni.

A húst 180 fokon sütjük alsó-felső sütésen úgy 60 percig, vagyis addig, míg szép pirosra sülnek. Nem kell letakarni a tepsit fóliával. (A képen még 3 szál tárkony is van a combokon, ez elhagyható, de nekem most épp szépen nőttek az ablakomban.) 

Kókuszos csiga

A hosszú hétvégére sütöttem. Régen minden karácsonyra és húsvétra megsütötte anyu, mert imádtuk, és mert nem kellett hűteni, ami akkoriban a kicsi Lehel hűtők korában nagy előny volt.

 

Hozzávalók 28-30 darabhoz:

A tésztához: 

• 400 g finomliszt 
• 20 dkg vaj
• 1 csapott mokkáskanál só
  
• 1/2- 1 dl tejföl vagy joghurt (lisztfüggő, mennyivel lesz jó a tészta)
• 2 dkg élesztő 
• 4 tojássárgája 
• 2 tasak vaníliás cukor 
• 1/2 tasak sütőpor
• 1 citrom reszelt héja 

A töltelékhez: 

• 5 tojásfehérje 
• 38 dkg kristálycukor 
• 200 g kókuszreszelék
• csipet só

A tejfölben elkevertem az élesztőt és a vaníliás cukrot. A lisztet tálba szitáltam, elkevertem a sóval, sütőporral, és elmorzsoltam a hideg kisebb kockákra vágott vajjal. Aztán hozzáadtam az élesztős tejfölt, a 4 tojás sárgáját, reszeltem bele citromhéjat és tésztává gyúrtam. Hagytam nylonzacskóba téve a konyhapulton pihenni olyan fél órát, hogy később könnyen nyújtható legyen.

 

 

Közben, mikor már lassan lejárt a fél óra pihentetés, feltettem a tűzhelyre egy lábast az alján 1/3-áig vízzel forrni. A nagy tálba tett tojásfehérjéhez adtam egy csipet sót, és a forrásban lévő vizes lábasra tettem a nagy tálat, majd kézi robotgéppel elkezdtem felverni a fehérjehabot. A tálban lévő víz alatt mérsékeltem a lángot, és arra figyeltem, hogy nehogy beleérjen a tál alja a forró vízbe. 

Amikor a fehérjehab félig felverődött, három részletben hozzáadtam a cukrot és egészen kemény habbá vertem. Levettem a tálat a tűzről, és kézi spatulával hozzá kevertem a kókuszreszeléket. Bekapcsoltam a sütőt 170 fokra, alsó-felső sütésre.

 

 

A tészta nyújtásánál két lehetőség van: vagy eleve kettő gombócban pihentetjük, és aztán kétszer nyújtjuk, vagy ha van egy hosszabb konyhapultrészünk, akkor azon nyújtjuk egyszer, de nagyon hosszúra. Én egyszer nyújtottam a pulton, olyan 85 cm-szer 35 cm-es téglalapra, mert úgy lesz szép a csiga, és úgy aránylik a töltelék, ha jó vékonyra nyújtjuk a tésztát. 

 

 

Aztán megkentem a töltelékkel, az egyik hosszú oldalán hagyva egy 2 cm-es üres részt, az lesz majd az alja. A másik oldalról, ahol a tészta széléig kentem a tölteléket, elkezdtem felgöngyölni. Ha szép egyenletesre nyújtottuk, egy egyforma vastag hengert kell kapnunk.

Egy cérnával aztán 2 cm-enként elvágtam a hengert, és a szilikonos papíros nagytepsire sorakoztattam őket. Két tepsi lesz tele. Előmelegített 170 fokos sütőben sütjük alulról a második rácson 10-15 percig, és a tepsin hagyjuk teljesen kihűlni a csigákat. 

 

 

Tipp: alapból elég hozzá 4 tojásfehérje is, de én most kisebb tojásokkal dolgoztam, így úgy éreztem, kell az 5 tojásfehérje a kókuszhabhoz. Ha normál, nagyobb tojásokkal csináljátok, elég a 4 fehérje, akkor nem kell plusz egy tojást feltörni.

