Ízletes-füszeres sült pulyka alsócomb

Tudom, Márton nap közeleg, de sajnos, a libahúst én egyáltalán nem tudom megenni. De sütöttem tegnap finom pulyka alsócombot, amit ha nem is Márton-napra, de például akár a karácsonyi asztalra szívből ajánlok.  

Asszem bébipulyka lehetett, mert egyrészt fele akkora volt, mint egy normál pulykacomb, és nagyon hamar omlós-puhára sült (látszik is, hogy leomlott a csontról), valamint csak egy szálka volt benne. Az öregebb pulykacombban legalább 8-10 szálka van. Mondjuk engem nem zavar, mert ha nagyon puhára sül, simán kihúzható. 

A combot megtisztítottam, besóztam alaposan. Csináltam egy keveréket 1 evőkanál mustárból, 1 mokkáskanál sűrített paradicsomból, 1 fél evőkanál olajból. Ehhez adtam egy mokkáskanál pirospaprikát, cayenne borsot, sima borsot, 1 teáskanál gyömbérport, fél evőkanál kristálycukrot (lehet mézet is), egy teáskanálnyi mozsárban porrá őrölt koriandermagot és 1 teáskanál világos szójaszószt. Ezzel kentem be alaposan a combot. 

A sütőtálat kiolajoztam alaposan, szórtam a hús alá egy pici vöröshagymát, egy nagy gerezd fokhagymát lapokra vágva, 3-4 szem szegfűborsot, és felöntöttem úgy fél-egy deci száraz fehérborral. Ezt is picit sóztam, és alufóliával lefedve 160 fokon sütöttem 2,5 óráig. Nagyon finom ízletes és vajpuha lett. A saját házi málnalekvárommal, és a hús visszamaradt isteni szaftjával meglocsolt burgonyapürével ettem.

Kifejezetten illik mellé valamilyen fanyarabb lekvár, például málna, ribizli, vörösáfonya, meggy. Ha elegánsabban köríteném, hercegnő burgonyát adnék mellé. De a párolt sima vagy mazsolás rizs megszórva pirított mandulaforgáccsal is tökéletes lenne hozzá.

Kelkáposztás-fetás (krémfehérsajtos) burek

A tegnap esti szokásos heti tarokkpartinkra sütöttem, és magam is meglepődtem, milyen finom.

 

 

Hozzávalók egy 35-ször 23-as tepsihez: 

• 60 dkg kelkáposzta 
• 15 dkg vöröshagyma (tisztítva ennyi) 
• 1/2 csokor petrezselyemzöld 
• só, frissen őrölt bors 
• 2 dkg vaj 
• 20 dkg feta (krémfehérsajt) 
• 18 darab réteslap (Spár sajátmárkás, 9 db van egy csomagban, ebből 2 db) 
• 2 dl olaj a kenéshez 

a kencéhez: 

• 2 tojás 
• 20 dkg görögjoghurt 
• 0,5 dl olaj 

A hagymát apróra kockázzuk, kevés sóval üvegesre sütjük, majd rátesszük a kelkáposztát is, amit 5 centi széles darabokra, majd jó vékony csíkokra vágunk. Sózzuk még finoman (a feta sós), borsozzuk, és fedő alatt puhára pároljuk. Végül aprított petrezselyemzöldet is adunk hozzá. Hagyjuk langyosra hűlni, aztán a fetát belemorzsoljuk, elkeverjük a káposztával. 

Egy tálba felütjük a tojásokat, hozzáadjuk a joghurtot, a fél deci olajat és homogénre keverjük. Körülbelül a kétharmadát hozzákeverjük a káposztás fetás töltelékhez, a másik egyharmadát megtartjuk a burek tetejére. 

