Csalán, pitypang, ibolya - a tavasz kincsei

.

Ma reggel a piacról hazajövet szedtem a ház mellett csalánt, pitypangleveleket, ibolyát. Bár az udvarunkat tavaly teljesen feltúrták, azért minden gyönyörű szépen kinőtt. Hiába és hála Égnek, a természet elpusztíthatatlan.
A pitypang zsenge levele enyhén kesernyés - épp ezért jellegzetes, és épp ezért nagyon jóízű kiegészítője zöldsalátáknak, s alapja más ételeknek. Az ibolya pedig nem csak szép és illatos, de ehető növény is, sőt, gyógynövény.

A pitypang vagy gyermekláncfű

Az egész növényt behálózzák a tejedények és a tejcsövek. Sérülés hatására minden részéből sárgásfehér tejnedv csurog ki, melyben viaszszerű anyagokon kívül kaucsuk is található. Keserűanyaga többek között a salátában is előforduló lactucopikrin és lactucin, amelyeknek mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya évszakonként változik. Változó keserűanyag-tartalma virágzás idején a legnagyobb.

A pitypangot már az ókorban is használták a gyógyászatban, ma is gyűjtik ilyen célból levelét és gyökerét. Gyomor- és bélbetegségekben étvágyjavító és emésztést elősegítő. Magas kálium- és savanyú triterpénszaponin-tartalma miatt jó vizelethajtó is.

A népi gyógyászatban igen elterjedt, több étvágyjavító és vizelethajtó teakeverék állandó komponense, emellett máj- és epebetegségeknél is használják. Gyökere megpörkölve feketekávé-pótló. Élelmezési jelentősége a választék bővítésében van. Nyugat-Európa több országában fogyasztják halványítva és halványítás nélkül salátának és főzeléknek.

A népi gyógyászatban több mint 500 különböző néven ismerik, tavasszal a kankalinnal, csalánnal együtt a legelső gyógynövények egyike, amelyekkel megkezdhetjük a szervezet méregtelenítését. Nemcsak nagy (4-5%) káliumtartalmú levele, hanem feldarabolt gyökere is kiváló főzelékalapanyag, például párolva.

Pitypangméz

300 db pitypangvirág, 1 kg cukor, 2 citrom, 1,5 liter víz.
A virágokról csipkedjük le a szárakat és tegyük fel főni a felkarikázott citrommal együtt. Főzzük kis lángon 1 órán át (fedő nélkül), majd szűrjük le. A virágokat-citromkarikákat gyomkodjuk ki, sok lé maradhat benne. A leszűrt főzethez adjuk hozzá a cukrot és forrás után 30 percig főzzük. Töltsük üvegekbe és dunsztoljuk ki.
Finom mézíze van. 
Ha kevesebb cukorral készítjük, szörpnek is jó. Ezzel a módszerrel készíthetünk ehető virágokból mézet (levendula, körömvirág, stb... friss fenyőhajtás) vagy szörpöt.
 

Pitypangsaláta

25 dkg pitypanglevél, 20 dkg márványsajt, 10 dkg füstöli szalonna, 10 dkg vajban pirított kenyér, 2 evőkanál tejszín, 2 héjában főtt burgonya, 1 gerezd fokhagyma, ecet, só, bors.

Egy nagy tálban összekeverjük a tejszínt, ecetet, a szétdörzsölt fokhagymát. Hozzákeverjük a megtisztított pitypangot, az apró kockára vágott főtt burgonyát és az ugyancsak apróra vágott sajtot.A szalonnát előzőleg 5 percig vízben kell forralni és utána szárazra törölni. Tálalás előtt serpenyőben megpirítjuk a füstölt szalonnát, és az apróra vágott kenyeret, majd mindkettőt a salátába keverjük.

II.
Pongyola pitypang
Taraxacum officinale

Népies nevei. Asszonyhűség, barátfej, békasaláta, bimbófű, buborékfű, ebtej, éjjeli lámpa, férfihűség, gyermekláncfű, hányóra, kácsavirág, kákics, kikirics, kislibavirág, kopaszbarát, kotlóvirág, kutyatej, lámpavirág, májusi virág, női hűség, pampula, papatyi virág, papvesszeje, pilisfű, pimpam, pimpamparé, pimpimparévirág, pimpó, pipevirág, pippang, récevirág, sárvirág, Szent János füve, tyúkvirág, vénasszonyvirág, zsibavirág.

Leírása. Évelő, levélrózsás növény, melynek vastag, húsos, tejnedvet tartalmazó gyökere van. Sokfejű gyöktörzse minden egyes ágából tőlevélrózsát és több, egyfészkű tőkocsányt fejleszt. Számos levele felálló vagy lefekvő, 10-20 cm hosszú. Alakjuk megnyújtott visszás tojásdad. Ritkán épek, rendszerint kacurosak vagy öblösen fogasak, lefelé görbülő fogakkal, háromszögű vagy keskeny szeletekkel. A levelek a nyélre hosszan lefutók. A tőkocsány 5-10 cm magas, csöves. A virágzat (fészek) 20-25 mm hosszú, 30-35 mm átmérőjű. A virágok aranysárga színűek, csak napos időben nyílnak.

Összetéveszthetősége. A cikória tőlevélrózsás alakjával lehet összetéveszteni.

Előfordulása. Gyomnövényként mindenféle gyakori, szántókon évelő kultúrákban (lucerna, herefélék stb.), gyümölcsösben, rét-legelőn, gyepterületen, parkokban, utak szélén, házikertekben. A levelek formája a különböző termőhelyeken nagyon változatos.

Felhasználása. A tőlevélrózsa fiatal leveleit felhasználhatjuk saláta- és főzelék-alapanyagnak. Télen is fogyaszthatjuk, ha a gyökerét már ősszel, ill. fagymentes téli napon kiássuk, és homokos földdel teli ládába ültetve megöntözzük, papírral betakarva, hűvös helyre téve kihajtatjuk. Ha nem kedveljük az enyhén kesernyés ízt, akkor feldolgozás előtt a leveleket kb. 2 óra hosszat vízben tanácsos áztatni. Továbbá tanácsoljuk, hogy keverje ízlés szerint olyan lágy, harmonikus zamatú növényekkel, mint a libatop, a tyúkhúr, vagy medvetalp. A levélrózsák védelmében lévő virágbimbó­kezdemények pompás zöldségalapanyagnak számítanak. ízük igen hasonlatos a kelbimbóéhoz. A fiatal, még szőrös fészekvirágzatot sós-ecetes vízben eltéve, kapribogyó pótlására is felhasználhatjuk.

Gyűjtési ideje. Márciustól májusig a fiatal levelek és a virágbimbók gyűjthetők. Gyökerét ősszel gyűjtjük.

Pongyolapitypang-főzelék. Lehetőleg a fiatalabb és zsengébb leveleket (500 g) gyűjtjük be. A levelek kemény csúcsát levágjuk, és a leveleket legalább egy fél óra hosszat vízben főzzük. A vízből szűrővel kiszedjük, lecsöpögtetjük, majd finomra vágjuk. Lábosba szórjuk, húsleves levével felöntjük, csipetnyi sóval ízesítjük, 2-3 evőkanál pirított zsemlemorzsával összeérésig pároljuk, vagy 100 g vajon, csipet sóval és borssal puhára pároljuk, majd 1 kanál lisztet rászórva, néhány kanál húslével felöntjük, ezt követően még kb. negyedóra hosszat főzzük. Frissen tálaljuk, mint a spenótot. Resztelt burgonyával, fasírttal vagy sült virslivel fogyasztjuk.

Párolt pitypangfej Andrea módra. Ezt az ételt ínyencmestereknek ajánljuk, íze a bimbóskelhez hasonlít. A levélrózsák közötti fejletlen fészekvirágzatokat gyűjtjük össze. Ezeket a sárgás színű, összehajló „bimbókat" kb. 3 percig, lobogó vízbe szórva főzzük, majd vajjal, sóval, szerecsendióval ízesítjük. Előételnek vagy körítésnek tálaljuk.

Pitypangpüré. A fiatal pitypangleveleket felfőzzük, szitán lecsöpögtetjük, finomra vágjuk, húsleves levében megpároljuk, liszttel behabarjuk. Sóval, borssal fűszerezzük. Forró tejszínnel meglocsoljuk.

Vegyes pitypangsaláta. Olajból, borecetből vagy citromléből kevés só hozzáadásával salátaalapot készítünk. Ehhez apróra vágott zöldséget, (pl. petrezselyem, hagyma, metélőhagyma, medvehagyma) és szükség szerint finomra őrölt fűszert: kakukkfüvet, repkényt (nagyon keveset), majoránnát, bazsalikomot adunk. ízlés szerint más fűszereket is felhasználhatunk, így köményt, ánizst, koriandert, borágót, borsfüvet, lestyánt, zsályát, levendulát, rozmaringot. Ezekhez esetleg egy szétnyomott főtt burgonyát adunk. A finomra vágott zsenge pitypangleveleket a pácba tesszük, jól átforgatjuk és legalább egy órán át, ha van időnk, tovább állni hagyjuk.

Pongyolapitypang-saláta olvasztott vajban. 250 g fiatal pitypanglevelet megmosunk, finomra vágjuk, majd sóval, borssal ízesített olvasztott vajjal leöntve 30 percig állni hagyjuk, közben fokozatosan lehűtjük. Az ízesítést ecet vagy citromlé hozzáadásával fejezzük be.

Pongyolapitypang-saláta póriasan. A tál alján egy fokhagymagerezdet szétnyomunk, erre 2-3 evőkanál olajat, 1-2 evőkanál ecetet, 1 teáskanál mustárt, sót és csipetnyi cukrot adunk, simára keverjük. Ebbe a salátaöntetbe kb. 150 g alaposan megmosott, lecsepegtetett, zsenge pitypanglevelet teszünk, majd tálalásig állni hagyjuk (kb. 30 perc).

