Almás rétes


A HEGYALJAI-t is nőnek tartom, de királynőnek. A magam részéről nem tudnám elképzelni, hogy hosszabb ideig minden nap HEGYALJAIT igyak, bár nem tartom magam hétköznapi embernek. Az egész világ tudja, hogy a hegyaljainak sehol másutt nem található díszei vannak. A borok általában ott élvezhetők maradéktalanul, ahol termettek. Ez egészen természetes; a gyümölcs is fáról tökéletes, mert a szállítás alatt éppen a legnemesebb és legüdítőbb olajok belőle eltűnnek. De nagy díszeitől, mint mondják, a tengeri szállítás sem tudja megfosztani. A legméltóbb ivási mód: a nagy ebédek és vacsorák után kis pohárral. Lakodalomkor, mielőtt a vendégsereg elszéled, útra, Szent János-áldásként. Ki milyet szeret, aszút, vagy szamorodnit, édeset, vagy szárazat. Ez a nagy nyilvánosság bora. Hangversenyek szüneteiben, operában felvonás közt pompás, már csak azért is, mert egyike a legmuzikálisabb boroknak. Akinek rejtélyes betegsége van, igyon HEGYALJAI-t. Az asszony ha azt akarja, hogy méhében levő gyermeke büszke és királyi lény legyen, igyon HEGYALJAI-t. A művész, ha művét befejezte, és sikerült, ünnepelje meg és igyon HEGYALJAI-t.


Az ivásnak ugyanaz a törvénye, ami a szerelemnek: bármikor, bárhol, bárhogyan. De itt is, ott is minden körülmény fontos. A bor természetéhez meg kell választani az évszakot és a napszakot. Van henyélő bor, kacér bor, mesélő bor, tragikus bor. A legnagyobb érzéketlenségre vall például kedélyes családi ebéden drámai bort inni. Ugyanilyen ízléstelenség hivatalos lakomán parázna bort inni. Ha egyedül vagy és kint, mindig keress távlatot; a bor szereti a magasságot és a kilátást, és szeret felülről nézni. Ha szobában vagy, előbb mindig teríts asztalodra kendőt. A barbár viaszosvászonról iszik, a szerencsétlen, de nem azért, mert nincs neki kendője, hanem azért, mert nincs szíve az iváshoz. Minden esetben előbb egyél, legalább né-hány szem diót, mogyorót, vagy mandulát. Erre az olajos magra a bor íze kibontakozik. Késő ősszel asztalodon legyen mindig gesztenye, akár főve, akár sülve, akár valamilyen süteményben, és a még csípős újbort erre igyad. A krizantémról meg ne feledkezz! Lehet sárga, világos-lila vagy fehér, mindegy, de ott legyen. Gesztenye, krizantém és újbor. Jegyezd meg jól!
A borivásnak ugyan nincs múzsája, de ha nincs is, helyesen jó bort csak az tud inni, aki múzsai nevelésben részesült, állandóan költőket olvas, muzsikát legalább hallgat, ha maga nem is csinál, és képekben gyönyörködik. Ez az ember a helyes időpontot is meg tudja választani a munkára, a sétára, az alvásra, a beszélgetésre, az olvasásra, csak ez tudja, hogy szerelmet és bort bárhol, bármikor és bárhogyan.

(Hamvas Béla: A bor filozófiája)




Úgy tűnik, a novembert kinevezhetem az alma hónapjának. Múlt hét elején vettem egy réteslapcsomagot. Aztán megláttam napokon belül Palócprovance-nál ezt a nagyon egyszerű almásrétest. Nem beszélve róla, hogy pár hete Napmátkánál is megcsodáltam eme finomságot... :)
Valahogy eddig féltem a réteskészítéstől, a fenye tudja miért. Még réteslapból is. Pedig tényleg egyszerű... Igaz, nem is szerettem a rétest... Öregszem, úgy látszik. :))
Akartam készíteni egy rúd cseresznyéset is, mert még nyáron tettem el magozottan, direkt rétesbevalónak. De éppen úgy találtam el az almatölteléket, hogy a három rúdra pontosan kijött - így azt majd legközelebb. Egyébként detto így készül, mint az almás, csak a dióágyra cseresznyét szórunk.