Három réteslap lesz egy tekercs. Egy lapot a pultra teszünk, ecsettel vékonyan megolajozzuk, erre jön még egy lap, azt is olajozzuk, végül jön rá a harmadik lap. Ezt már nem olajozzuk, hanem a töltelék hatod részét eloszlatjuk rajta. Kevésnek tűnhet, de így lesz jó a tészta-töltelék arány. Feltekerjük és az alaposan kiolajozott tepsibe tesszük. Ezt még 5-ször ismételjük, mindig egymás mellé sorakoztatva a következő tekercset, így ezt a méretű tepsit pont ki fogja tölteni a hat tekercs. Végül a maradék tojásos-görögjoghurtos kencét ráöntjük-eloszlatjuk ecsettel a tetején, és 170 fokos sütőben alsó-felső sütéssel 30 percig sütjük. 

Ebben a burekben a kelkáposztát felcserélhetjük spenótra vagy mángoldra vagy cukkinire (ez utóbbit én kaporral ízesíteném) is, a többi hozzávaló a petrezselyemzöldön kívül ugyanaz lesz. De készíthetjük hasonlóképpen burgonyás, darált húsos, vagy túrós töltelékkel is, ez utóbbit akár sósan, akár édesen. Ha valakinek van jó nagy pitesütője, abban is készíthető, csak abban szép csigabiga vonalban tekerje a tekercseket.

Sült kápia paprika saláta

A paprikákat a sütő rácsán 220 fokon alsó-felsőn 20 percig sütöttem, ez alatt a héjuk szépen megfeketedett. Aztán egy tálba tettem őket 15 percre letakarva egy tányérral, így a gőzben a héj elválik a hústól, és könnyű megtisztítani. Végül csak kevés sót, málnaecetet és olívaolajat tettem rájuk, és egy éjszakát álltak így a hűtőben, hogy az ízek összeérjenek. Lehet készíteni hagyományos ecetes-sós- cukros lével is, lehet bele fokhagymát, petrezselyemzöldet, bazsalikomot, oreganot, kakukkfüvet is tenni. Sőt, ha nem salátának készítjük, megtölthetők krémes fűszeres feta- vagy kecske- vagy juhsajttal is. Érdemes elkészíteni, a kápiának valami isteni íze van, nagyon különleges, én nagyon szeretem.

 

 

Csicseriborsós piláf - Nohutlu Pilav 🇹🇷

Új kedvenc. Sokkal jobban ízlik, mint a rizibizi. 🙂 Szerintem ezentúl ha rizsköretet csinálok valamihez, így csicseriborsósan fogom készíteni. 

 

Ez egy végtelenül egyszerű török étel egyébként, készítik otthon is, de árulják a török utcákon is kis kocsikból mint street foodot. Szokták enni csak a rizst is önmagában savanyúsággal, de főtt, tépett csirkemellcsíkokkal dúsítva is fogyasztják. Négy főre mondom. A 40 dkg rizst átmossuk és áztatjuk fél óráig. Amíg ázik a rizs, fölteszünk egy nagyobb csontos csirkemellet főni másfél liter vízben sóval, borssal, fél vöröshagymával, 3-4 gerezd fokhagymával. Ha megfőtt a csirkemell, kivesszük a vízből, a levét leszűrjük. A lecsepegtetett rizst 2-3 dkg vajon megpirítjuk míg áttetszővé válnak a szemek, majd kimérünk 7,5 dl-t a csirkemell főzőlevéből, és felöntjük vele a rizst. Hozzáadunk 2 konzerv átmosott csicseriborsót is, és forrásig nagy lángon hagyjuk, majd ha felforrt, áttesszük a tűzhely legkisebb lángjára, lefedjük és addig főzzük, míg a rizsszemek között még látunk folyadékot. A hő lekapcsolása után még hagyjuk fedő alatt úgy 15 percig puhulni a rizst. A csirkemellet csíkokra szedjük, és kevés vajon átpirítjuk kissé. Tálaláskor a felhalmozott piláf tetejére halmozzuk a húst, így tálaljuk. (Tegnap este készítettem a piláfot vacsira, amit önmagában ettem, ma a maradék rizshez csak pirítottam a csirkemellet vajon, így is isteni, ha nincs főzve, csak sütve van a csirkemell.)