Pongyolapitypang-saláta parasztosan. Meleg, fokhagymával kikent lábosba szórjuk a pitypangleveleket majd vörösborecetben megforgatva, csipet sóval és kevés borssal meghintjük. Tálalás előtt ropogósra pirított füstöltszalonna-szeletekkel díszítjük. Franciaországban ezt a salátát fokhagymaszeletekkel eszik.

Pitypangfejsaláta. A még „bimbózó" virágzatot (200 g) keresztben finom szeletekre vágjuk, csipet cukrot, kevés sót, 1 kis, finomra vágott hagymát adunk hozzá. 2 vagy 3 szelet finomra vágott angol szalonnát ropogósra pirítunk. Ha kész van, kivesszük a serpenyőből és a forró zsiradékba 2 evőkanál borecetet öntünk. Ha felforrt, a felaprított pitypangfejeket beleszórjuk és összekeverjük. A salátát összevágott kemény tojással (fejenként 2 db) körítjük és azonnal tálaljuk.

Sajtos pitypangsaláta. A fiatal pitypangleveleket 1/3 rész ecetből, 2/3 rész olajból (ízesítés: só, bors, csipet cukor, 1 teáskanál mustár) álló öntetbe keverjük, és egy olyan szelet kenyeret, amelyet előzőleg fokhagymával bedörzsöltünk, aprítunk hozzá. Végül az egészre vékony szeletekben markáns ízű, zsírdús sajtdarabokat hintünk, összekeverjük a salátával és 30 percig érni hagyjuk.

Pitypangszirup. 3-4 marék friss pitypangvirágzatot 2 l vízben puhára főzünk, leszűrjük és a forró lébe 1 1/2 kg cukrot és 2 db citrom levét keverünk. Folyamatos keverés közben a folyadékot olyan hosszú ideig főzzük, amíg teljesen szirupszerűvé (nyúlóssá) nem válik. Ekkor a szirupot jól záródó üvegekbe töltjük. Az így nyert szirup, ha gondosan készült, a valódi méztől alig különböztethető meg.

Pitypangbor. Száraz időben 4 1/2 l pitypangvirágzatot gyűjtünk. Kb. 10 l-es fazékba tesszük, 4 1/2 liter forró vízzel leöntjük. A fazekat lefedjük, 3 napig áztatjuk benne a virágokat. Ezután a folyadékot molinókendőn átszűrjük, a virágzatokból a lét kifacsarjuk. A folyadékba dobunk egy kis gyömbérgyökeret, 3 finomra vágott narancs és 1 citrom héját valamint 1 1/4 kg cukrot. Az egészet egy nagy fazékban 20 percig lassú tűzön felfőzzük. Mázas cserép- vagy porcelánedénybe töltjük. Lehűtjük, egész addig, amíg testmeleg nem lesz. 1/2 darab élesztőt egy pirított rozskenyéren elkenünk és a folyadék tetejére téve azon úszni hagyjuk. Az edényt kendővel lefedjük, 6 napig meleg helyiségbe állítjuk, ezután a bort nagy edénybe szűrjük, és pamutkendővel letakarjuk. Három hétig sötét helyen állni hagyjuk, majd az edény tartalmát palackokba fejtjük. Az üvegeket dugóval gondosan lezárjuk. A bort legalább karácsonyig pihentessük.

(Forrás: Terebess)

Ilyenkor tavasszal a csalán friss hajtásai kitűnő teát szolgáltatnak mind immunerősítésre, mind méregtelenítésre. Ami bizony - mindkettő - rám is fér jócskán.

A nagy csalán (urtica dioica)

Népies neve:

csalány, csollán, csólyány, csanál, csohán, csovány

A növény leírása:
Csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozik. A növénycsalád nevét a latin "uro", égni szóból kapta. Minden szerve csalánszőrökkel borított, érintése égető, viszkető érzést okoz, apró kiütésekkel. Kétlaki, évelő növény, megtalálható az ország egész területén, nyirkos helyeken, lomberdő aljnövényzeteként, árkok mentén.

Hogyan gyűjtsük?
A csalán levelét és gyökerét hasznosítják gyógyászati célra. Levelének gyűjtési ideje március-április, gyökérzetét (Urticae radix) pedig ősszel vagy tavasszal szokták gyűjteni.

Mi van benne?
A gyökér drog tartalmaz szterolokat, lignánokat, poliszacharid fehérje polimert. A csalán levél és herba tartalmaz flavonoidokat, fahéjsavakat, ásványi anyagokat, aszkorbinsavat, hangyasavat, a szőrökben pedig acetil-kolint, hisztamint, szerotonint.

Mire jó?

Gyógyteaként rendkívül sokrétű a felhasználási köre, általános erősítő, vértisztító, vizelethajtó, továbbá hólyaghurut, reuma, köszvény, bőrbetegségek, hajhullás, magas vérnyomás, gyomorhurut ellen is bizonyítottan jótékony hatással bír. Tavasszal sokan alkalmazzák a csalánteát vértisztító kúrák részeként, mivel jól átmossa a veséket, és kimossa a vesehomokot és a veseköveket, de ezek megelőzésére is jó. Ülőfürdőként aranyeres bántalmak kezelésére, borogatóként pedig bőrkiütésekre használják. Mosóvizes változatban kiválóan alkalmas hajhullás és korpásodás megelőzésére, valamint hajzsírosodás ellen. A kovasav-tartalma erősíti a kötőszöveteket, a körmöket, a hajhagymákat. A csalán gyökérzetét (Urticae radix) béta-szitoszterin-tartalma miatt a prosztata jóindulatú daganatának kezelésére alkalmazzák, növeli a vizelet mennyiségét, csökkenti a prosztata térfogatát. Főzetét külsőleg hajhullás és korpásodás ellen használják, vagy reuma elleni fürdővizet készítenek vele.

Hogyan használjuk?
Kenőcs: A leveléből készített kenőcs az ekcémás bőrfelületekre jótékony hatással van.

Tea: Csészénként 1 púpos teáskanálnyi (szárítottan ennyi, frissből 2-3 darab 10-15 cm-es hajtáscsúcsot vágjunk kissé össze és főzzünk meg) drogot öntsünk fel forrásban lévő vízzel, majd 10 perc után szűrjük le. Vértisztító kúrákhoz javasolják, mert alaposan átmossa a veséket.

Fűszerként: Friss leveléből főzelék készíthető, illetve a leveleket megpárolva húsok köreteként fogyasztható.

Fürdő: A pattanásos bőrt csalánfürdővel kezeljük. A szépségápolásban is komoly szerepet tölt be a csalán. A növény fiatal leveleit arcgőzöléshez használják, míg a belőlük készült krém bőrtisztító. A zsíros, korpás bőrre különösen hatékony. A csalánlevél drogjának nagy részéből klorofillt állítanak elő. Ez a zöld színanyag adja a levelek színét, és minden növényben megtalálható, mert a fotoszintézishez szükséges. Az élelmiszeripar és a gyógyszeripar gyakran használja színező anyagként.

Régóta használatos reumás bántalmak gyógyítására. A gyógykezelést, melynek során a fájdalmas végtagokat a csalán friss hajtásaival csapkodják meg, ma is alkalmazzák.

Jó tudni!

Ne forgalmas, poros utak mellett gyűjtsük a csalánt!
Elégtelen szív- és veseműködés miatt kialakult ödémák esetén használata nem javasolt.
Csak kesztyűben gyűjtsük!

(Forrás: www.hazipatika.com)

