Hamburger házilag (zsömle+húspogácsa)

.
Egy kisvárosban jártunk, ahol hétvégén mindenki a turistákat igyekszik kiszolgálni, ezért hétfőn szinte semmi sincs nyitva. Csak egy helyre mehettünk: a Burger-tanya nevű hamburgerezőbe. Ezt azonban még említeni se igen akartam, mert úgy gondoltam, hogy Dr. Hew Len nem szívesen enne egészségtelen ételt. De azért megemlítettem a helyet.
- Hamburger? Remekül hangzik! - mondta látható izgatottsággal.
- Biztos vagy benne? - kérdeztem.
- Hát persze. Imádom a jó hamburgert!
  Elhajtottunk az étkezdébe és leparkoltunk. Bementünk és leültünk az egyik asztalhoz. Az étlapon nem volt túl nagy választék egészséges ételekből. 
- Hamburgert kérek dupla adag hússal, dupla adag sajttal, fehér zsemlével - rendelt Dr. Hew Len.
Leesett az állam. Ettől az ételtől szívrohamot lehet kapni, gondoltam. Hús? Sajt? És fehér zsemle? Nem akartam elhinni. Ami azonban még jobban meglepett, hogy én is ugyan ezt rendeltem. Gondoltam, ha a nagy sámánnak megfelel ez az étel, nekem is megteszi. 
- Nem gond a hús, sajt meg fehér liszt? - kédeztem.
- Csöppet sem. Hangzott a válasz. - Reggelire mindig csilis, csípős ételt eszem. Imádom ezeket a kajákat!
- Nem mondod?
- Nem az étel a veszélyes - magyarázta -, hanem az, amit az ételről gondolsz!
  Már megint az történt, hogy Dr. Hew Len világlátása meghökkentett és észhez térített. Ménkü hosszú időt töltöttem el azzal, hogy egészségügyi problémákról és a különféle ételek ilyen-olyan veszélyeiről olvastam. A végére szinte már üldözési mánia alakult ki bennem, és képtelenné váltam arra, hogy jóízűen megegyek egy hamburgert. 
- Soha életemben nem ettem még ilyen finom hamburgert - jelentette ki.
Annyira ízlett neki az étel, hogy kiment a konyhába és köszönetet mondott érte. A szakács nem szokott hozzá, hogy a vendégek megköszönjék neki az olajban sült hamburgert. Nem is talált szavakat...
Ahogy én sem.

(Joe Vitale, Dr. Hew Len: Hoponopono)



A recepthez sajnos teljesen pontos mennyiségeket nem tudok írni, mert gyorsan, hirtelen felindulásból és mérleg nélkül követtem el eme gyönyörűségeket. Ugyanis a kedvesem hamburgert akart enni, és nem kaptam hozzá zsömlét... (Sokkal olcsóbb és finibb, mint az a bolti száraz és drága valami...) Nem kell félni tőle, a tésztát 5 perc alatt össze lehet állítani. 

A zsömle úgy körülbelül: 50-60 dkg liszt, 3-4 dkg élesztő, 5 csapott teáskanál kristálycukor, 1 csapott teáskanál só, kb. 5 dkg vaj vagy margarin (én a vajat pártolom), 1 tojás, kb 2 dl tej, vagy egy löttyintésnyi tejszín, szezámmag. 
A lisztet egy tálba szitáltam és elkevertem a sóval. Az élesztőt a kristálycukorral elkevertem kb. 3 dl langyos víz-tej (nekem csak tejszínem volt itthon, úgyhogy egy jó nagy löttyintésnyi tejszínt adtam a liszthez) keverékben. A vajat felolvasztottam és hozzátettem a liszthez, az élesztős-cukros vízzel együtt, és kidolgoztam a tésztát. Akkor "kidolgozott", ha már fényes, és elválik a kezünktől és a táltól. Lágy tészta legyen, de rugalmas. 
Egy tiszta nylonzacskót tettem a tálra, hogy ne száradjon ki, egy órát hagytam kelni. Aztán darabokra vágtam - 6 nagy zsömle lett ebből a mennyiségből (lehet 9 kisebbre is osztani) -, és a tepsi lapján is nylonnal letakarva hagytam még állni úgy húsz percet a kissé lelapított gombóckákat. (Így nem nőnek olyan magasra ha kissé lelapogatjuk, könnyebb lesz enni a sok belevalóval együtt, ha laposabbra sül.) Mielőtt az előmelegített sütőbe tettem volna, megkentem egy fölvert tojással és megszórtam szezámmaggal. Háromnegyedes lángon sütöttem készre. 



Hamburgerhús: 70 dkg darált marhahús, 1 kis fej vöröshagyma apróra kockázva, só és őrölt bors, 1 tojás. A húskeveréket jól összedolgoztam, golyókat formáztam, majd ellapítottam a serpenyőben. Kevés olajon sütöttem meg mindkét felét. Salátalevél (télen kínai kel), hagyma, uborka, paradicsom, paprika, kerekrépa, sárgarépa, stb... (az idénynek megfelelően természetesen) jön még hozzá - no meg ketchup, mustár és persze az isteni sült krumpli sem maradhat el.
Persze lehet még extrásabbra készíteni, különböző mártásokkal, a húsfélék keverésével és ízesítésével, a zöldségek vagy savanyúságok változatos kínálásával. De így egyszerűen, ketchuppal, mustárral is menynei volt, igazi házi finomság. Nem egy McDonald's borzadály, az tuti...

Megjegyzések