Hozzávalók:
1 csomag hatlapos réteslap,
10 darab alma,
1 birsalma,
ízlés szerint kristálycukor (kb. 2 evőkanálnyi),
1/4 citrom leve,
1 csipet só,
kb. 10 dkg darált dió,
olaj a kenéshez,
porcukor a szóráshoz.

Az almákat meghámoztam. Én hámoztam egy birset is a töltelékhez, mert még van itthon - és nagyon finom lett vele. Ha nincs birsalma, anélkül is jó.
A hámozott almákat a reszelő nagyobb lyukán lereszeltem, majd kinyomkodtam a levét és lábosba tettem. (Meg lehet inni az almalevet, isteni.)
Cukroztam, picit sóztam és citromlevet adtam hozzá. Körülbelül 10 percig főztem - amíg megpuhult.
Egy konyharuhát bevizeztem, aztán alaposan kicsavartam. Erre tettem egy réteslapot, amit ecsettel megkentem olajjal. Rátettem egy másik lapot és azt is megkentem. Aztán a lap egyik szélétől kb. 5 centire csíkban darált diót szórtam, erre pedig almatölteléket tettem. A két végén 2 cm-t ráhajtottam a töltelékre végig teljes hosszban (hogy ne follyon ki a töltelék), majd a konyharuha segítségével a töltelék felőli résztől kezdve feltekertem. Kiolajozott tepsibe tettem. A maradék 4 lappal ugyanígy jártam el. Összesen tehát 3 rúd almás rétes lett.
Előmelegített sütőben 3/4-es lángon 5-10 percig sütöttem.
Porcukorral megszórva tálaltam, s ha lett volna itthon, egy pohár hegyaljai - vagyis tokaji - borral öblítettük volna le.
Isteni. :)

Megjegyzések

Katy üzenete…
Eszt anyu nagyon jó készitette. ën meg se probálom... Sok munka, ha meghivnál rögtön elfogadnám. :-)
duende üzenete…
Bármikor, Katy! :)

Nálatok nem lehet réteslapot kapni? Mert azzal pillanatok alatt megvan, tényleg gyors és egyszerű.
Krisztina üzenete…
Hát kérem szépen ezek a fotók háááát valami csodás gyönyörűségek::))))
És akkor még nem beszéltem a rétesről.Mennyei illat lehetett nálatok .
duende üzenete…
Köszönöm Krisztina. :)
Tényleg csodálatos a sülő alma és birsalma illata! :)
trinity üzenete…
Holnap nálam is rétes:)) A tiéd gyönyörű lett!!
Csere-bere esetleg???:DD
Chef Viki üzenete…
A fotóról a Twilight borítója jutott eszembe :-))

Imádom. A könyvet is, az almás rétest is :-))
Palócprovence üzenete…
Szép lett! :)
Krisztina üzenete…
nagyon guszta, de ennék most egy szeletet-) egyébként játék van nálam: http://hungarianprovence.blogspot.com/2009/11/jatek-game.html
duende üzenete…
Lehet róla szó, Trinity! :)
duende üzenete…
Köszi Whise Lady! Palócprovance-é az érdem... :)
duende üzenete…
Viki, sajnos nem olvastam, de utánanézek! :)
Katy üzenete…
Szia Duende, van itt is kész réteslap de ne ojan vékony. De meglehet azért probáni. Majd ha megcsinálom jelentkezek. De azért megszámolom a pillanatokat :-)
duende üzenete…
Köszönöm, Palócprovance! Isteni, életemben nem sikerült ilyen jól rétesem. Igaz, sokszor nem is csináltam, de eddig mindig elbénáztam. Most nem és nagyon finom. Anyúsom szokta egyébként így készíteni, teljesen hasonlított az övéhez. És én az ő rétesét nagyon szeretem. Ezért is nem mertem eddig nekikezdeni.
duende üzenete…
Köszönöm Krisztina! :)
duende üzenete…
Kíváncsian várom, Katy! Lehet hogy akkor elég egy lapba göngyölni?
Csibe üzenete…
Jujj, de nagyon guszta, és, hogy én mennyire szeretem!
olzka üzenete…
Ez az osztott, almás fotó karácsonyi képeslapként is megállná a helyét...
duende üzenete…
Köszi szépen Csibe! Most már én is szeretem! :)
duende üzenete…
Köszönöm Olzka! :)