A bejgli metamorfózisa: bejglitorta (bejglipuding)

Hát kérem... Az óévvel együtt elbúcsúztatom méltón a bejglit is. Béke poraira! :)

Szóval volt még egy nagyon kevés maradék belőle, és kissé már száraz volt a tésztája. Ősszel készítettem egy nagyon jó kis angol kenyérpudingot, akkor gyümölcsökkel. Úgy gondoltam, bejglivel sem lesz ez rossz. Ráadásul így megvan a holnapi szilveszteri asztalra az édesség is.

Tudjátok. Egy konyhában minden hasznosulni tud, a maradékok is. Sőt. Imádom átvarázsolni az ételeket, szerintem ez egy külön művészet. Ráadásul. Kedves Emberem azóta is nyúz azért a kenyérpudingért, annyira ízlett neki. Minden jó ha a vége jó, meg fuss el véle kurta farkú malacocska - izé. Szilveszter közeleg... :))

Hozzávalók:
16-18 szelet bejgli,
2,2 dl tej,
2 cl rum,
1 csapott evőkanál kristálycukor.
A belsejébe:
1 gesztenyemassza,
2 dl tejszín,
1 habfixáló,
2 evőkanál porcukor,
2 cl rum,
turbózáshoz: aszalt szilva, mazsola.
A tálaláshoz tejszínhab.

Egy kisebb salátástál oldalát kiraktam bejgliszeletekkel, jó szorosan egymás mellé. A tejet összekevertem rummal, cukorral és körülbelül a felét rákenegettem-locsoltam a szeletekre. Felvertem 2 dl tejszínt 2 evőkanál porcukorral és habfixálóval kemény habbá, majd a gesztenyemasszát és a rumot hozzákevertem. Csak úgy, habverővel, nem finomkodtam. Aki turbózni akarja, tehet bele mazsolát is vagy aszalt szilvát.

Ezt a tejszínnel lazított gesztenyemasszát tettem a bejglis tálba. Aztán a tetejét is lezártam a sütiszeletekkel és a maradék rumos-cukros tejet rákenegettem-öntöttem. Nem baj ha tocsog, be fogja szívni a száraz tészta. A tetejére folpackot tettem, rá egy kistányérat, arra pedig a jó nehéz gránit mozsaramat és így tettem hűtőszekrénybe.

Állnia kell 5-6 órát, aztán fogyasztható. Vegyük le a mozsarat, a folpackot, tegyünk rá egy nagy lapostányérat és az egészet fordítsuk meg. Tááádááám! A tányéron ott lesz egy szép bejglitorta! :) Ugyanúgy szeleteljük, mint egy tortát. Tejszínhabbal is kínálhatjuk.

Még elkészülhet holnap estig!

Sajtos rúd

A hozzávalóknál annyi a lényeg, hogy minden egyforma arányban van benne. Vagyis 25 dkg liszt, 25 dkg túró, 25 dkg margarin, plussz 15-20 dkg trappista sajt a tetejére. Én vajjal szoktam készíteni, abból elég a 20 dkg is. Kell még a tésztába ízlés szerint só is (ebbe a mennyiségbe kb.1 teáskanálnyi). És jó sok szezámmag is kell. Vagy ha nincs kéznél, akkor szemes mákkal is megszórhatjuk vagy lenmaggal akár.
Összegyúrjuk (épp csak álljon össze a tészta) és pár órára vagy egy egész éjszakára hűtőbe tesszük folpackba csomagolva. Másnap lisztezett deszkán vékonyra kinyújtjuk (1/2 cm-esre), megkenjük felvert tojással, nagyon bőven megszórjuk szezámmaggal és szintén bőven reszelt trappista sajttal is. Nagyon vékony csíkokra vágjuk derelyevágóval (maximum1 centi szélesre de inkább keskenyebbre), majd a csíkokra vágott tésztát ismét átvágjuk keresztben olyan távolságra, amilyen hosszú rudacskákat szeretnénk. Én olyan 20 centiseket szoktam sütni, minél vékonyabbak és hosszabbak, annál gusztábbak. Aztán vajazott tepsire tesszük őket és közepes lángon készre sütjük. Hamar sül, figyeljünk oda rá. Kissé macerás - vagyis inkább időigényes, de nagyon finom. A tésztájában lévő túrótól olyan nagyonnagyon sajtos és finom íze van. Kiszaggathatjuk formára is, akkor olyasmi lesz, mint a fornetti, csak sokkal finomabb.

Krumplis tészta

 .

Felesleges vagyok, de pótolhatatlan.

                                                                                                          (Anna Noilles)

 

Rendezgettem a blogot és láttam, valakik keresték a krumplis tészta receptjét. Hiába, a blog egy interaktív műfaj... :) Nos, nagyon egyszerű - legalábbis én egyszerűsítettem Horváth Ilonához képest. Ha majd lesz fotó, pótolom.

Hozzávalók 4 főre:
1 csomag (1/2 kg) kockatészta. Én a fodrosat nem szeretem, a sima kockatészta a jó hozzá amit egyedül a Gyermelyi gyárt. Vagy a csuszatészta összetördelve kisebb darabokra. A fodros nagykocka elég illúzióromboló egy valami szerintem, semmire sem való - nem is értem, miért gyártják...,
80 dkg burgonya,
1 közepes fej vöröshagyma,
só,
1 púposabb teáskanál pirospaprika,
6-8 evőkanál olaj.

