Meggyes ropogós

Nem nekünk vannak titkaink, hanem az igazi titkok birtokolnak minket.

(Carl Gustav Jung)

Ezt a sütit már másodszor készítem. Előszörre olyan gyorsan elfogyott, hogy fotózni sem volt időm. Ms. Poppyé az érdem, nála találtam - hálám örökké üldözni fogja... :))
Szeretem az egyszerű, nagyon finom és gyorsan elkészíthető édességeket. Amely desszert nem tudja felmutatni ezeket a kritériumokat, az lehet tőlem csodás, gyönyörű meg minden - de nálam szóba sem jöhet. Kivétel a kelt tészták.

Na ez ilyen. Egyszerű, gyorsan készen van és hihetetlenül finom! És még egy nagy előnye van. Bármilyen idénygyümölcsből készíthető. Sőt. Lehet tölteni lekvárral, pudinggal, csokikrémmel, stb... kinek mi szimpatikus.
A receptet híven követtem, tökéletes.

Hozzávalók kb. 16 darabhoz:

A tésztához:
18 dkg liszt,
6 dkg vaj,
1 csipet só,
3 csapott evőkanál porcukor,
1 evőkanál rum,
1 vaníliás cukor,
1 tojássárgája,
1 evőkanál tejföl.
A töltelékbe:
20 dkg kimagozott megy,
1-2 evőkanál porcukor (attól függ, mennyire savanykás a meggy),
a kenéshez 1 tojásfehérje.
Plussz:
bő olaj a sütéshez,
a tetejére porcukor.

A tésztát gyorsan összeállítottam, gombócoltam, majd folpackba csomagoltam és hűtőbe tettem 1 órára. Közben kimagoztam a meggyet és lecukroztam.
Mikor már állt egy kicsit a cukorben és levet engedett, akkor kézzel jól kinyomkodtam a gyümölcshúst és egy kis tálba tettem. Jó sok cukros leve maradt, azt szörpként megittam.
Ha kinyomkodjuk a gyümölcsöt, akkor nem áztatja el a tésztát, nem folyik ki és nem fog a forró olaj spriccelni.

A tésztát kissé lisztezett deszkán 1/2 cm vastagra nyújtottam és 10-szer 10 cm-es kockákra vágtam. A leeső tésztákat is összegyúrtam, azt is kinyújtottam, kockáztam. Minden kockát lekentem tojásfehérjével és mindnek a közepére meggyet tettem. Félbehajtottam a lapokat, majd a széleket összenyomkodtam. Végül minden kis rudacska széleit villával is összenyomkodtam, hogy biztosan ne nyíljanak szét.
Egy kislábosba 4-5 cm magasan olajat öntöttem. Egyszerre csak 2-2 darabot sütöttem. Az olaj gyöngyözzön, de ne égjen. Figyelni kell, mert gyorsan sül. Konyhai papírtörlőre kiszedegettem és porcukorral megszórtam. Nagyon finom! :)

Tipp: ehhez a sütihez választhatjuk tésztának a csörögefánk tésztáját is.

Csörögefánk, vagy forgácsfánk

Az a kevés őszinteség, ami a világon van, az olyanoké, akiket valami bánat megpróbált.

(Tennessee Williams)

Ma későn kecmeregtem ki az ágyból, vagyis elaludtam rendesen. Pedig fánkot akartam sütni. De ha az ember lánya fél 12-kor áll neki ebédet készíteni, akkor ugye valami "kapkodósabb" ételt kell választani. Így hű maradtam az elképzelésemhez, mégis gyorsan készen lett az ebéd.
A csörögefánk, vagy forgácsfánk a farsang egyik jellegzetes édessége. Gyorsan elkészül, nem igényel nagy gyakorlatot és emellett nem is egy drága édesség. Finom, én szeretem. Talán jobban is, mint a hagyományos fánkot. Könnyebb, "repülősebb", mint testvére, a szalagos fánk. De majd azt is sütök, mindenképpen.

Hozzávalók:
21 dkg liszt,
3 tojás sárgája,
1/2 csapott mokkáskanálnyi só,
2 teáskanál porcukor,
1 vaníliás cukor,
1 citrom reszelt héja,
és kb. 1- 1és 1/2 dl tejföl (amennyit felvesz a tészta).

Én a szokásos mennyiség felét csináltam meg, a fentiek már a csökkentettek. De 4 főre ez is bőven elég.
A lisztet elkevertem a sóval és cukrokkal, a tojások sárgájával és annyi tejföllel, hogy gyúrható tésztát kapjak. Az állaga olyan legyen, mint a kifőtt tésztáké, ha házilag készítjük. Talán kicsit lágyabb annál.
Két gombócba gyúrtam, aztán jó vékonyra nyújtottam. Fölvágtam derelyevágóval kb. 5-6 cm széles csíkokra, majd téglalap alakra. Minden téglalapot hosszában párhuzamosan behasítottam, és a két hosszabb csücsköt áthúztam a nyílásokon. Kis masniszerű formát kell kapnunk.
Jó bő, forró olajban kisütöttem a kis tésztákat. Az olaj legyen forró, de ne égessen, a fánkoknak gyöngyözve kell sülniük benne. Ne tegyünk sokat egyszerre, mert megdagadnak kicsit. Szalvétára szedtem ki, és egyből szitából megszórtam porcukorral.
Lekvárral fogyasztandó. Nagyon finom rummal fölforralt sárgabaracklekvárral, vagy narancslekvárral. Citromlekvárral, jajj, az de finom! :)
(Ha kicsit még ropogósabbra, lágyabbra csinálnánk, kevés sütőpor is mehet bele, fél csapott mokkáskanálnyi elég is.)

Ez a tészta tölthető is.