Vegák sima vízzel vagy zöldségalaplével öntsék fel a piláfot. Vegánok pedig használjanak olajat vaj helyett.

Itt a készítése a videóban:  https://www.youtube.com/watch?v=PCKfi7Ogd5w

 

Whiskey-s pecsenyekacsamáj krém

Régen csináltam már májat, és ma megint volt a piacon kacsamáj, ami olcsóbb és szerintem finomabb, mint a csirkemáj, szóval vettem belőle, és úgy döntöttem, vacsorára májkrémnek pont tökéletes lesz. (Cica is örült, májfüggő a drágám...) Mivel a heti kártyapartinkra a többiek szoktak hozni valamilyen röviditalt, így most van a spájzomban egy üveg skót whiskey. Nem átallottam egy keveset beletenni a májkrémbe. És milyen jó benne! 

 

Hozzávalók: 

• 40 dkg pecsenyekacsamáj
• 1 közepes fej vöröshagyma
• 2 nagy gerezd fokhagyma
• 2 evőkanál olívaolaj
• 3 dkg vaj
• só, frissen őrölt bors
• 1 púpos evőkanál majoránna
• 2 cl whiskey
• 4 cl 2,8-as vagy 3,5-ös tej
• A tetejére: 5 dkg vaj. 

A májat megtisztítottam. A vaj és olívaolaj keverékén a félfőre vágott vöröshagymát, és a szeletekre vágott fokhagymát kevés sóval megdinszteltem, erre jött a máj, amit fehéredésig nagy lángon sütöttem, aztán megkínáltam a whiskeyvel, és meg is gyújtottam, vagyis flambíroztam. Majd közepes lángon sütöttem tovább a fűszerekkel: sóval, frissen őrölt borssal, majoránnával olyan 15 percig, vagyis amíg a máj teljesen átsült. Mikor készen volt, azon melegében botmixerrel krémesítettem, közben hozzáadva a tejet is. Végül tálkába tettem, a tetejére olvasztott vajat öntöttem, kicsit megdíszítettem, és mikor meghűlt, hűtőben kidermesztettem. Isteni finom és krémes. Talán életem eddigi legfinomabb májkréme lett.

Cordon bleu

Vannak ételek, amiket nagyon szoktunk szeretni, de vendéglőkben nem ajánlott rendelni őket. Ilyenek például a bolognai, a hortobágyi palacsinta, a pasta carbonara, a sima rántott hús, vagy amiről most esik szó: a cordon bleu. Ami nem gordon bleu... Már ott kezdődik ennek a finom fogásnak a bántalmazása, lefokozása, hogy mennyi étlapon látom rosszul írva. A cordon francia szó, szalagot jelent, a bleu pedig kéket. Vagyis az étel neve kék szalag. Ami egyébként régen éppenpont a kiválóságért járt: a francia Chivalric Order of the Holy Spirit (Szentlélek Lovagrend) nevű rend egyik kitüntetése volt. Később a „cordon bleu” kifejezés a gasztronómiában is meghonosult, és változatlanul a kiválóságot képviselte. Hát, kerekszép hazánkban azt hiszem, kevés szakács nyerhetné el.

 

A cordon bleu nagyon finom tud lenni, de csak ha jól van elkészítve. Így hát itthon magam csinálom, bár elég ritkán. Ezért nálam akár  ünnepi fogásként is szóba szokott jönni. 

Az eredeti borjúhússal készül, de ahogy egyre népszerűbbé vált az idők folyamán, a borjúhús lecserélődött sertés-, csirke- vagy pulykahúsra. Én sertéshúsból szeretem, a karaj, vagy méginkább a szűzpecsenye a legjobb hozzá. Szárnyasok esetében pedig a mellehús.