A krumplis tészta akkor jó ha nem száraz, kell alá az olajmennyiség - ne ijedjünk meg a mennyiségtől.
Teszek föl egy nagy fazék vizet 2 teáskanál sóval forrni. A hagymát nagyon apróra kockázom és kevés sóval üvegesre dinsztelem az olajban. A burgonyát megtisztítom és jó apróra fölkockázom. Hozzáadom az olajhoz, teszek rá pirospaprikát, sózom még és kevés vízzel fedő alatt puhára párolom. Közben ha felforrt a víz, a tésztát beleteszem és megfőzöm. Ne főzzük túl, de ne is legyen olaszosan al dente. Szóval főjön meg rendesen, de ne főzzük puhára. Mikor kész, leszűröm és hideg vízzel leöblítem a csap alatt, hogy tényleg ne főjön tovább.
A krumpli alatt ha nagyon elfőné a levét, párolás közben egyszer pótolom a vizet. Akkor jó, ha mikor készen van - vagyis puha a burgonya, még bőven van szaftja is. Ekkor bele szoktam törni kissé a krumplit a szaftba. Nem teljesen töröm össze, csak úgy rusztikusan. Ebbe a sűrű, szaftos tört krumpliba teszem a tésztát és jól összekeverem.

 

Csemegeuborkával, káposztasalátával, céklasalátával vagy savanyú káposztával isteni.
Nyáron kovászossal vagy fejes salátával vagy ubisalátával abbahagyhatatlan. Azt hiszem azért is maradt el eddig a krumplis tészta, mert általában krumplis nokedlit szoktam készíteni inkább.
És köszönöm a tippet - úgysem tudtam mit főzzek ma! :)

Kókuszos halleves

 

Aki kedveli a megszokottól kissé eltérő ízeket, bátran ajánlhatom. 

Hozzávalók 4 főre:

• 40 dkg tengeri halfilé,
• 1 nagy póréhagymának a zöld levelei,
• 1 doboz kókusztej,
• 1 evőkanál olaj,
• 0,5 l erőleves vagy víz és 1 leveskocka,
• só,
• frissen őrölt bors,
• 1 teáskanál koriandermag,
• 1 piros vagy zöld csili (szárított is jó vagy csilipehely is jó),
• 2-3 citromfalevél (ha nincs akkor citromhéj is jó),
• 1-2 citrom vagy 2-4 zöldcitrom,
• 1 doboz csicseriborsókonzerv.
• Levesbetétnek:
• vagy 2 félmarék barnarizs előfőzve,
• vagy 2 félmarék fehérrizs,
• vagy 1 fél zacskó ázsiai spagetti tészta vagy
• félzacskó üvegtészta.
• Vagy amit én készítettem: szezámmagos tésztaháromszögek.

A leves nagyon egyszerű. A pórénak a zöld részét levágjuk és alaposan megmossuk, majd vékony szeletekre vágjuk. A halfiléket nagyobb kockákra vágjuk, besózzuk és frissen őrölünk rá borsot. Egy lábosban olajat hevítünk (napraforgót) és rádobjuk a halkockákat és a pórécsíkokat. Épp csak kapja meg nagy lángon, ne nagyon kevergessük, mert akkor széttörhetjük a halkockákat. Fölengedjük kókusztejjel, alaplével. (Ennek híján vízzel és erőleveskockával). Fűszerezzük frissen tört koriandermaggal és nagyon apróra összevágott citromlevéllel, csilipaprikával. Ha nincs citromfácskánk, a jó alaposan megmosott citromnak a lereszelt héja is megteszi. Akár sárga, akár zöldcitroménak. Csavarunk bele citromlevet, jó bőven. Citromból kb. 1/2 citrom levét, zöld citromból 2 darabnak a levét. Beletesszük a koncerv csicserit is. Hagyjuk fölforrni majd kis lángon pötyögni 10-15 percig. Ha rizst is főzünk bele, azt egyből a fölengedés után szórjuk a levesbe, 15 perc alatt roppanós-puhára fő. Ha barnarizzsel készítenénk, akkor már megfőtt rizst adjunk a leveshez, mert a barnarizs sokkal lassabban puhul meg. Ha tésztával főzzük, azt a vége előtt 7-8 perccel főzzük bele. Ha üvegtésztát használunk, azt külön edényben csak forró vízzel leöntjük míg áttetszővé válik, majd leöblítjük és csak a kész leveshez hozzákeverjük.

Én kis szezámmagos rágcsákat sütöttem a leves mellé, mert a kókusztej édességéhez a pirult szezámmag gazdag diós aromája jutott eszembe.


És a szezámos rágcsa: 6 dkg kukoricaliszt, 6 dkg sima liszt, csipet só, 1 púpos evőkanál szezámmag, 8 cl víz, 1 csapott mokkáskanál sütőpor. A tésztát összedolgozzuk, kissé lisztezett deszkán kinyújtjuk, megszórjuk még szezámmaggal és azt is kissé belesodorjuk a sodrófával. 4 centis csíkokra vágjuk a tésztát, majd a csíkokat háromszögekre vágjuk és bő, forró olajban kisütjük.


A levest plussz citromgerezdekkel tálaljuk, mert ahogy összeáll az íze, a kókusztej édessége jelentősen tompítja a citrom fanyarságát. Így pedig mindenki maga szájíze szerint savanyíthatja a levesét.