2013. január 28., hétfő

Burgonyafánk


  Hiába telt el közben annyi idő, tökéletesen fel tudta idézni a hangokat, az illatokat, új ruhája suhogását a frissen felvikszelt padlón. Pedro válla fölött visszanéző tekintetét... Az a tekintet! Tita éppen egy habcsókokkal teli tálcát vitt az asztalhoz, amikor egyszer csak izzón magán érezte a bőrét perzselő tekintetet.
  Megfordult, s szeme találkozott Pedro szemével. Abban a pillanatban tökéletesen megértette, mit érezhet a fánk tésztája, amikor érintkezésbe kerül a forró olajjal. Olyan valóságos volt az egész testét átjáró forróság érzése, hogy már-már attól tartott, akár a fánk tésztájából, a testéből is buborékok fakadnak majd mindenütt - az arcán, a hasán, a szívében, a mellein - nem állhatta hát tovább ezt a tekintetet, s szemét lesütve átsietett a szalonon, annak túlsó végébe, ahol Gertsrudis éppen Az ifjú szempár című valcert játszotta a gépzongorán.
  A tálcát egy asztalra tette, szórakozottan fölemelt egy Noyó likőrrel telt poharat, mely épp a keze ügyébe esett, s leült Paquita Lobo, a birtokszomszédnőjük mellé. Mit sem ért, hogy távolabb került Pedrótól; a vére továbbra is tüzes izzással futkározott az ereiben. Orcáit heves pirosság öntötte el, s bárhogy igyekezett, képtelen volt olyan helyet találni, ahol tekintete megpihenhetett volna.

(Laura Esquivel: Szeress Mexikóban!)



Farsang van, vagyis fánkszezon. Tegnapról maradt burgonyapüré, abból készítettem ezt a fánkot, és mert virágos kedvemben vagyok, hát szépséges kis csillagvirágok lettek belőlük.
Receptet nehezen adok meg, mert függ a kész pürétől, a liszttől, s más egyéb körülménytől... Mi minden kell, hogy egy virág kinyíljék...

Hozzávalók 2 főre (körülbelül):
30 dkg kész burgonyapüré,
2 kisebb tojás,
pici só,
20 dkg liszt,
5 dkg rétesliszt,
1 teáskanál sütőpor
és ha kell, kevés tej vagy tejszín.

A légyeg az, hogy a hozzávalókból egy nudlihoz hasonló állagú tésztát készítsünk. Lágy legyen, vagyis könnyű és "repülős", ugyanakkor ne ragadjon, de álljon össze és legyen formázható.
Lisztezett deszkán nyújtsuk ki, és bármilyen formára szaggatva bő (tényleg bő és közepesen forró) olajban süssük ki.
Papírtörlőre szedjük, hogy a fölösleges olaj lecsöpöghessen.




Porcukrozva bármilyen lekvárral kitűnő édesség, de ha sósan fogyasztanánk, jó fokhagymás tejfölt javasolnék mellé, vagy valamilyen finom ragu köreteként is remek. Legyen az húsragu, vagy akár bármilyen fűszeres zöldségragu. Bármihez illik...


14 megjegyzés:

Chef Viki írta...

Ez így eszméletlen jó :-)

Az idézett könyvet pedig imádom!

duende írta...

Köszönöm Viki! :)

Én is...

Bodzás Vendégház írta...

Egyszerű és brilliáns! Amilyen egyszerű, olyan brilliáns! Szöveg - képzelet - fotó: nyálcsorgás...

duende írta...

:)
:)
:)

Köszönöm Zsuzsa... :)

Anikó írta...

Nagyon klassz lett, bár én már az édessel telítve vagyok most a hétvége után, de sósan valami vadasos vagy tejfölös húshoz nagyon el tudnám most fogadni, mindezek után pedig jöhetne megint édesen lekvárosan.
A könyvet én is imádtam, meg a filmet is, szenzációs egy történet, szenzációs szereplőkkel és ételekkel:-))))

duende írta...

:)
Anikó, mindenhogyan isteni... :)
És én is, könyvet is, filmet is... mert varázslatos!

Hankka írta...

Ó, annyira guszta, hogy nem is tudom, sósan vagy édesen ízesítve kérném-e! :) Tudod, mit? Először sósan, aztán édesen! :)

duende írta...

Köszönöm Hankka! :)
Ígyígy... :)

Ági írta...

Imádom a könyvet, és köszönöm hogy felidézted ezt a fánkot :))

duende írta...

Kedves Ági! :)) Szívesen. :)

Csibe írta...

Ez valami nagyon istenien néz ki!!!

duende írta...

Köszönöm Csibe :)

N.D. írta...

Kedves Duende, merre jársz? Nézz be hozzám és írj, hiányzol! Lélekdoromboló

duende írta...

Kedves Lélekdoromboló, köszönöm hogy érdeklődsz, aranyos vagy nagyon!
Merre járok? Na ez egy jó kérdés... mindenhol és sehol...