Hogy lehet elrontani? 📌Nem jó húst választunk. Például nem készíthető sertéscombból, mert rágós lesz és íze sincs olyan jó, mint a karajnak, vagy a szűzpecsenyének. 📌Nem jó fajta sonkát - valódi érlelt, vagy füstölt sonkát -, sajtot töltünk bele, hanem valami olcsó gépsonkát, csak trappistát, abból sem a jobb minőségűt. Sonkából lehet gépsonkát is használni, vagyis szendvicssonkát, ha az jó minőségű. 📌Érezhetetlenül kevés töltelék kerül a húsok közé. 📌Bolti panírral dolgozunk, egy jó házi szemlemorzsa helyett. 📌A sütést elrontjuk: túl nagy lángon sütjük, így nem sül át, viszont a panír megég rajta, vagy túl lassan sütjük, így kiszárítjuk.

A hozzávalóit nem érdemes pontosan megadni, mert bármely alkatrész szabadon választható: a hús fajtája is, lényeg, hogy 📌a sertés hús legyen finoman megklopflova, a csirkét, pulykát nem kell, csak megfelelően vékonyra szelni. 📌Találjuk el a besózását a húsnak, ha túl sós sonkát választunk, vigyázzunk a sóval. Ugyanez igaz a sajt töltelékre is. Ami lehet füstölt sajt, mozzarellaféle, de bármely ízesebb sajt is: parmezán, gouda, cheddar, stb...

📌Ha lehet, házi morzsát használjunk. Pankót nem, szerintem a normál méretű morzsa áll jól neki. 📌Bő zsiradékban süssük, akkor tud szépen, egyenletesen és úgy sülni, hogy nem szívja tele magát a zsiradékkal. 📌Közepes lángon sütjük, nem kell lefedni. 

📌A legtöbb vendéglátóhelyen tekercs formára készítik, nem szükséges. Sokkal jobban és könnyebben tölthető, ha két sima szelet hús közé kerül a töltelék. Valószínűleg az eredeti is így készült, nem tekercsként. Ha nem vagyunk profik (én sem vagyok az), akkor nyugodtan használjunk hústűket a szeletek összetartására, mert mikor kisültek a finom husikák, utána úgyis könnyedén el tudjuk őket távolítani. Körete bármi lehet, ami kedvünk szerint való. 

Dagasztás nélküli, extra gyors lángos

 

 

L55-ös lisztből: 

• 40 dkg liszt 
• 3 dkg friss élesztő (vagy egy csomag szárított) 
• 1 teáskanál kristálycukor 
• 3 - 3,2 dl langyos víz (liszttől függ, pl. a tüskeszentpéteri nekem általában több folyadékot kíván) 
• 4 cl olaj 
• 1 dkg só 
• 1 púposabb teáskanál sikér (elhagyható) 

A cukorral, egy deci vízzel kikeverjük az élesztőt, majd hozzáadjuk a többi hozzávalót is, és fakanállal "nokedlitésztává" keverjük. A vizet apránként adjuk, hogy lássuk, mennyit vesz fel a lisztünk. A tészta ne legyen se száraz, se túlzottan lágy. Nem kell nagyon kikeverni, de csomók ne maradjanak benne. Mikor duplára kelt, sziromszerűen meghajtogatjuk 4-szer-5-ször, majd ha újra megkelt, még egyszer. (A második hajtás el is hagyható, ha sietünk.) Ha újra megkelt, olajozott pulton darabokra vágjuk a tésztát, majd gombócoljuk és hagyjuk kicsit kelni, mielőtt kihúzogatnánk-nyújtanánk. Bő, gyöngyöző olajban sütjük úgy, hogy a tésztát a közepénél jól széthúzkodjuk. Én szoktam direkt kis lyukakat-szakadásokat csinálni, mert akkor a közepe nagyon fini ropogósra tud sülni.

 

Ez egyébként a gyökérkenyér tésztája BL55-ös lisztből, és nem éjszakai kelesztéses, hanem extra gyors. Ezt a tésztát használom a gyökérkenyérhez, a lángoshoz és a pizzához is.