A csalánt inkább gyógynövénynek tartjuk számon, mint zöldségfélének. Párját ritkító vitamin és ásvány tartalma van, aki kúraszerűen alkalmazza, biztos sikert ér el. Ha elolvad a hó, a csalán az első megjelenő zöld meghúzódva enyhe helyeken a fák tövében. Ezeket a friss és üde hajtásokat kell gyűjteni, egy jó csokorra valót annyit, hogy egy fél pohár lé legyen belőle.
Csak vadon élő növénynek lehet ekkora tápértéke, mint a csalánnak van. Ha meggondoljuk, hogy erdőn, mezőn, árokparton vadon él a leghatásosabb és a legkitűnőbb gyógyszer egyike és mi nem használjuk föl, nem találunk kifejezést mulasztásunkra.
A szelén nagymennyiségben ritkán fordul elő a zöldségfélében. Ezt meghatározza a talaj, ahol termett a növény. A vadon élő növények inkább tartalmazzák ezt a fontos, az öregséget késleltető ásványt.
Csak egy a sok jó tulajdonsága közül a csalánnak. De ha megfigyeljük a többit, láthatjuk, milyen ereje van egy fél pohár kicentrifugázott csalán-lének, amit külsőleg és belsőleg is használhatunk.
Szív ödéma:
Az idősek között nem ismeretlen betegség. A nehéz lélegzés, a fulladás nagyon kellemetlenné és kényelmetlenné teszi az öregséget. Aki ebben a betegségben szenved, próbálja meg a csalánlét. Napi fél pohárral, ha elfogyaszt, könnyebb lesz számára a járás, a beszéd, az egész élet.
Általános vízhajtó:
A csalán talán a legerősebb vértisztító növény, ezért tisztítókúrák, böjtök hatékony és kedvelt gyógynövénye. A leveléből készült tea feloldja az anyagcseréből származó salakanyagokat, eltávolítja a szervezetből a mérgeket, ugyanakkor a vesét is fokozottabb vízkiválasztásra serkenti. Tisztítja a teljes emésztőcsatornát és a vizeletkiválasztó rendszert, s fokozza a szervezet védekező erejét. A vese- és hólyagkő-képződésre hajlamosaknak érdemes rendszeresen csalánteát fogyasztaniuk, mert segítségével még idejében kiválasztódik a homok. Tisztító hatásának gyomor- és bélhurut esetén is hasznát vehetjük. Teája élénkítő hatású, sok vitamint és ásványi anyagot (pl. vasat) tartalmaz.
Vérzés csillapító:
Vérzés csillapítására elsősegélyként nyugodtan használhatunk csalán levelet. A felső hajtásokat leszedve műanyag zacskóba tesszük és pépesítjük egy tiszta kővel vagy kalapáccsal. A pépet tiszta ruhára tesszük és ráhelyezzük a vérző sebre. Ugyanezt megtehetjük egy csomó spenóttal is. A vérzésnek perceken belül el kell állnia.
Fájdalomcsillapító:
Ha fájdalommal jár a vénás végtag, a fönn ismertetett eljárással enyhíthetünk a fájdalmon. Készíthetünk csalán-léből borogatást is, ami szintén azt a célt szolgálja.
Akár pépes, akár csalán-léből készült borogatással, az ütéssel járó fájdalmakat is csillapíthatjuk, valamint az ütés után megdagadt testrészeket.
Izületi bántalmak:
Vizelethajtó, emésztést serkentő és keringésjavító anyagai csökkentik a vér húgysavszintjét, ezért a csalántea hatékonyan alkalmazható köszvény, izületi gyulladások, illetve mindennemű reumatikus megbetegedés kezelésére.
A csalánnak még számos jó tulajdonságával ismerkedhetünk meg. Ha megfigyeljük vitamintartalmát, az A és a C, vitamin kitűnően együttműködik az egészségünk érdekében. S ha mindezt figyelembe vesszük, ott van még a szelén. Antoxidáns, a vitaminok segítségével megvéd az oxigén szabadgyökök sejtromboló hatásától Az A vitaminnal az immunrendszerünk éberségén őrködik, valamint serkenti a hormontermelést.
A csalán-lével hathatunk:
• csontok és az izmok egészségére,
• szív működésére és az idegrendszerre,
• vérkötődésre és a vérnyomásra,
• fehérje, szénhidrát és a keményítő anyagcseréjére,
• vese működésére,
• izmok felépítésére,
• idegek működésére,
• véredények izomzatára,
• energiaképződésre és átvitelre,
• öröklődési anyag egészséges képződésére,
• oxigén képződésére a vérben,
• immunrendszer állapotára, stb.
A szépségápolásban is komoly szerep jut a csalánnak. Összehúzó hatású fiatal levelei arcgőzöléshez használatosak, míg a belőlük készült krém alapos bőrtisztító, a zsíros bőrre pedig különösen jó hatással van. Levelei összeturmixolva üdévé teszik a leheletet. A csalán természetes hatóanyagai serkentik a fejbőr vérellátását, így erősítik a hajhagymákat. Főzetének rendszeres használatával gyorsabban nő a haj, és egészséges, szép fényű lesz.
Bár Magyarországon csak a csalánlevél hivatalosan elfogadott, a növény gyökere is gyulladáscsökkentő és immunstimuláló hatású, de csökkenti a koleszterinszintet is. A gyökérben található ß-szitoszterol enyhíti a prosztata jóindulatú megnagyobbodásának kezdeti tüneteit.
Gyógyteáját a népi orvoslás használja még köhögés csillapítására, fájós torokra, hurutos állapotok megszüntetésére, és egyes adatok szerint magas vérnyomás kezelésére, valamint külsőleg aranyeres bántalmak ellen ülőfürdőként.

(Forrás: www.nepgyogyaszat.hu)

Csalánleves receptem ITT!


Az illatos ibolya (Viola Odorata)

A kellemes illatú ibolya megjelenése a tavasz beköszöntét jelzi. Valamennyien szedtünk már ibolyát, vagy vásároltunk borostyángalléros csokrot a virágárusnál – de azt vajon tudjuk-e, hogy az ibolya virága ehető is?

Az illatos ibolya nemcsak szemet gyönyörködtető és jó illatú tavaszi virág, hanem gyógynövény is. Virága – legyen az friss vagy szárított –nyákoldó, köptető, izzasztó hatású teakeverékek összetevője lehet.

A tavasszal gyűjtött ibolyavirágokkal számos különböző ételt díszíthetünk. Gyümölcs-vagy túrótorta tetejére készítsünk áttetsző tortazselét. A zselébe még megszilárdulása előtt süllyesszük bele a friss ibolyavirágokat. A zselé megszilárdulása után a virágok lebegnek az áttetsző anyagban.
Vegyes salátákat, gyümölcssalátákat is díszíthetünk ibolyavirággal.
Egy jégkockatartó minden kockájába helyezzünk egy-egy ibolyavirágot. Öntsünk rá vizet, és fagyasszuk meg. Meleg nyári napokon különleges hangulatú, tavaszidéző a hideg üdítőitalba helyezett jégkockában lebegő, törékeny ibolyavirág.

Ha tovább meg akarjuk őrizni a virágokat, készíthetünk kandírozott ibolyát. A virágokat megmossuk lecsöpögtetjük. Egy tojásfehérjét felverünk, nem kell kemény habbá verni, csak addig, míg habosodni kezd. Egy pillanatra belemártjuk a virágot, majd jól átforgatjuk porcukorban, hogy a cukor teljesen beborítsa. Egyenként tálcára tesszük a virágokat, és meleg helyen addig szárítjuk, amíg teljesen megszáradnak. Ha légkeveréses sütőnk van, akkor nagyon alacsony hőmérsékletre (60-70 fok), állítva is megszáríthatjuk a virágokat, de nagyon vigyázzunk, ha megég, tönkremegy.

Jó tudni:
- Aki asztmás vagy allergiás, az inkább ne fogyasszon semmiféle virágot, mert a pollen problémákat okozhat.

(Forrás:ITT)

Medvehagymaolajos karfiolkrémleves

.

A Medve a mi kultúrkörnyezetünkben a négylábúak királya volt, ő volt az erősek legerősebbje. Ha egy sámánutazásodon, vagy álmodban hírnökként találkozol vele, akkor a hírei valószínűleg nagyon fontosak és nagyon személyre szólók. A Medve erőteljes gyógyító. Képes felismerni és használni a gyógynövényeket. Így lehetséges, hogy az üzenete az egészségi állapotodra és energiaháztartásodra vonatkozik.
Mint téli álmot alvó a következőt mondhatja neked: Pihenj egy kicsit! Nyugodj meg és próbáld megemészteni, amit magadba szívtál. Másrészt egy felnőtt hím Medve a férfias princípiumokkal is kapcsolatban állhat, egy felnőtt nőnemű Medve, pedig a nőiesekkel. Ha arról van szó, hogy jó apává vagy anyává kell lenni vagy válni - vagyis, ha gyermeket vársz illetve, mint apa vagy anya a gyermekedhez nem megfelelően viszonyulsz -, akkor a Medve segítségedre lehet. A további leckék, amit ez az erőállat megoszthat veled: Bátorság, Hatalom és Sebezhetetlenség.

A Medve szent állat volt és ma is az. Már a neandervölgyiek is az állatok uraként tisztelték. A germán Wodan isten egyik reinkarnációja is egy Medve volt. Harcosai, a berserkerek, medvebőröket hordtak és a harc folyamán, és sokszor személyesítették meg a medvét a harc folyamán.
A keltáknál a medve istenség Artois volt, amely a Nagymedve Sarkcsillagával volt kapcsolatban. "Art" Medvét jelent, Artus vagy Artur pedig "Medveembert" jelent. Így kapcsolódik össze az ősi sámánizmus medveképe Artúr király mítoszának druida hagyományival. Diana/Artemis istennő gyakran vette fel állatok alakját, de mindenek előtt a medvét.
A kereszténységben a Medve Szent Gallusnak, Szent Columbának és Columbannak a jelképe. Ez utóbbi kettőnek nagy szerepe volt a kelta kereszténységben, akik majdnem egy időben éltek és gyakran keverték össze őket. E két szent erőállatai tehát a Medve és a Galamb voltak.

(Forrás ITT)

Az idén nagyon kiszámoltam a húsvéti adagokat. Volt mindenből egy-egy csipet maradék, de már tegnap az utolsó morzsája is elfogyott. Viszont még ünnepek előtt vettem karfiolt, medvehagymát, miegymást... Így hűtőnullázásba kezdtem.
Kaptam egy barátnőmtől sok krémsajtot - úgy adták a munkahelyén nyuszicsomagban. Egy részét megkaptam, fel is használtam valamennyit belőle a krémleveshez is.

Hozzávalók 4 főre:
1 közepes fej karfiol,
fél maréknyi medvehagymalevél,
1 dl olívaolaj,
só,
1/2 mokkáskanál vegeta vagy
kevés zöldégalaplé,
4 kocka tejszínes krémsajt,
1/2 dl tejszín,
pirított kenyérkockák.

A karfiolt rózsáira szedtem és sós, ételízesítős vízben puhulásig főztem, aztán beletettem a krémsajtokat is, a tejszínt is és botmixerrel pürésítettem. (A sóval csak csínján!) Én eleve kevesebb vízzel tettem föl főni, mert úgy akartam, hogy a karfiol sűrítse a levest. Hát ennyi a recept. :)
Míg főtt a karfiol, a medvehagymát olajjal jól összeturmixoltam. Egy serpenyőben pedig kis darabokra tépkedtem kenyeret és átpirítottam.
Tálalásnál minden tányér levesre 1 teáskanálnyi medvehagymás olajat locsoltam. Plussz kenyérkockákkal tálaltam.

