Megboldogult lánykoromban lehetett kapni nálunk korpás bucit. Imádtam. Aztán eltűnt a föld színéről. Ma már nincs, vagy amit lehet találni, az nem olyan ízű. Már többször próbáltam rekonstruálni, de talán ez a mostani közelíti meg leginkább. Ez már majdnem olyan. Fura, de a teljes kiőrlésű péksütiket, kenyereket ki nem állhatom, akármilyen kevés teljes kiőrlésű liszt legyen csak bennük, valahogy nekem mindnek fűrészpor íze van. De ezt a korpásat meg mindig imádtam.
Most tölthető kiflire formáztam őket, hogy a maradék, ami nem fogy el frissen, tölthető legyen azzal a klasszik retro parizer-gépsonka-sajt töltelékkel melegszendvicsnek, pontosabban melegkiflinek.
Hozzávalók 8 darabhoz:
- 35 dkg liszt
- 2 dkg friss élesztő
- 1 dl víz
- 1 dl tej
- 14 gr kristálycukor
- 7 gr só
- 1 csapott teáskanál sikér
- 10 gr. korpa (4 púpos teáskanál)
- 1 kisebb tojás (M-es)
- 3 cl olaj
A vízben a cukorral elkevertem az élesztőt, aztán hozzáadagoltam a többi hozzávalót is, és robotgéppel megdagasztattam a tésztát. Hagytam duplára kelni, majd 8 darabba vágtam, lazán gombócoltam a darabokat, hagytam 10 percet pihenni őket letakarva. Végül kinyújtottam jó hosszúkásra őket és feltekertem. A szilikonos papíros nagytepsin hagytam még kelni 30 percig, aztán előmelegített, 190 fokos sütőben 20 percig sütöttem alsó-felső sütésen. Lehet formázni bucikra is vagy sima zsömlének is, vagy olyan igazi retro kifli formára is tekerhető. De megsüthető formakenyérnek is, kitűnő szendvicskenyér tészta.
4 megjegyzés:
Nagyon guszta finom lehet! Tetszik a recept de eddig még nem használtam sem korpát sem sikért a péksütemények sütésénél. Azt már láttam hogy a sikért ellehet hagyni némelyik receptnél.
Igen, el lehet hagyni a sikért. Tulajdonképpen olyan hatása van, mint a bolti péksütikben a "felfújó" adalékoknak, amiktől olyan nagyon levegősek lesznek. Én kiflikhez, zsömlékhez használom épp ezért, de sikér nélkül is majdnem ugyanolyan levegős és könnyű lesz ez a tészta. Meg azért is használok sikért, mert ha rajtunk marad, nem fogy el, akkor én hasznosítom zsemlemorzsának, és ha csak sima házikenyeret sütnék sikér nélkül, azt nem tudnám ledarálni, mert az iszonyat kőkeményre szárad, viszont ha kevés sikér van hozzáadva bármiylen kenyérhez vagy péksütihez, akkor könnyű ledarálni.
Köszi hogy mindezt megosztottad velem. Valóban a házilag sütött megmaradt péksüteményt elég nehéz ledarálni, mert általában én is morzsának használom. Hogy sikért hol lehet venni ennek felderítésére a lányaim segítségét fogom kérni!
Évi, bio- és naturaboltokban lehet venni sikért.
Megjegyzés küldése