Extra ropogós bunda halakhoz, zöldségekhez, húsokhoz

Ezt a ropogós bundát a kedvenc indiai séfemnél láttam a minap. Ő karfiolrózsákat panírozott be vele, én ezt a hekket, mivel nem igazán szeretem a sima lisztes panírozást, mert sülésnél lejön a halról és tönkreteszi az olajat. Amit én mindig átszűrök, mert viszonylag sokszor eszünk halat, így 2-szer, 3-szor is tudom használni halsütéshez. 

 

Ez a bunda szenzációsan ropogós, hasonlít a sörtésztához, de annál ropogósabb. És bármivel fűszerezhető. Én a halsütéshez most csak pirospaprikát tettem bele, de a videóban a séf fűszeresebben csinálja, szokásos indiai módi szerint. (A fűszerhez is fűszert, ugyi.) Nem csak halhoz fogom használni, hanem zöldségekhez, húshoz is. És gluténmentes, csak mondom. A recept egyszerű: amennyi a rizsliszt, ugyanannyi az étkezési keményítő is, jelen esetben másfél csésze. Ehhez jön 3 evőkanál joghurt, némi só, és annyi víz, amennyivel egy se nem sűrű, se nem híg masszát kapunk. Illetve mikor felforrósítottunk a sütéshez az olajat, abból is jön bele egy evőkanálnyi. Ha extra roppanósságot akarunk, kétszer sütjük, amit sütünk, bár elmondom, hogy elsőre is szuper jó ropogós ez a bunda. Viszont ha kétszer sütünk, később sem fog bepuhulni a bundázás.

Görögjoghurtos grillezett cukkini saláta

Az új kedvencem cukkiniből: serpenyőben grillezzett cukkinikarikák görögjoghurtos, majonézes mártásban, amibe kevertem chimichurrit is. Brutáljó! 

 

A kence vagy szósz a cukkiniken: 25-30 dkg görögjoghurt, a joghurt mennyiségének egy ötöde bóti majonéz, pici cukor, só, frissen őrölt bors, és 1 nagy teáskanál chimichurri. Ez most egy nagyobbacska salátacukkinihez készült. Extra könnyű nyári fogás, mégis krémes, kényeztető és ízletes. És villámgyorsan elkészíthető. Az biztos, hogy még párszor tányérra kerül a nyár-ősz folyamán.

Darált húsos cukkini

Cukkinis, könnyű, nyárias, finom, és extra gyorsan készen van.

 

Hozzávalók 6 főre: 

• 1,2 kg cukkini (piciből ennyi, ha magos, akkor mag nélkül)
• 80 dkg darált hús (marha, vagy marha-sertés vegyesen)
• 2 evőkanál szemne (tisztított vaj) vagy sima vaj
• 5-6 evőkanál olívaolaj
• só
• frissen őrölt bors
• 4-5 szem mozsárban összetört szegfűbors
• 1/2 mokkáskanál őrölt fahéj
• 3 gerezd fokhagyma
• 1/2 citrom leve
• A tálaláshoz: rizs, natúr joghurt. 

A megmosott cukkinit 2-3 milliméter vékonyra karikáztam. A darált húst a vajon és egy teáskanálnyi olívaolajon a fűszerekkel addig pirítottam, míg zsírjára sült, aztán hozzáadtam a cukkinikarikákat is, amivel még 8-10 percig együtt pároltam. Tálalás előtt a húst meglocsoltam bőven még olívaolajjal és a fél citrom levével. A tányérra szedtem főtt rizst, ráhalmoztam a cukkinis ragut és még meglocsoltam natúr joghurttal. Langyosan a legfinomabb.

Bodza lekvár

Na, hát pontos receptem nincs, ez egy kísérlet volt, és igencsak jól végződött. Elképesztően igazi bodzaíze van, nagyon finom. 