Rántott sertésmáj

Tudom, hogy faék egyszerű ételről van szó, ellenben kevesen készítik, mert félnek attól, hogy ehetetlenül kemény borzalom lesz belőle. Azt hiszem, erről a rántott cipőtalpról mindannyiunknak vannak menzás vagy családi emlékei. 

 

Nagyon finom tud lenni, ha jól van sütve, én például jobban szeretem rántva a sertésmájat a csirkemájnál. 

A trükk a következő: a körülbelül fél-egy centi vastagságúra vágott májszeleteket nem klopfoljuk és nem sózzuk. És LEGFŐKÉPPEN!!! (ezt még háromszor alá is húznám) nem áztatjuk tejbe sem!!! A városi legenda nem igaz, hogy így omlósabb lesz, pont az ellenkezője az igaz: keményíti a májat. Valamint nem lassan sütjük, mert akkor kemény lesz, és túl gyorsan sem, mert akkor nem sül át rendesen, miközben a panír villámgyorsan meg tud égni rajta. Közepes láng kell, hogy oldalanként olyan 4-4 perc alatt süljön meg. Ennyi a titka. Sózni pedig csak a tányéron sózzuk, mikor már fogyasztjuk.

 

A máj nagyon egészséges, érdemes legalább hetente fogyasztani. Tömve van vitaminokkal és ásványi anyagokkal, gazdag vasban, rézben, cinkben, mangánban és szelénben, emellett jó kalcium- és káliumforrás is. Ráadásul a májban lévő vasat a szervezet könnyen emészti és hasznosítja. A D-vitamin pótlására is a legalkalmasabb a máj, a halmájolaj és a tojás.

Tepertö sütése házilag

Én két dolog miatt nem veszek boltit: mert rohadt drága, most már 5 ezer forinttól indul a kilós ár (rablás, ha engem kérdeztek), ennyiért inkább bélszínt vagy fehérpecsenyét veszek, nem töpörtyűt... jesszus, hihetetlen... a másik pedig, hogy nem nyomják ki! És full zsírt eszel, ami gejl, és minden, csak nem töpörtyű, hanem kihűlt zsírlabdacsok. Holott a töpörtyű csak úgy finom, ha kellően pirosas barnára van megsütve, majd teljesen ki van préselve. Így egy jóízű, ropogós, élvezhető végeredményt kapunk, ellentétben a nem kinyomottal.

 

A zsírszalonnát nem túl kis kockákra vágjuk, olyan 3-4 centiszer 3-4 centis darabokra, mert nagyon össze fognak menni a kockák a sülésnél, és ha túl kicsikre daraboljuk, a végén nem tepertőt kapunk, hanem csak morzsákat. 

Feltesszük egy edénybe főni, de kis vagy közepes lángra csak, mert az összes zsír úgy tud kisülni belőle szépen, ha lassan sül. Néha alákeverünk, nehogy leégjen. Amikor már szép pirossas-barnák a darabok a kisült bő zsírban, késznek nyilváníthatjuk. Egy krumplinyomón adagonként alaposan átnyomjuk. A zsírt abba az edénybe öntjük szűrön keresztül, amiben majd tárolni akarjuk, és a konyhapulton hagyjuk kihűlni. Ezután mehet a kamrába vagy a hűtőbe. 

Vannak, akik a sütés végefelé egy kevés tejet is öntenek bele, hogy szebb színe legyen a töpörtyűnek. Tulajdonképpen a tejcukortól lesz így szép a szín, szóval ha azt akarom, hogy szebb legyn, akkor inkább egy csipet cukrot szórnék a zsírba, de ha sokáig és kellően ki van sütve a töpörtyű, önmagától is szép színe lesz.

A finom házi töpörtyűt kissé megsózva pedig friss kenyérrel, retekkel, újhagymával, nyáron paprikával, paradicsommal jóízűen elfogyasztjuk.