2017. május 24., szerda

Sárgaborsó gulyás

Mert hallottam este, a piacon,
míg dolgozott a nedves agyagon
a fazekas, hogy sóhajtott a sár;
„Ne durván, testvér, kérlek, nagyon fáj!”

Omar Khajjám (Nisápúr, 1048. május 18. - 1131. december 4; perzsa költő, matematikus, filozófus, csillagász) 




Tavasz ide vagy oda, ma setét, esős délelőtt volt. Nem volt kedvem piacra menni, körülkémleltem hát összes termeimet. S leltem egy zacskó sárgaborsót. A főzeléket nagyon nem szeressük, így gulyást főztem belőle. Megállapítást nyert, hogy ilyet máskor is elkövethetek, s legalább eszünk majd ebből a nem túl kedvelt hüvelyesből is kicsit többször, mert ebben a formában abszolút fogyasztható. (És... Nem csak a levest készítettem én, de a tálat is. Na jó "kis" segítséggel. 😏 Kicsit csálé, kicsit ollan amilyen, deazenyém.)

Hozzávalók 6 főre:
40 dkg sertéslapocka
30 dkg sárgaborsó
10 dkg húsos füstölt szalonna
1 szál fehérrépa (5-10 dkg)
1 nagyobb szál sárgarépa (15-20 dkg)
1 kis darab zeller (kb. 5 dkg)
1 nagyobb fej vöröshagyma (kb. 10-15 dkg)
2 nagyobb gerezd fokhagyma
1 evőkanál zsír
2 teáskanál pirospaprika
1 nagy babérlevél
1 teáskanál köménymag és
1 teáskanál koriandermag mozsárban frissen összezúzva
1 mokkáskanál kurkuma
1 mokkáskanál őrölt gyömbér
só, frissen őrölt bors
2 nagy karika citrom

A sárgaborsót beáztattam. A hagymát apróra vágtam és egy nagy, 4 literes fazékban a zsiradékon kevés sóval üvegesre pároltam, a szintén apróra vágott fokhagymával együtt. A párolásnak valamikor a közepe táján a kis hosszúkás darabokra vágott szalonnát is a hagymákhoz adtam, s addig sütöttem őket együtt, míg a szalonna is megsült. Ekkor hozzáadtam a kisebb kockákra vágott lapockát is, és nagy lángon átpirítottam mindezt a hús fehéredéséig. Kis vizet aláöntöttem, és beletettem a pirospaprikát, a köményt és a koriandermagot is. Még kevés vizet aláöntöttem, sóztam-borsoztam és pörköltszerűen majdnem puhára főztem a húst fedő alatt.
Közben megtisztítottam és karikákra vágtam a zöldséget is. Mikor majdnem puha volt a hús, felöntöttem bőven vízzel, beletettem a sárgaborsót is, a zöldségeket is, fűszereztem kurkumával, gyömbérrel és a borsó puhulásáig főztem. A végén a két citromkarikát is hozzáadtam, s még pár percig főztem, míg a citromnak kioldódott az íze, savanykája.
Chilit feltétlenül kínáljunk hozzá.

6 megjegyzés:

Anikó írta...

Jó ötlet :-)

duende írta...

:) Isteni volt. :)

Emma írta...

A kömény, és pláne a koriander nekem nagyon furcsa, el sem tudom képzelni, azzal milyen lehet. Én a koriandert eddig csak savanyúság eltevéskor használtam.

duende írta...

A kömény megosztó fűszer. Sokan nem szeretik, nekem az egyik legszeretettebb fűszerem. Emellett, emésztést könnyítő hatású, tehát nagyon jól jön a sárgaborsóhoz, hiszen az nem könnyen emészthető. A koriandermag méltatlanul mellőzött fűszer, én nagyon sokszor használom, mert csodálatos, citrusos aromája van. Sültek fűszer-keverékében nálam például kihagyhatatlan, de kitűnően kiegészíti a sárgaborsó ízét is. Meg kell tanulnunk újra a fűszerek csodálatos nyelvét. :) Sajnos, az újkori magyar konyhából nagyon kikoptak, pedig régen használtuk őket, itt az idő újra rájuk találnunk. :)

Névtelen írta...

Annyi kiegészítést tennék, hogy én úgy kezdeném (és holnap ki is próbálom, mert pont ez lesz, ezért kerestem recepteket :) ) Először szalonna zsírjára, abba a kömény 1-2 percig kipattogtatni, majd arra a hagyma, fokhagyma. Így a kömény beleadja anyai-apai ízét :)

duende írta...

Kedves Névtelen! Remek ötlet! :)