A medvehagyma így olajjal elturmixolva nagyon kiadja az ízét. Hihetetlenül intenzív lett az olaj, ezért módjával érdemes használni ételekhez, hogy az olaj is, az alapétel is jól érvényesülhessen.
Ez az olaj egy hétig eláll a hűtőben, használható bármire. Krumplira, rizsre, húsokra, halakra, olaszos tésztákra, salátaöntetként... Belekeverhető túró vagy sajtkrémekbe is. Csak a fantáziánk szabhat határt.
Hidegen is fogyasztható, nyári hűsítő levesként.

Diós sertéssült

.

“Nézz utána, hogy minden napból, a legközönségesebb, sivár hétköznapból is ünnepet csinálj, ha pillanatokra is! Egy jóindulatú szóval. Méltányos cselekedettel. Nem kell sok az emberi ünnephez. Minden napba belecsempészhetsz valamilyen varázsos elemet, megajándékozhatod magad egy könyv igazságának negyedórás élményével, valamilyen homályos fogalom megismerésének kielégülésével, környezeted vigasztalásával vagy felderítésével. Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb és emberibb, ha megtöltöd a hétköznapok percét a renkívülivel, az emberivel, a jóindulatúval és az udvariassal; tehát az ünneppel.”

(Márai Sándor: Füves könyv)

A tegnapi diós sült lapocka-vacsora. Szerencsére egy kis darab maradt, így hidegen ma le tudtam fotózni. Semmi bonyolultság nincs sem a receptúrában, sem az elkészítésében. Viszont nagyon jó vendégváró fogás, mert csak be kell tenni a sütőbe - szinte nincs is munka vele.

Hozzávalók 8 főre (én most enynire készítettem):

egy szép 2 kilós lapocka egyben,
25 dkg bacon-szalonna,
2 teáskanálnyi só,
1 teáskanál méz.
A mozsárba:
2 teáskanál mustármag,
2 teáskanál koriandermag,
4-5 szem szegfűbors,
4-5 szem borókabogyó,
1/2 mokkáskanál édesköménymag,
1/2 mokkáskanál köménymag,
2 félmarék dióbél.
A sütéshez:
2 evőkanál dióolaj,
1 evőkanál sima olaj.

A húst megmostam, aztán mézzel átkentem majd jól besóztam. A mozsárban összetörtem a fűszereket a dióbéllel és rákentem a húsra. Bacon-szalonnával lefedtem, a kétféle olajjal meglocsoltam. Öntöttem alá 2 dl vizet és lefóliáztam a tepsit. Fél lángnál kicsit erősebb tűzön sütöttem 2,5 órán át, majd levettem a fóliát és pirosra sütöttema tetejét. Jó sok finom szaftja marad így és a hús is garantáltan átsül, valamint igazán omlós-szaftos-puha lesz. Nagyon finom volt - forrón-frissen kisülve fejes salátalevelekkel, egyszerű majonézes burgonyasalátával ettük.
A kihűlt szaft kitűnő salátaöntetnek is fejes salátához. Kevés balzsamecettel keverjük el és tökéletes! Hidegen, hidegtálakra is kitűnő.
Egyben sült húsoknál felnőtt, jó étváégyú emberekre 25-30 dkg hússal számoljunk/fő, mert nagyon összesül. Nálam két kisgyerek is volt, így a 2 kiló hús bőven elég is volt.

Ischler

.

Minden kedves Olvasómnak nagyon szép Húsvéti Ünnepeket kívánok! Sok pihenést, jó időt, regement locsolót, finom falatokat az ünnepi asztalra! :)




Egy remek és egyszerű süti.




Hozzávalók 20 darabhoz:
A tésztához:
15050 g porcukor
200100 g vaj
100 gr zsír
420140 g liszt
15050 g durvára tört dió
0.51/2 mokkáskanál fahéj
1/2 mkk só
A töltéshez:
ízlés szerint ribizli, málna, josta vagy barack dzsem
A bevonathoz:
020 dkg étcsokoládé

A desszert eu. hu oldaláról készítettem a receptet. Minden oké, csak én pl. 20 darabra számoltam, aztán lett belőle 55 darab sütim. :))
Szóval, én itt most a körülbelüli jó mennyiségeket adtam meg 20 darabhoz. Igaz, kisebbre szaggattam, mint amekkora a bolti.



A tészta hozzávalóit gyorsan összedolgoztam, majd hűtőbe tettem 20 percre. Addig begyújtottam a sütőt. Két tepsit kivajaztam. A tésztát jó vékonyra nyújtottam (kb. 3 miliméter vastagra). Kiszaggattam a kis virágokat, aztán nagy lángon 5-8 percig sütöttem. Mikor kihűltek, 2-2 darabot josta-málna lekvárral összeragasztottam. A fanyarabb lekvárok jobban illenek ehhez a sütihez mint a barack, de azzal sem rossz.Este ragasztottam, most reggel pedig olvasztott csokiba mártottam. Ennyi idő kell, míg összeragadnak a lapok, míg a tészta valamennyire beszívja a lekvárt.
Bevallom őszintén, kicsit kevesebb vajam volt hozzá, talán úgy 5 dekával, ezért én a tésztájába kevés tejet is tettem hogy összeálljon. Sőt. Én a lisztet az elején 1 csapott teáskanálnyi sütőporral is elkevertem. A diót pedig robotgéppel aprítottam durvára.

Medvehagymás nagyszemű monyád sertéspörkölttel

.

A titok értéke nem abban rejlik, amit tudsz, hanem abban, amit csinálsz. Használd mindazt a tudást, amellyel rendelkezel, de ismerd ennek határait. A tudás magában még nem elegendő. Nincsen szíve. Nincs az a tudás, amely táplálhatná vagy erősítené a szellemet, mely a végső boldogságot vagy békét elhozhatná. Az élethez több kell, mint tudás, az élethez intenzív érzés és állandó energia szükséges. Az életben a megfelelő cselekvésre van szükség, mikor a tudás megelevenedik.

(Dan Millman: A békés harcos útja)

A mai ebédünk kissé kalandos volt... Úgy kellett gondolkodnom menü ügyben, hogy három napra előre. A pörkölt tehát adta magát, annál is inkább mert nagyon régen főztem már. És hát ha pörkölt, akkor csakis nokedlivel. Minden más kizárva. A kedvenc tésztafélénk. Az az igazság, hogy akár milyen jók az olasz mindenféle tészták, én nem szeretem őket. A férjemuram sem. Egyedül a spagettit szeretjük.
Tehát elmentem vadászni. Lőttem is egy darab lapockát, meg kedvenc Pista gazdámnál volt idén először gyönyörű medvehagyma. Hát nem hagyhattam ott...
De a kaland csak most kezdődött... Volt a zsírosbödönöm alján egy kevés zsír, pont elég egy pörkölthöz. De nem kóstoltam meg. Csak mikor már rotyogott a pörkölt. Igen. Avas volt. Húha, most mit csináljak?! Ha új alapot készítek az már nem olyan, a húsból mindenféle jó kifőtt már a szaftba. Körülnéztem a könyveimben. Semmi tanács. Gugli. Itt már találtam valamit. Azt írták, hogy ha avas zsírban száraz szelet kenyeret sütünk, beszívja az avas ízt. Hát sütni már nem tudtam benne, de a rotyogó pörkölt tetejére tettem két szikkadt szelet kenyeret 20 percre. És tényleg, már alig érződött az avas íz. Bevetettem a másik nagy mindentmagábaivót: a krumplit is. Beletettem egy krumplit az ételbe négybe vágva. Mire készen lett, az avas íznek nyoma sem maradt.

De térjünk vissza a nokedlihez. Nyaraláskor Balatonon nokedlit akartam csinálni. De nem volt a
kis konyhában nokedliszaggató. Kénytelen voltam deszkát használni. Akkor csináltam először nagyszemű nokedlit. Azóta elő sem veszem a nokedliszaggatómat, mindig így készül a nokedli.
Minden 15-20 dkg liszthez szoktam 1 darab tojást adni. A nokedlit úgy kezdjük, hogy fölteszünk egy nagy fazékba sós vizet forrni. Mikor már majdnem forr, akkor keverjük össze a nokedlitésztát. Egy tálba lisztet szitálunk, elkeverjük sóval, aztán beleütjük a tojásokat. Kissé elgezemicéljük őket a fakanállal, aztán vizet is adunk hozzá - apránként inkább, nehogy híg legyen. Mikor megfelelő sűrű - se nem híg, se nem túl kemény - a massza, annyira keverjük csak ki, hogy tojásrészek ne legyenek egyben a tésztában. A jó nokedlitészta kissé csomós, nem szabad simára keverni. És már lehet is szaggatni. Ennyire egyszerű, ennyire gyors.

Most rögtön a víz feltétele után összevágtam medvehagymát és egy kevés petrezselyemzöldet is, amit a liszthez kevertem - majd tojás, stb. következett.
Egy nyeles fa vágódeszkára tettem a tésztából és forrásban lévő vízbe szaggattam egy étkezőkéssel. Gyorsan megy. Ahogy feljönnek a felszínre és a víz újra forrni kezd, lehet is kivenni a szűrőkanállal. Csap alá szoktam tartani, és hidegvízzel átöblíteni, mert így nem puhul tovább és ragadni sem fog.
Ennyit a nokedlitészta rejtelmeiről. Isteni volt egyébként a pörkölthöz, bátran merem ajánlani. Friss, tavaszias monyád. :)

Medvehagymás ételek tavalyról: ITT,
ITT,
ITT,
ITT és
EZT a salátát is ajánlom, tehetünk bele újhagyma helyett medvehagymát.

Maradt még belőle egy fél csokor - kicsöpögtetett tejfölből készülő krémsajtba fogom keverni.

Sárgaborsós húsgombócok

.– Amikor türelmetlen vagy – folytatta –, fordulj balra és kérj tanácsot a halálodtól. Rengeteg elpárolog a kicsinyességedből, ha a halálod feléd int, ha megpillantod, vagy akár csak ha érzed, hogy társad ott van és les.