 

Úgy 15 bodzavirágot beáztattam 2,5 liter vízbe 24 órára. Három tényleg nagyon nagy almát megpucoltam, és a reszelő tökreszelő részén lereszeltem, a levét alaposan kinyomkodtam. Az almahúst egy lábosba tettem, és hozzáadtam 2 citrom levét, valamint felöntöttem 1-1,2 liter leszűrt bodzalével. Fölforraltam, forrás után még 10 percig főztem, aztán botmixerrel simára turmixoltam. Egy citrom héját is belereszeltem, kb. 40-50 dkg kristálycukorhoz hozzákevertem 2 csomag Haas 3:1-es lekvárzselésítőt, és így adtam a leturmixolt almás bodzaléhez. Kb. fél csapott mokkáskanálnyi sót is tettem a lekvárba, mert felerősíti az ízeket. Újra felforraltam, forrás után még 10 percig főztem, majd csírátlanított üvegekbe töltöttem, és szárazdunsztba tettem 24 órára. Mikor már a cukorral együtt forrt, megkóstoltam, kell-e még bele cukor vagy citromlé vagy só, és ami hiányzott, pótoltam, mielőtt lezártam volna alatta a lángot. Nyolc erős pistás kis üvegnyi lekvár lett belőle. Nagyon üdítő, friss, citromos-bodzás ízű, az alma egyáltalán nem érződik benne, csak a bodza.

Sajtos stangli

Két hete már sütöttem egy adagot, és valami fergeteges finom volt. Viszont 35 dkg lisztből beterítette a nagytepsimet, teljesen összenőttek, szóval sok volt egy tepsihez ennyi liszt.  

Most kimértem, mennyi liszt az arányos 6 darabhoz: 25 dkg liszt, 2,5 dkg élesztő, 1 dl víz, 1 teáskanál kristálycukor, 2 cl olaj, 1 szép nagy tojásnak a 3/4-e, 1 csapott teáskanál sikér (el is hagyható), 1 csapott teáskanál só (5 gr.). Mindent a robotgép táljába tettem és szépen kidagasztattam a géppel, majd hagytam duplára kelni. Aztán olajozott pulton hat darabba vágtam, gombócoltam a darabokat. Hagytam letakarva pihenni 15 percet, aztán kinyújtottam a tepsi hosszúságára téglalap alakúra (a rövid oldal kb. 1/3-a lett a hosszúnak). Feltekertem és hagytam a tepsin kelni letakarva. Mikor kétszer akkorák lettek a stanglik, megkentem a maradék kihagyott, vízzel kissé higított tojással, és megszórtam bőven reszelt sajttal. Előmelegített 180 fkos sütőben sütöttem 15 percig alsó-felsőn, majd még 7 percre följebb tettem, alulról a 3. rácsra, hogy a teteje szépen megpiruljon.

 

Szaftos sertéskaraj yorkshire pudinggal

A yorkshire puding nekem nagyon kedvenc köretem. És ma nagyon nem volt kedvünk rizst enni a hús mellé (amúgy sosincs, de ma nagyon nem vót), úgyhogy elővettem ezt a régi jolly jokert. 

 

Kell a 12 darabos muffin-formához: 20 dkg liszt, 2 dl tej, 4 tojás, egy csapott tk. só és vaj vagy olaj a sütéshez. Úgy kezdjük, hogy előmelegítjük 190 fokra a sütőt. Mikor már meleg, betesszük a muffinsütőt úgy, hogy minden mélyedésbe öntünk egy evőkanál olajat. Miközben melegszik a sütőben az olajos sütőforma, kikeverjük a tészta hozzávalóit simára. Tulajdonképpen egy sűrű palacsintatészta. Majd kivesszük a felhevült olajos formát a sütőráccsal együtt és minden mélyedést megtöltünk úgy félig-háromnegyedig. Betesszük a sütőbe és kb. 20 percig sütjük 190 fokon. Mikor lekapcsoljuk a sütőt, egy fakanállal kitámasztjuk a sütő ajtaját, hogy épp csak résnyire legyen nyitva, és így hagyjuk a pudingokat kicsit hűlni. Bármilyen szaftos hús mellé kiváló köret. Tipp: egyben is süthető, egy közepes tepsiben. Kevéssé macerás, de kevésbé is látványos. Íme Jaime Olvier yorkshire pudingja, a videó alapján könnyű elkészíteni.

