2011. november 21., hétfő

Mézes puszedli variációk

.

  Úgy vagyok, mint gazdag, aki, bár
Van kulcsa, elzárt kincse rejtekébe
Örvendezni túlgyakran mégse jár,
Hogy ne kopjék a ritka gyönyör éle.
Az ünnepnap azért kápráztat el,
Mert szürke napokból ragyog elő,
Ritkán, ahogy a nyakláncban tüzel
Itt-ott egy-egy igazi drágakő.
Ilyen szekrényem, az idő is: elrejt
És őriz, mint ruhát a ruhatár,
S kivételes üdv a kivételes perc,
Mikor, titkos kincs, egyszerre kitár.
Boldog szépséged mindennel felér:
Aki lát, ujjong, s aki nem, remél.


                                                (W. Shakespeare: LII. szonett) 



Közeledik a karácsony, hétvégén már advent első vasárnapja lesz. Hihetetlen hogy megint elmúlt egy év, és milyen gyorsan. Mintha a az idő fogata egyre gyorsabban száguldana, szárnyas lovai már-már a fény sebességével repülnek...  a csillagok meg csak pislognak ahogy elporzanak mellettük, s szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ha abba a szekrénybe némi csillagpor is kerül.
Lassan én is hangolom magam az év legszebb, legszeretettebb ünnepére. Hát. Beadtam a derekam. Mézes puszedli ügyben. Eddig azt hittem nem szeretem. Tegnap estétől tudom, hogy tévedtem. Olyan finom darabokat sütöttem - hála Flat-catnek -, hogy gyorsan fotóztam is ma reggel, mert valahogy folyamatosan tűnik el a készlet. :)
A recept tökéletes: puha, könnyű, igazi élvezet minden falat. Nem túl édes, pont tökéletes! Önmagában is jó, de ha adhatok tippet: ne hagyjátok le róla a fehér mázat, mert azzal együtt az igazi. És el lehet hozzá használni temérdek maradék tojásfehérjét.

Hozzávalók (kb. 33 darabhoz):

33 dkg liszt,
12 dkg méz,
5 dkg sötétbarna nádcukor,
2 tojás,
2 evőkanál víz,
3 evőkanál olaj,
1 teáskanál szódabikarbóna,
1 evőkanál mézeskalácsfűszer*,
1 csipet só.
A mázhoz:
4 tojásfehérje,
35 dkg pocukor.
A csokishoz:
bármilyen lekvár,
40 dkg étcsoki vagy fehércsoki.

A tojásokat csak kézi habverővel ugyan, de jó habosra kikevertem a csipet sóval, a mézzel, a barnacukorral (a barnacukor kiváltható mézzel), a vízzel és az olajjal, majd hozzádolgoztam a szódabikarbónával és mézesfűszerekkel elkevert lisztet. Viszonylag lágy masszát kaptam. Egy órán át pihentettem a hűtőben, majd előmelegítettem a sütőt 180 fokra. Sütőpapírra kis, másfél-két centis golyókat formáztam, egymástól viszonylag távol helyeztem el őket. Végül mindig vizezett evőkanál hátuljával lenyomkodtam a közepüket, hogy terüljenek kissé el. Olyan fél centi magasak lettek. Körülbelül 10-12 percig sütöttem.


 


A négy tojásfehérjét vízgőz fölött felvertem a porcukorral, és azonnal beleforgattam a kis puszedliket. A sütőpapírokat nem dobtam el, erre tettem ki száradni őket.
A képen látszik, hogy készítettem formákat is. Ez esetben jó vékonyra nyújtsuk ki a lisztezett deszkán a masszát, szaggassuk ki és süssük. Vigyázzunk, ennek kevesebb idő kell, mert sokkal vékonyabb így a tészta. Én ezeket a formákat lekvárral összeragasztottam, hagytam egy éjszakát állni, míg a tészta beszívta a lekvárt és egyben maradtak a párok. Aztán olvasztott étcsokiba és fehércsokiba mártottam őket. Isteni ez a lekváros-csokis változat is! Abbahagyhatatlan mindkettő, szóval javaslom egyből a dupla mennyiséget. :)
Ha sötétíteni szeretnénk a tésztát, kevés átszitált kakaóport is tehetünk bele. Ez abban az esetben lehet érdekes, ha írókázni szeretnénk a kiszaggatott formákat.
Az írókát lásd Mohánál.




* mézesfűszer: Lehet venni is, de elkészíthetjük a saját keverékünket is. Én is így tettem. Az enyémbe került mozsárban porrá tört csillagánizs (csakhogy kerüljön csillagpor is az idő szekrényébe), szegfűszeg, fahéj és őrölt gyömbér. Csillagánizsból és fahéjból többet tettem bele, szegfűszegből épp-csak és gyömbérből az "éppcsak" dupláját. De tehetünk bele porított ánizsmagot is, szegfűborsot is. Aki pedig nem szereti a mézskalácsízt, az készítse ezen fűszerek helyett reszelt citrom- vagy narancshéjjal, vaníliával, esetleg kardamommaggal.

Hát kérem, illllyen csábító :) :) :)  :


:))))))))))))))))))
.  :

8 megjegyzés:

Petra írta...

Gyönyörű ez a szonett. Feltöltötte a lelkemet. A recept nagyon tetszik, és a képeid is gyönyörűek. Már egészen karácsonyi hangulatba kerültem. Köszönöm. :)

duende írta...

Petra: :) Én köszönöm, és Flat-caté az érdem, nagyon jó a recept! :)

Gizi írta...

Nagyon szépek lettek a puszedlik!!! Éppen azon agyaltam, mit kezdjek a tojásfehérjével, így köszönöm hogy megadtad rá a választ.:)

duende írta...

Köszönöm szépen Gizi! :) Tedd a hűtő tetejére, mer' nagyon fogy! :))

flatcat írta...

Nagyon örülök hogy ízlett és igazán szépek lettek! :) A fotók pedig ismét gyönyörűek! :)

duende írta...

Én köszönöm a tökéletes receptet, Flatcat! :) Eddig tényleg nem szerettem a mézes puszedlit, de ebből már csak pár darab van - hihetetlenül finom! :)

Bodri írta...

már éppen gondoltam Rád, Kérek egy jó receptet...
Kisfiammal (20 hónapos) Nekiállunk!!
Azt hiszem jó mulatság lesz :)
Ebben a fojtogató ködben nem szívesen viszem ki.. ráadásul a kórházból most jöttünk ki. Adok egy kis időt az immunrendszerének úgyhogy ez az élmény orvosilag is ajánlott.
Bocsánat, de meg kell osztanom... éppen Síugrást Néznek Apával és Huba végig kommentálja az elrugaszkodástól a repülésen át a földetérésig ( úgymint hoppp-ZSZSSZS-áááá)
Hatalmas ölelés Neked Duende és jövök még karácsonyig biztosan!!

duende írta...

Kedves Bodri!

Szerintem is élvezni fogja! :)
:)) Lelki szemeimmel látom a nagy, tágra nyílt tekintetét, ahogy belefeledkezik a síugrásokba. :)
Emlékszem, gyerekkorunkban mi is imádtuk nézni. Mikor meg már nagyobbak voltunk, mindig azt játszottuk, hogy meg kellett tippelni előre, hogy pontosan hány méter hány centi lesz az ugrás. Jó móka volt!
Én is ölellek és lakom nyitva áll előtted! :) Remélem, ízleni fog a mézespuszi. :)