(Castaneda: Ixtláni utazás)

Ez az étel a maradékhasznosítás jegyében született. Készítettem ugyanis a héten sárgaborsókrémet, de jócskán maradt belőle. Aztán meg volt a fagyasztóban egy kevés duplán darált húsom is. Ötvöztem őket. Így született meg a sárgaborsós húsgombóc, ami egyébként meglepően finom lett.

A hozzávalókkal kicsit bajban vagyok... azért próbálkozom,

tehát 4 főre, előételként:

40 dkg darálthús,

15 dkg sárgaborsókrém,

6 evőkanálnyi főtt rizs,

1 kis fej vöröshagyma,

1 tojás,

só,

frissen őrölt bors.

A mártogatóhoz:

2 kis dobozos natúr joghurt,

1 kis gerezd fokhagyma,

kevés citromlé,

só,

olívaolaj.

A sütéshez:

bő olaj.

Egy tálban alaposan összekevertem kézzel a gombócbavalókat. Kissé lágy állagú lett, de formázható és sülésnél remekül egyben is maradt. Tehát vizes kézzel kis gombócokat formáztam és közepesen forró olajban kisütöttem őket. Míg pironkodtak, kikevertem a joghurtot sóval, fokhagymával, kevés citromlével és olívaolajjal.

A recept szerintem úgy is működik, ha a sárgaborsókrém receptje szerint megfőzzük a borsót, de csak villával rusztikusra törjük és így keverjük a darált húshoz.

A forró gombóckákat a hideg joghurtba mártogatjuk - nagyon finom így együtt, a citrom kitűnően illik hozzá. Javasolnék mellé még valamilyen egyszerű zöldsalátát is - majd ha lesz már kerti fejessaláta.

A gombóckák egyébként hidegen is nagyon jók, akár vendégváró svédasztalra is ajánlom. Főételként is tökéletes, csak akkor nagyobb menyniséget készítsünk, valamilyen körettel. Például krumlipürével.

Komlós kenyér

.

Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem cifraság a szűrön,
Nem sujtás a magyarkán,
Nem hívságos ünnepi lobogó
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem pompázom, de szükséges vagyok.

(Reményik Sándor: Mindennapi kenyér - részlet)

Komlós kenyeret már régóta készülök sütni. A hegyen van és apu le is szedte még mikor virágzott, csak mindig elfelejtettem elhozni. Na most végre itt van nálam a komlóvirág és el is készült az első kenyér. A komlót többféleképpen is használták és nem csak kenyérhez. Elolvashatod - ITT már írtam róla.
Ami nagyon érdekes volt: fogtam a növénnyel teli zacskót és szabályosan forrónak éreztem. Egy nagyon meleg kisugárzást érzékeltem. Mondtam is a páromnak, hogy szinte süt ez a virág. Ma teát főztem belőle a kenyérhez és legnagyobb meglepetésemre egy idő állás után ilyen tűzvörös színű folyadék lett belőle. Tényleg tűz-természetű! Varázslatos növényként kategorizáltam. Egyébként a kenderfélék családjába tartozik... Gyógyászati jelentősége is van: a komló nyugtató, altató hatású, étvágynövelő, valamint fito-ösztrogéneket is tartalmaz, ezért a változókor tüneteit is enyhítheti.





A dagasztás nélküli kenyér receptjét használtam.

Annyi különbséggel, hogy víz helyett a komlóból főzött teát adtam hozzá, valamint épp csírázásnak indult búzaszemeket kevertem a tésztájába.

A liszt is keverék lett most, egy csésze lisztet felesben teljes kiőrlésű liszttel, illetve
réteslisztel helyettesítettem.
A másik két csésze liszt sima
fehérliszt volt.

A tea úgy készült, hogy 3 evőkanálnyi komlóvirágot másfél bögrényi forrásban lévő vízbe tettem és 5 percig forraltam is, majd hagytam kihűlni langyosra - ekkor kevertem a sikérrel, sóval, élsztővel, búzaszemekkel elkevert liszthez. Ha langyos vízzel készítem a dagasztás nélküli kenyeret, akkor 3 óra kelés elég is neki. Ha hideg vízzel keverjük ki, akkor kell neki a 12 óra.
Különösebb ízét nem éreztem a komlónak, de a kenyér olyan nagyon KENYÉR ízű lett. Olyan igazinagyonkenyér. Finom. Meg bűbájos - az a tűz benne van a kenyérben...

Húsvéti tippek gasztrobloggerek konyhájából - Kifőztük, 1. szám

.




Elolvastam kedves Kollegináim első kiadványát - fantasztikus jó ötletek, receptek vannak benne! Köszönöm szépen a sok munkát Nekik - Szepykének plusz még a jó ötletért is gratulálok -, sok olyan receptet találtam benne, amit majd az ünnepekre hasznosítani tudok. Öröm volt böngészni, és mindig elámulok, milyen ügyesek tudtok lenni!
Az újságot ajánlom szeretettel mindenkinek, aki húsvéti recepteket, tippeket, ötleteket keres az ünnepi asztalra! ITT megrendelheti bárki, a kiadvány ingyenes csak regisztrálni kell.
Ami külön fantasztikus: gondoltak a vegetáriánusokra is, sok jó húsmentes recept is van benne. Ez különösen fontos szerintem, mert hétköznap elég könnyű vegának lenni - magamról tudom, hiszen 2 évig én sem ettem húst - de az ünnepek mindig egy kicsit fejtörést okoztak.

csak a tavasz jönne már...

Kiwikompót

.

Művészet-e a szeretet? Ha igen, akkor tudást és erőfeszítést igényel. Vagy kellemes érzés, amit megtapasztalni a vaksors műve, olyasmi, amibe az ember, ha szerencsés, beleesik? (…) Az emberek nagy többsége manapság kétségkívül az utóbbi nézetet vallja. Nem mintha nem volna nekik fontos a szeretet. Élnek-halnak érte; boldog és boldogtalan szerelmi történetek garmadáját nézik végig a moziban, a szerelemről szóló bárgyú dalok százait hallgatják meg – azt azonban jóformán senki sem hiszi, hogy szeretni meg kellene tanulnia.

.........................

Azért szeretünk valakit, mert fáradunk érte, és azért fáradunk érte, mert szeretjük.

(Erich Fromm)

Megeeent egy édes étel... A szokásos kompótmániám... Két édesség van, amit bármely évszakban reggel-délben-este-éjjel szívesen eszem. Az egyik a kompót, a másik a fagylalt. A sütik valahogy egyáltalán nem tudnak lázba hozni. De egy jó kompót!
Nagyon olcsón jutottam a kiwihez, 90 Ft volt egy olyan műanyag kosárkával. Abszolút nem volt puha, ideális kompótalapanyag.

Csupa zölddel fűszereztem: zöldcitrommal, zöld kardamommaggal és egy kevés mentatealevéllel.
A gyümölcsöket meghámoztam, mostam, karikákra vágtam és föltettem főni nagy lángon annyi vízben, amennyi ellepte. Egy csipet sóval, viszonylag sok cukorral, zöldcitrom levével-héjával (nem kell bele sok, mert a kiwi magában is savanykás), egy összetört kardamommaggal és pár levélke szárított mentával. Forrásig főztem nagy lángon, majd egyből hidegvízfürdőbe tettem a mosogatóba, majd a hűtőszekrénybe. Pár óra elteltével, hidegen fogyasztandó. Egyébként nagyon-nagyon finom - igazán üdítő, savanykás ízű. Még finomabb szerintem, mint az almakompót. (Pedig azt imádom.)

Influenziás lábadozóknak különösen ajánlom. :)

És hogy ne csak édesség legyen, megemlítem, hogy ma chili con carne-t főzök, frissen sült bagettel - most nem tortillával kivételesen.

Tortavariációk 3: Citromos túrótorta sütés nélkül

.

Minden időben végiggondoltam az élet sok furcsa dolgát, s minden idő más gondolatokat érlelt. Furcsa az emberi élet és titokzatos.

(Wass Albert)

Tegnapra is jutott egy szülinap, de időm ismét kevés volt. Ezért elkészítettem a karamellás túrótorta citromos változatát - fél óra alatt elkészültem. Nem igazán ilyenre terveztem, a tetején egy áttetsző zselatonos rétegnek kellett volna lennie citromgerezd-díszítéssel. De ahhoz legalább egy órát várnom kellett volna, míg megszilárdul a krém - de mennem kellett. Így is mutatós lett, majd legközelebb lesz rá időm remélem...

Pici torta lett, 15 cm átmérőjű.

Hozzávalók:

A tésztához:

15-20 dkg teljes kiőrlésű keksz,

2 csapott evőkanál porcukor,

8 dkg vaj,

annyi tej, amennyitől összeáll.

A túrókrémhez:

25 dkg túró,

1 dl tejszín,

1 és 1/2 citrom leve,

1 citrom reszelt héja,

2 evőkanál vaníliás cukor,

4-5 evőkanál porcukor (ízlés szerint).

A zselatinhoz:

1 és 1/2 dl víz,

1 citrom leve,

3 csapott evőkanál porcukor,

1 citrom reszelt héja.

Az összetört kekszet eldolgoztam az olvasztott vajjal, cukorral és annyi tejjel, amitől összeállt. Belelapogattam a formába és hűtőbe tettem.

A vizet a citromlével és a zselatinnal forrásig melegítettem, majd cukroztam, citromhéjat reszeltem bele. Egy tálban a túrót összetörtem, citromhéj, vaníliás cukor és tejszín került még bele, majd botmixerrel teljesen krémesítettem. Kóstoljuk, elég citromos-e, elég édes-e. A zselatin felét is hozzáöntöttem. Ráöntöttem a kekszalapra és hűtőbe tettem 25 percre. Ekkor a tetejét citromgerezdekkel díszítettem és a zselatint óvatosan rácsorgattam. Mivel még folyós volt a krém, az én tortámnak ilyen érdekes lett a teteje. Jól néz ki így is, de ha van időnk a krém teljes szilárdulásáig várni, akkor szép áttetsző zselatinréteggel fedhetjük. Tejszínhabbal díszítettem.