Szaftos hús: A karajt klopfoltam, sóztam, borsoztam, megkentem mustárral. Vajon elősütöttem serpenyőben, kiszedtem, a visszamaradt zsiradékra dobtam egy nagyobb darabokra vágott sárgarépát, kevés zellert, egy kisebb fej negyedbe vágott vöröshagymát, két gerezd fokhagymát, 2 tk. kristálycukrot és jól megpirítottam, aztán egy fél evőkanál sűrített paradicsomot is átsütöttem egy percig a zöldségekkel, majd fél-egy deci száraz fehérborral felöntöttem. Hagytam rotyogni egy percet, hogy az alkohol elmenjen, és vízzel felöntöttem az egészet annyira, hogy a visszatett karajszeleteket majdnem teljesen ellepje. Egy fél erőleveskockát is adtam hozzá. Hagytam kis lángon főni, míg a karaj omlós-puha lett, ez kb. 20-30 perc. Aztán kivettem a husikat, leszűrtem a mártást, csak a levét használtam, amit megszórtam kb. 2 tk liszttel és alaposan elkevertem, ezzel sűrítettem be, illetve kellett kissé higítani is, mert elfőtte a lét, míg puhult a hús. Azt hiszem, nagyjából ennyi volt. Fűszerként a két kedvenc, sertéshúshoz kiválóan illő fűszeremet használtam: egy kis babérlevél került a szaftba és egy mokkáskanálnyi, mozsárban frissen porrá őrölt édesköménymag. Tipp: édesköményt csak fitotékákban tudtok beszerezni, sajnos nálunk nem jellemző fűszer, pedig a sertéshúshoz kiválóan illik. Akár kolbászok ízesítéséhez is, vagy egészben sültekhez is.

Gombás kacsamáj (csirkemáj)

Ezt a gombás májat szomszédasszonyom szokta csinálni - köszönetem a receptért -, és nagyon finom. Én most barna csiperkével készítettem, de mikor van vad gomba, azzal még tökéletesebb lehet. Kucsmagombával, erdei csiperkével, szegfűgombával, vargányával, rókagombával, galambicával, rizikével, pereszkékkel.

 

Hozzávalók 3-4 főre (étvágytól függően): 

• 50 dkg pecsenyekacsa máj (vagy csirkemáj, az enyém most kacsamájjal készült)
• 25 dkg csiperke gomba
• 4 evőkanál zsiradék (kacsazsír vagy más zsír, vagy vaj vagy olaj vagy jászvaj)
• 1 nagyon nagy fej vöröshagyma
• frissen őrölt bors ízlés szerint
• 1 púpos evőkanál szárított majoránna
• 2 teáskanál házi darált sóban eltett pritamin vagy kápia paprika (vagy bolti Édes Anna vagy más paprikakrém)
• só

A zsiradékon kevés sóval átsütjük 2 percig a vastagabb félkaréj karikákra vágott vöröshagymát, már tesszük is rá a nem túl vékony szeletekre vágott gombát, azzal is átsütjük, míg a gomba összeesik kissé, majd jöhetnek rá a megtisztított májdarabok, a frissen őrölt bors, a majoránna és a paprikakrém. A máj fehéredéséig sütjük, és még azon túl úgy 5 percig, majd annyi vizet öntünk rá, hogy legyen egy  kis szaftja és ezzel is alaposan, nagy lángon pár perc alatt összerotyogtatjuk, s már készen is van. Kóstoljuk, ha szükséges, sózzuk. (A paprikakrém sós, ezért a végén kóstoljuk, hogy elég sós-e az étel.)

