Krumplis pogácsa



Egy zen mester, Rinzai haldoklott, a halálos ágyán feküdt. Valaki megkérdezte tőle:

- Mester, az emberek meg fogják kérdezni a távozásod után, mi volt a tanításod lényege? Sok dolgot mondtál, sok dologról beszéltél, nehéz lesz összesűrítenünk. Mielőtt elmész, kérlek sűrítsd össze te magad, egy mondatba, s mi majd gondosan megőrizzük.
A haldokló mester kinyitotta szemét, eleresztett egy hatalmas kiáltást, egy oroszlánüvöltést. Alig akarták elhinni, hogy ebben a haldokló öregemberben ennyi energia lehet. Nem számítottak rá. Rinzai viselkedését nem lehetett kiszámítani, mindig is ilyen volt, de még egy ilyen kiszámíthatatlan embertől sem várták, hogy utolsó pillanatban ilyen oroszlánüvöltésre legyen képes. És ahogy mindannyian döbbenten nézték - persze leállt az elméjük - Rinzai azt mondta:
- Ez az!
Majd lehunyta szemét és meghalt.
Ez az...
Ez a pillanat, ez a csendes pillanat, ez a gondolatoktól nem fertőzött pillanat, ez a csend, mely körülölelte a meglepődést, ez az utolsó oroszlánüvöltés a halál torkában - ez az.

Igen. Az irány ennek a pillanatnak a megéléséből születik. Ebben rejlik a szépség.

Légy éber, mindig meglepő, kiszámíthatatlan, lüktessen benned az élet, az ismeretlen. Nincs térkép, merre indulj. A pillanat csak a felfedezés nagy szenvedélyével ajándékozhat meg.
Az az ember, aki bízik, akit izgalom borzongat még a halál kapujában is, az képes az oroszlánüvöltésre. Még haldokolva is - mert tudja, hogy semmi sem hal meg -, még a halál pillanatában is ezt mondja: ez az!
Mert minden egyes pillanat: ez az! Lehet élet, lehet halál; lehet siker, lehet kudarc; lehet boldogság, lehet boldogtalanság.

Minden egyes pillanat... ez az.


(Osho: Intuíció)




Hát a krumplis pogácsa receptjével bajban vagyok, mert sosem mérem ki a hozzávalókat. Általában akkor készítem, ha van maradék főtt burgonya. Nagyon finom például székelykáposztához, vagy egyszerű vacsoraételnek kefírrel vagy teával. Vagy almával. Én almával szeretem a legjobban.
Megpróbálom összeszedni a hozzávalókat:
kb. 3 nagyobb krumpli főve és összetörve,
35-40 dkg liszt,
2 meglehetős kanál zsír vagy vaj vagy margarin,
1 teáskanál só,
2 dkg élesztő,
1 tojás,
1 kiskanál kristálycukor,
és annyi kefír vagy joghurt (vagy tejföl), amennyivel dagasztható tésztát tudunk készíteni (kb. 4 dl).

Az élesztőt nagyon kevés langyos vízben a cukorral simára kevertem. A lisztet egy tálba szitáltam, összekevertem a tört krumplival, a sóval és hozzáadtam a felolvasztott zsiradékot is, valamint az élesztőt és a kefírt. Összedolgoztam, míg elvált a kezemtől és az edény falától a tészta. Beliszteztem, egy tiszta nylonzacsit húztam a tálra és hagytam kelni. Mikor megkelt duplájára, deszkára borítottam, újra átgyúrtam kicsit, hagytam pihenni 20 percet, aztán kinyújtottam kb. centi vastagra. A tetejét késsel berácsoztam és kiszagattam. Zsírozott tepsibe tettem és a tetejüket megkentem a felvert tojással. Hagytam sütés előtt ismét 20 percet állni őket, majd előmelegített forró sütőben megsütöttem. Ezek most kicsit lapik lettek, mert elfelejtkeztem a tésztáról, és kicsit túlkelt, nagyon lágy lett a tészta. De így is jó volt. :)

Megjegyzések

Mademoiselle üzenete…
"2 meglehetős kanál zsír"
Ezt imádom, gyönyörűen írtad! :-)
Beatbull üzenete…
Pogácsás recepteket olvasva mindig egy bácsi jut eszembe, aki egy szolnoki könyvesboltban olyan könyvet keresett, amiben egy pogácsa recept található. Olyan jó volt hallani, hogy a rengeteg fornetti és egyéb bolti pogácsa mellett mégis megkívánta, hogy maga készítse el (vagy készítesse el a feleségével ;) ). Remélem, van internetje és megtalálja ezt a receptedet ;)
duende üzenete…
Köszi Mademoiselle! :)
Nálam általában ilyenek a mértékegységek... :))
duende üzenete…
Reméljük, Beatbull!
Nem szeretem a fornettit, egyébként. Nekem nem az igazi...
És gondolom, annak a bácsinak sem. :)
napmátka üzenete…
A fornetti kicsit olyan, mint a (legtöbb) gyorséttermi étel: vagyis hiába kérsz mindig másmilyet, valamiben, valahogy mégis ugyanazt az ízt kapod. Ha napközben rohanok, néha elmegy, de alig várom, hogy "normálisat" ehessek itthon.
Ez a pogácsád már a krumpli miatt is kedves a számomra, és nagyon csinos a kínálótálad is, amiben fotóztad!
duende üzenete…
Egyetértek! Egyeníz.

Köszi, a bolhán vettem! :)
napmátka üzenete…
Igazi kincsekre lelni ott...
Grenadine üzenete…
krumplis pogácsára is régóta készülök :)
duende üzenete…
Akkor jó sütést kívánok, Grenadine! :)
A krumplispogi az egyik legfinibb! :) Mármint pogácsák között, legalábbis nekem. :)