Nagyon finom, nagyon citromos. És egészséges is, mert minden nyersen van a tortában. :)

Apu egyik kedvenc dala. Rogyásig hallgatta anno... persze totál hangerőn... :) (Én is szeretem...)

A kétszeregyszersemsült torta

.

Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi.

(Albert Einstein)

Az úúúgy voooolt, hogy tortát akartam sütni. Meg is sütöttem a tésztát - ami nem sikerült... Gyorsan kellett cslekednem, így elővettem a Dolce Vitánál már régebben kinézett karamelles tortát, amit nem is kell sütni. Így lett a tortám kétszer és mégis egyszer sem sült torta. :))

Karamellimádó vagyok, nem tehetek róla. Igaz,a torta nem nekem készült, de akinek csináltam, ő is szereti. A halak jegye nagyon népszerű a famíliában, sorban jönnek szülinapok.
Az én tortám trikolor lett, mert a tetejét elkevertem olvasztott csokival is.

Hozzávalók a kisebbik tortaformához:
A tésztához:
20 dkg teljes kiőrlésű, cukrozatlan keksz,
10 dkg porcukor,
10 dkg vaj,
1-2 dl tej.
A krémhez:
6 evőkanál kristálycukor (mehet púposan),
50 dkg ricotta túró,
5 dkg vaj,
20 dkg csokoládé,
1/2 dl víz,
1 kevés olaj.

A kekszet mozsárban összetörtem, majd 10 dkg olvasztott vajjal, a porcukorral és annyi tejjel, amennyitől összeállt, összedolgoztam. A tortaformát alul megvajaztam és belelapogattam a kekszes masszát. Hűtőbe tettem.
A cukrot karamellizáltam középsötét színűre, majd hozzáadtam az olvasztott vajat és egy kevés ricottát is. Kis lángon kicsit kevergettem, majd lezártam a gázt. Belekevertem a többi túrót is, végül botmixerrel krémesítettem.
A fele krémet a kekszalapra kentem, majd ráöntöttem az olvasztott csoki felét, ismét karamellkrém jött és olvasztott csoki. kanállal márványosra kevertem a tetejét. Három órát állt a hűtőben, ezalatt szépen összeállt. Nagyon finom!

Sült banán a la' Mexikó

.

Mielőtt a dédnagyanyám akár csak megnyikkanhatott volna, Tita, koraszülöttként, már világra is jött, a konyhaasztalon, a tűzhelyen rotyogó zöldségleves, a kakukkfű, a babér, a koriander, a forralt tej, a fokhagyma, és természetesen a vöröshagyma szaga közepette. Mint nyilván sejtik, a szokásos fenékre verésre nem volt semmi szükség, mivel Tita már sírva jött a világra, talán mert tudta, hogy a csillagokban jó előre megíratott: megtagadtatik tőle a házasság öröme. Nacha úgy mesélte, hogy Titát a szó szoros értelmében a könnyáradat csusszantotta ki ebbe a világba, mely elöntötte az asztalt, meg még a konyha padlóját is.
Aznap délután, amikor az ijedtség már elmúlt, a víz pedig, hála a napsugaraknak, elpárolgott, Nacha összesöpörte a könnyeknek a padlót borító vörös kőlapokon lerakódott üledékét. Egy ötkilós zsákot töltöttek meg ezzel a sóval, s jó ideig használták a főzéshez. E szokatlan születési körülmények eleve úgy szabták meg Tita élete folyását, hogy valami határtalan vonzalmat érezzen a konyha iránt, s hogy élete nagy részét benne töltse, úgyszólván születésétől fogva, mert épp csak két napos volt, mikor apja, vagyis az én dédnagyapám, szívrohamban meghalt. Elena mamának a megrázkódtatástól elapadt a teje. Mivelhogy azokban az időkben még nem volt tejpor, sem semmi efféle, dadát pedig se égen, se földön nem tudtak szerezni, komoly bajban voltak, hogyan csillapítsák a kislány éhségét. Nacha, aki a világon mindent, de mindent tudott, ami csak a konyhával kapcsolatos - és még sok egyebet is, ami most nem tartozik ide -, ajánlkozott, hogy ő majd gondoskodik Tita táplálásáról. Úgy érezte, ő a legalkalmasabb személy, hogy "megformálja a gyomrát annak az ártatlan kis jószágnak", noha soha nem volt férjnél, és soha nem volt gyereke. Írni-olvasni nem tudott, hanem a konyhai tudományban, abban olyan járatos volt, mint senki más.
Így aztán, ettől a naptól kezdve Tita kiköltözött a konyhába, s tejes kukoricaliszten meg teákon, kicsattanóan egészséges kislánnyá cseperedett. Csakis ezzel magyarázható, hogy valamiféle hatodik érzéke fejlődött ki mindennel kapcsolatban, ami ennivaló.

(Laura Esquivel: Szeress Mexikóban - Regény, havi folytatásokban, szerelemmel, finomságokkal, házipatikával...)

Valamelyik nap ebédhez almakarikákat akartam sütni bundában. Aztán ránéztem a gyümölcsöstálra és megállapítottam, hogy a banánokat sürgősen meg kell enni. Úgyhogy ez a recept a fent említettnek egy továbbgondolt változata. Nekem Mexikót idézi - bár még sajnos soha nem jártam ott...

Hozzávalók:
személyenként 1 banán,
egérketészta 2/3 kukoricalisztből 1/3 normál lisztből (nem kell sok belőle és persze sem narancshéj, sem mazsola nem kell bele),
natúr kukoricapehely,
bő olaj a sütéshez,
csokoládé,
némi őrölt fahéj,
pici porcukor a díszítéshez.

A banánokat félbe, majd hosszában is ketté vágtam. Az egérketésztába beleforgattam őket és valahogy ráimádkoztam a kukoricapelyhet. :)) Bele is keverhetjük az egérketésztába, talán úgy könnyebben megmarad rajta.

Forró olajban kisütöttem és azon forrón olvasztott, fahéjas csokoládéval meglocsoltam.
Nagyon finom. Mondhatnám abbahagyhatatlan. Szenvedéllyé tud válni. A banán krémes benne, a kukoricapelyhek pedig eszméletlenül roppannak rajta... És a csokoládé hozzá...

Tejszínes sült cékla

.

A régi időkben, amikor lenyugodott a nap, az emberek egyetlen fényforrása — a változó holdon és a csillagos égbolton túl — a tűz volt. Évmilliókon keresztül ültünk a tűz körül, bámultuk a lángokat és a parazsat, a hideggel és sötétséggel a hátunk mögött. Talán innen ered a formális meditáció.

A tűz a meleg, a fény és a védelem forrását, valamint a kényelmet jelentette számunkra, és veszélyes volt ugyan, de körültekintéssel kordában tartható. A nap végén a tűz mellé telepedtünk pihenésképpen. Meleg, pislákoló fényében történeteket mesélhettünk, a nap eseményeit taglalhattuk, vagy csak csendben ülhettünk, elnézegetve tudatunk tükörképét az örökké változó lángokban és egy mágikus világ izzó tájaiban. A tűz elviselhetővé tette a sötétséget, és segített abban, hogy ne féljünk, és biztonságban érezzük magunkat.
Megnyugtató, megbízható, gyógyító, meditatív volt, és feltétlenül szükséges a túléléshez.

Ez a szükség mindennapi életünkből következett, s vele járt együtt szinte minden elcsendesedésre kínálkozó alkalom. Napjaink rohanó világában a tűz nem praktikus többé, vagy csak ritkán megengedett, hangulatkeltő fényűzés. Csupán egy kapcsolót kell felkattintanunk, amikor a kinti fények halványulni kezdenek. Olyan fényessé tehetjük a világot, amilyenné csak akarjuk, és tovább élhetjük életünket, elfoglaltsággal, tevékenységgel zsúfolva ébrenlétben töltött óráinkat. Manapság az élet kevés időt biztosít nekünk a létezésre, hacsak szándékosan meg nem ragadjuk az alkalmat. Többé nincs meghatározott ideje, mikor kell abbahagynunk a tennivalókat, mert már nincs hozzá elég fény... nincs meg az a hajdani magától értetődő idő, amikor minden este sebességet váltottunk, és abbahagytuk a napi teendőket. Ma kevés alkalma adódik a tudatnak arra, hogy a tűz mellett a csendességbe merüljön.

Helyette a nap végén tévét nézünk, gyenge elektromos tűzenergiát — amely minden szempontból gyenge. Átengedjük magunkat a hangok és képek folytonos támadásának, melyek a miénktől különböző elmék termékei, s megtöltik fejünket információkkal és jelentéktelen dolgokkal, mások kalandjaival, izgalmaival, vágyaival. A tévénézés még kevesebb helyet hagy arra, hogy a nap során megtapasztaljuk a csendességet. Elnyeli az időt, a teret és a csendet, és éberség nélküli passzivitásba ringat, altat bennünket. "A szem rágógumija"— ahogy Steve Allen hívta. Az újságok nagyjából ugyanezt teszik. Önmagukban nem rosszak, de gyakran azzal a rejtett szándékkal olvassuk őket, hogy megfosszuk magunkat sok olyan becses pillanattól, melyekben talán teljesebben élhetnénk az életünket.

Pedig nem kell engednünk a külsőségekbe való elmerülés függőséget okozó csábításának, mondván, hogy szórakozunk és szenvedélyesen "kikapcsolódunk". Más szokásokat is felvehetünk, melyek visszavezethetnek bennünket a melegség, csendesség és belső béke iránti elemi vágyakozásunkhoz. A légzésünkkel ülni például majdnem olyan, mintha a tűz mellett ülnénk. Mélyen a lélegzetünkbe tekintve legalább annyit láthatunk, mint az izzó szénben, parázsban és lángokban: saját tudatunk táncának tükörképét. Valamifajta melegség is keletkezik ilyenkor. S ha valóban nem próbálunk máshová eljutni, hanem egyszerűen hagyjuk, hogy itt legyünk ebben a pillanatban, amint az van, könnyen megeshet, hogy — gondolataink és érzéseink játékán túl és azon belül — belehullunk az ősi csendességbe, amelyet az egyszerűbb időkben az emberek a tűz körül ülve találtak meg.

(Jon Kabat-Zinn: Bárhová mész, ott vagy)

Kedvenc céklaételem - valamiért az idén csak most került elő. Pedig telente nagyon sokszor szoktam készíteni. Vagy ezt a tejszínes változatot, vagy ugyanezt tejszín nélkül.
A sok fotót nézzétek el nekem. De a cékla, a gyönyörű színe mindig megihlet. Mikor tejszínnel keveredik a leve, a világ legszebb, legigazibb magenta színét láthatjuk. Van valami mély izzás, melegség ebben a színben.Egy kis színterápia:

A meleg vörös és a hűs viola keveréke e szín, mely egyszerre harmonizáló és regeneráló. A magenta szín segít rálelnünk valódi énünkre, elősegíti nyugalmunkat és optimizmusunkat. Szellemi szinten kiegyensúlyozó, de hatásos az érzelmi kicsapongások, diszharmóniák és depresszív hangulatállapotok enyhítésére is. A magenta sok esetben segít csillapítani a fizikai stresszt - melyet kimerültség vagy az ún. kiégettség érzés/szindróma okoz -, mivel új energiával képes feltölteni minket.
Továbbá a magenta szín erősíti a mediális képességet és felerősíti az önmagunkon végzett
mentális javítómunkát. Beszabályzó hatása révén – mely a szív által vezérelt keringési rendszerre van hatással – a magenta szín elősegíti a nyugodt alvást is.

(Forrás ITT)

Persze magunk is rálelhetünk ennek a csodaszép színnek a jótékony hatásaira intuitív módon. Csak nézni kell csöndben percekig és érezhető a hatása. Én tegnap órákig gyönyörködtem benne és ezért is a sok fotó.

De jöjjön a recept.

Hozzávalók 4 főre:4 közepes méretű cékla,

só,
sok frissen őrölt bors,
1-2 szál rozmaringág,
1 teáskanálnyi koriandermag,
1 evőkanál balzsamecet,
2 dkg vaj,
2 evőkanál olívaolaj,
2 dl tejszín,
1 teáskanál méz,
2 dl víz.

A céklát meghámoztam és cikkekre vágtam egy tálba. Sóztam, borsoztam. Egy jénait kivajaztam, aztán beletettem a cékladarabokat. Meglocsoltam mézzel, balzsamecettel, olívaolajjal, megszórtam koriandermaggal. A rozmaringom sajnos az ablakból való - a tél megviselte kicsit. Ezért az étel tetejére tettem csak. Az íze így is beleivódott a céklába. Végül megöntöztem tejszínnel és vízzel. Hogy majdnem ellepje a céklát. Alufóliát tettem rá és egy órát sütöttem 3/4-es lángon végig lefedve. Csodásan bepuhul és nagyon finom szaftja marad. Aki rajong a dióért, megszórhatja még azzal is sütőbetétel előtt.

Bevallom én piros-ropogósra sütött krumplikockákkal ettem, mint a brassóit szokás. De kiváló köret hozzá a rizs is - akár natúran, akár mazsolásan vagy mandulásan -, a burgonyakrokett is jól illik hozzá, vagy a bulgur is.

Köret nélkül, csak magában kiváló meleg előétel is lehet. Szoktam készíteni ugyanezt a verziót csak olajjal is, tejszín és vaj nélkül. Úgy is nagyon finom. Köretként natúr húsok mellé ajánlom.

Tegnap tényleg megihletett ez a szépséges növény, mert legközelebb édes variáció készül majd belőle: fagylalt. Méghozzá fahéjjal és mézzel.

.

Rigójancsi torta

Nézem a madarak
röptét
a szabadság

szárnycsapásait
Valami ősi vágy
kerít hatalmába
szomjas lélekkel

felemelkedik
a gondolat
s repül repül
az EMBER

az értelem egén

(Rostás- Farkas Tímea: Szabadság)

Whise Lady-nél nézegettem a Rigójancsi receptjét - de ember tervez... sütésben nyakorlatlan háziasszony meg végez. Nála gyönyörű ez a híres süti, ami az én tortámról már nem igazán mondható el... Viszont. Nagyon-nagyon csokoládés, mégis könnyű és egyszerű. Nekem nagyon ízlett, és másnak is - és ez a lényeg.
A kisebb méretű kapcsos tortaformában készült, 12 szeletes lett.

Hozzávalók:
A tésztához:
4 tojás,
12 liszt,
12 dkg porcukor,
2 evőkanál olaj,
1 csipet só,
2 csapott evőkanál kakaópor,
1 mokkáskanál sütőpor.
A krémhez:
7,5-8 dl tejszín,
1 dl víz,
1 evőkanál zselatinpor (Horvát Rozi),
csipet só,
3 csapott evőkanál kakaópor,
20-25 dkg nádcukor (ízlés szerint),
2 evőkanál vaníliás cukor (vagy 2 zacskó bolti vanilincukor).
A mázhoz:
30 dkg étcsokoládé,
1 teáskanál olaj,
4 evőkanál víz.
Plussz:
10 evőkanálnyi sárgabarack lekvár,
2 evőkanál rum.


A tortaformát kiolajoztam, liszteztem. A tojásokat egészben a porcukorral jó krémesre, habosra vertem robotgéppel, kb. 5 percig. Ekkor hozzáadtam a kakaóporral, csipet sóval, sütőporral elkevert lisztet is, majd az olajat és kissebb fokozaton a tojáshabhoz kevertem. Előmelegített sütőben (kb. 5-6 fokozaton) 25 perc alatt megsütöttem. Én tűpróbával ellenőriztem, hogy megsült-e.
Mikor kicsit hűlt, levettem az oldalát, és a tésztát két lapba vágtam egy jó éles késsel. A teteje kicsit felpúposodott, ezért ezt a lapot hagytam meg aljának, és a sima, eredetileg alját pedig tetejének. Mindkét lapot megkentem rummal elkevert sárgabarack lekvárral. Jó bőségesen.
Aztán felmelegítettem egy kislábosban a csokit vízzel és olajjal. Rácsorgattam arra a lapra, amit tetejének szántam. Majd hűtőbe tettem, hogy hamarabb dermedjen a máz.
Míg hűlt a csokis lap, hideg vízben elkevertem a zselatint, majd tűzre tettem melegedni. Belekevertem a kakaóport, a vaníliás cukrot és a cukrot is, a csipet sót is. Forrásig hevítettem, majd elzártam a lángot. Ekkor vertem csak fel a tejszínt - csak 6 dl-t, mert 2 decit hidegen a zselatinos-cukros-kakaós masszához öntöttem. Majd ezt a masszát kevertem bele robotgéppel kis fokozaton a jó keményre vert tejszínhabba.
A tortaformát újra összeállítottam, beletettem az alsó lapot, a baracklekváros rész volt természetesen fölfelé. Ráöntöttem a krémet és hűtőbe tettem dermedni.
A csokis lapot viszont kivettem, és egyforma cikkekre vágtam. A csokit kenállal kicsit megkócosítottam rajta. Mikor a krém megszilárdult (elég gyorsan, kb. 30 perc), a csokis lapokat a tetejére tettem. Levettem az oldalát, és a maradék még kissé folyós olvasztott csokoládéval megkentem.



A torta pihent egy éjszakát a hűtőben.

Fetával töltött lilahagyma

.

A varázslat, értelmezésem szerint, arra az élményre vonatkozik, melynek során az ember szeme hirtelen rányílik a lét csodájára, és ráérez: az élet sokkal több, mint amennyit általában észrevesz belőle. Ráébredünk: nem vagyunk örökre azon szűkre szabott keretek közé kényszerítve, amelyeket a családi, társadalmi örökségünk, azaz a saját szokványos gondolataink megszabnak számunkra; s az életnek vannak olyan mélységei, dimenziói, jelentésteli megnyilvánulásai, amelyek a szokásos elképzeléseinken és fogalmainkon messze túlmutatnak.

(John Welwood)

"Két ember a börtönrácson át kipislogott;
Az egyik sarat látott, a másik csillagot."

Ez a recept is Dolce Vitáé - múltkorában találtam, mikor a tökéletes kenyérre is ráleltem blogjának alapos mustrája közben. Mivel minden hozzávaló volt is itthon - kisebb-nagyobb eltérésekkel - ma ezt ebédeltem. Bár előétel, nekem a mai böjtös napon tökéletes volt főételként is. Roppant egyszerű és gyorsan el is készíthető, viszont fordítottan arányosan finom.

Hozzávalók:

lilahagyma étvágy szerint és per fő szerint,
feta sajt (krémfehér sajt),
friss kakukkfű,
kevés frissen őrölt bors,
nagyon pici méz,
sok olívaolaj,
kevés durvára darált dió.




Az eredeti receptben ricotta túró szerepel, nekem viszont fetám volt itthon. Valamint friss bazsalikomot sem tudtam varázsolni, de a hó alól - szó szerint - ki tudtam ásni némi kakukkfüvet.

A lilahagymákat megtisztítottam és egészben kissé sós vízben főztem 10-15 percig. Közben a fetát villával összetörtem, elkevertem kakukkfűlevélkékkel és kevés frissen őrölt borssal. A kész lilahagymákra hideg vizet tettem, így pár perc alatt kihűltek. Ekkor levágtam a tetejüket és a közepüket kiszedtem - ide jött a töltelék. Én a levágott kalapok tetejére is tettem fetát, és a hagymák közepét is a tepsibe tettem. Egy nagyon kevés mézzel megcsorgattam a hagymákat, aztán olívaolajjal is. De azzal bőségesen. Végül megszórtam durvára darált dióval. Sütöttem 15 percig forró sütőben.
Nagyon kerek, gazdag ízű finomság - friss kenyérrel szuper ebéd volt. (A hagymáknak a külső héja kissé kiszárad, azt leszedtem mikor ettem. Mint mikor tűzön sütünk hagymát - akkor is a külső héj leválik és alatta finom édes és puha a hagyma húsa.)

Cseresznyés, meggyes és túrós rétes

Nincs is annál csodálatosabb, mint a friss rétes:
a mákos rétes lenyűgöző illatával,
messze keleti titkokat rejtő zamatával,
a diós rétes - amit Anyám egycsipetnyi fahéjjal
és illatos rummal készít - bódító aromájával és buja,
szinte trópusi meséket sejtető ízével,
a cseresznyés rétes üdítő frissességével.
Na meg a túrós rétes, megtűzdelve mazsolával
s megbolondítva egy pici vaníliával
– amint sütés közben pórusain kiszivárog a cukor,
és arany karamellakoronát tesz a királyi falatra.”

                                                                                                                                    (Kövi Pál: Erdélyi lakoma)

Tél vége felé bandukolunk... Ilyenkor a szervezet már jelzi, hogy vitaminra, frissre vágyik. Pedig sajnos az még odébb van. De a spájz rejt még jócskán a tavalyi nyár kincseiből - állapítottam meg tegnap egy alapos mustra után. A meggyes üveg rabul ejtett. :)
Rétest sütök!

Én az anyósom-féle egyszerűbb, lájtosabb rétest szeretem. Csak olajjal kenem a lapokat, nem tejfölözöm-tojásozom. Így finom ropogósra sülnek meg a lapok, és a töltelék is könnyű, tehát ez a fajta rétes már-már diétás.

Hozzávalók:
A meggyeshez:
2 réteslap,
olaj a kenéshez,
2-3 evőkanál édes morzsa,
1-2 evőkanál darált dió,
5-6 evőkanálnyi lecukrozott meggy vagy
ugyanennyi fagyasztott+porcukor vagy
meggybefőtt, vagy friss cseresznye meggy plusz cukor és fűszerek,
porcukor a tetejére.
A túróshoz (2 rúdhoz):
4 réteslap,
olaj a kenéshez,
25 dkg túró,
1 tojássárgája,
1 evőkanál 20%-os tejföl,
1 csipet só,
porcukor ízlés szerint,
1 vaníliás cukor,
1 citrom reszelt héja,
1 evőkanál mazsola,
porcukor a tetejére.
Az almást lásd ITT.


A meggyes és az almás réteshez készítettem édes morzsát. Kekszből is lehet, de nekem csak babapiskótám volt itthon, úgyhogy azt daráltam le a robotgépben.

Meggyes:
Egy konyharuhát bevizeztem, aztán jól kicsavartam. Leterítettem a pultra és ezen dolgoztam, mert a lapok sajnos elég szárazak voltak. Így megakadályozhatjuk, hogy törjenek. Tehát egy lapot kiterítettem, ecsettel megolajoztam. Majd rátettem még egy lapot és azt is bekentem. Aztán a lap felső szélétől kb. 5 centiméterre olyan 5 cm szélesen csíkban édes morzsát szórtam, arra kevés diót és arra jött a meggy. A meggyet is kissé megszórtam morzsával, majd a lapok két hosszanti szélét 2 cm-re behajtottam, picit rá a töltelék két végére. Ezután a felső szélétől, ahol a töltelék volt, feltekertem. A konyharuhával könnyű, csak gurítani kell. Kiolajozott nagy tepsire tettem a rudat.
Ha fagyasztott meggyből készítjük, akkor hagyjuk kiolvadni, aztán cukrozzuk le porcukorral és ezt az édes meggyet tegyük a töltelékbe.
Az almással ugyanígy jártam el, lásd ITT.

A túróshoz jól összekevertem a hozzávalókat. Ugyanúgy két lapot olajoztam le mint a meggyesnél. Nagyon kevés édes morzsát szórtam hasonlóan a többihez a lapra, erre tettem a túrókrémet. A feltekerés ugyan az.
Mikor minden rúd a tepsiben volt, a rudak tetejét is beolajoztam, majd 250 fokos sütőben 15 percig sütöttem.
Azon forrón, ahogy elkészült, porcukorral megszórtam.
Egy gazdag, laktató egytálétel-leves után kitűnő desszert. Egyszerű, pikk-pakk elkészül.

A meggyes, cseresznyés fűszerezhető tetszés szerint fahéjjal, szegfűszeggel, kardamommal, csillagánizzsal.

Citromos, zöldborsos tarja

.


Mióta elkészült a citrom"befőttem" - sóban eltett citrom -, azóta sok ételhez használom. Mindenkit csak bátorítani tudok hogy készítse el, mert az íze semmihez sem fogható. Teljesen más, mintha sóznánk + citromoznánk a húst, vagy a halat.






Hozzávalók 4 főre:

6-8 szelet tarja (étvágy szerint),
1 darab sóban érlelt citrom,
1/2 üvegnyi sós lében eltett zöldbors,
angol vagy német mustár (az a darabos, édes),
1 szál rozmaring,
6-8 gerezd fokhagyma,
2 evőkanányi olívaolaj.




Kivettem egy egész citromot a só alól, deszkán négybe vágtam. A citromgerezdekkel bedörzsöltem a tarjaszeleteket - ugyanis sok só van bennük. A húst ezen kívül bekentem a darabos, édes mustárkrémmel is, majd olívaolajjal meglocsolt jénaiba fektettem a szeleteket egymás mellé. Apróra vágtam a már emlegetett citromot és a húsok tetejére szórtam belőle. Megszórtam zöldborssal is, tettem rá egy több darabba vágott ág rozmaringot is, és egész fokhagymagerezdeket. Még egy sor hús következett, amire ugyanezek kerültek. Lefedtem alufóliával a jénait és 250 fokos sütőbe tettem. Mikor fél órája már sült a hús, a sütő rácsára a jénai mellé betettem megmosott, egész krumplikat héjukban. Még egy órát sütöttem a tarjákat, az alatt a krumpli is elkészült.

Isteni finom. Ebéd közben jutott eszembe, hogy legközelebb mozsárban török össze mustármagot, elkeverem majd mézzel, kis olajjal és ezt a keveréket kenem a húsra. Meglátjuk, mennyiben lesz más az íze.

Dagasztás Nélküli Kenyér

.

A tökéletes kenyér. Így jellemezte Dolce Vita ezt a csodát. Csak bólogatni tudok nagyokat. Igen! Végre. Ezt a titkos receptet kerestem már rég óta!

Hetek óta gondolkodtam, hogy kéne venni egy kenyérsütő gépet. De nagy. Meg nem tetszik a kockás kenyér. Viszont tud dagasztani. Vaciláltam, vaciláltam. És tegnap éjjel megleltem a tényleg tökéletes kenyeret. Dolce Vitának örök hálám! :)
Ugyanis tényleg A KENYÉR ez. És még dagasztani sem kell. Hihetetlen finom, belül puha, tele nagy lyukacsokkal, a héja pedig ropogós. És nincs élesztő-íze sem. Eszméletlen jó!

Ahogy elolvastam a receptet tegnap este, össze is kevertem a tésztát hogy ma egy próbasütést tudjak csinálni. Mert ennek a tésztának 12 órát kell kelnie, tehát célszerű előző este összekeverni. Nem volt itthon szárított élesztő, csak friss - úgyhogy azzal csináltam. És mifelénk nem lehet Bl 80-as lisztet sem kapni, tehát Bl 55-ös került a tésztába és egy mokkáskanálnyi búzasikér. És most csak a 2/3-át kevertem be és a kisebbik jénaimban sütöttem. Nagyon helyes kis buci lett belőle.

Hozzávalók egy nagy kerek vagy ovális jénai tálhoz:
3 csésze liszt (1 csésze=2,5 dl),
1,5 csésze normál hidegvíz,
1 csapott mokkáskanál szárított élesztő,
1 és fél csapott teáskanál só.

A lisztet alaposan elkeverjük a sóval és az élesztővel. (Ha friss élesztővel dolgozunk, akkor a vízben keverjük el homogénre.) Hozzáadjuk a vizet és pár mozdulattal megkeverjük egy fakanállal. Ragacsos, nokedlitésztánál kicsit sűrűbb állagúnak kell lennie. Nem kell simára keverni. Lefedjük és 12 órán át hagyjuk kelni.
A tésztát kivesszük a tálból és áthajtogatjuk gombóc vagy hosszúkás formára. Alul felül belisztezzük. Még 30 percig hagyjuk kelni. Míg kel a tészta, a sütőt előmelegítjük 250 fokra a jénaival együtt. Majd kivesszük óvatosan a forró sütőből a tálat, beletesszük a megkelt tésztát és a kenyeret lefedve 30 percig sütjük, majd fedél nélkül még 15-20 percig. A képen azért borzacskás-nedves még kicsit a tésztája, mert azon melegében ahogy kikerült a sütőből, fel is vágtam...

Az eredmény: a tökéletes, belül puha, kívül ropogós, eszméletlen finom kenyér. És még munka sincsen vele...

P.s.: Ma vettem 5 kiló lisztet, és egy tucat szárított élesztőt. Nem nagyon fogok már bolti kenyeret venni.