Tipp: Én most, mikor beletettem a májat és kifehéredett, először egy féldeci száraz fehérbort öntöttem rá, azt elpárologtattam, és csak utána kapott még egy kis vizet. Nem rontotta el, sőt.

Melegen tökélestes főtt burgonyával, párolt rizzsel, fejes salátával, de kenyérrel tunkolva szobahőmérsékleten is mennyei.

Raffaello szelet

Tulajdonképpen ez a kijevi krémes, csak kókusszal. De épp olyan ízélmény, mintha raffaellot ennénk. Habkönnyű, nagyon fini sütemény.

 

Hozzávalók:

• 30 dkg liszt
• 15 dkg hideg vaj (margarin)
• 6 dkg porcukor
• 10 gr sütőpor
• 1,5 evőkanál tejföl
• 3 db tojás sárgája
• 1/2 mokkáskanál só

a habhoz:

• 3 tojás fehérje (nálam most 5 tojás fehérje, mert volt 2 db pluszban a hűtőmben)
• 15 dkg kókuszreszelék (ha 5 fehérjével csináljátok, akkor 20 dkg)
• 22 dkg kristálycukor
• egy csipet só

a krémhez:

• 2 tasak vaníliás pudingpor
• 7 dl tej
• 2 vaníliás cukor
• 15 dkg szobahőmérsékletű vaj (margarin)
• 20 dkg porcukor

A krémmel kezdünk, mert míg a tészták sülnek, a krém ki is tud hűlni. A pudingporokat a vaníliás cukrokkal a szokásos módon megfőzzük, majd hidegvízfürdőbe tesszük a mosogatóba. Időnként megkeverjük, hogy ne bőrösödjön meg.

A vajat habosra keverjük a cukorral, és ha kihűlt a puding, robotgéppel összedolgozzuk őket.

A lisztet egy tálba szitáljuk, elkeverjük a sóval, sütőporral, cukorral, és a kockákra vágott vajat elmorzsoljuk benne. Majd szétválasztjuk a tojásokat, a fehérjéket egy nagy tálba, a sárgákat a tésztába tesszük. A liszthez adjuk a tejfölt is, és tésztává gyúrjuk. Szép sima, könnyen kezelhető tésztát kell kapnunk. Három egyenlő részre osztjuk, és téglalap alakra kinyújtjuk. Olyan 22-24-szer 30-32 cm-esre. Vagyis jó vékonyra, körülbelül 1-2 mm vastagságra. Majd a fehérjékbe egy csipet sót teszünk, és elkezdjük kézi robotgéppel felverni habbá. Ha már félig felverődött, hozzáadjuk a kristálycukor felét, verjük tovább, mikor már jó kemény habos, hozzáadjuk a cukor másik felét is, és még tovább verjük. Végül jó kemény habnak kell lennie, mint a habcsóknál. Az első kinyújtott tésztát szilikonos papíros nagytepsire tesszük, rákenjük a kókuszos hab harmadát, és előmelegített, 155 fokos sütőbe tesszük 15 percre. Közben kinyújtjuk a második tésztát is, szilikonos papíros nagytepsire tesszük, megkenjük a hab második harmadával. Ha kisült az első, mehet be a második lap, közben előkészítjük a harmadik tésztalapot is az előzőekhez hasonlóan. (Ha az egyik nagytepsink mélyebb, akkor annak a hátoldalán süssük a lapot.) Ha kisült a második lap, betesszük az utolsót is sülni.

Ha kihűltek a lapok, megkenjük őket a krémmel, amit felezni kell, hiszen három lapunk van, vagyis két réteg krém kerül a lapok közé. 

Körülbelül 4-6 órára hűtőbe tesszük fogyasztás előtt, hogy a krém megdermedhessen kissé. 

Tipp: ezt a sütit tehát csinálhatjuk darált dióval, vagy lehéjazott, darált mandulával is.

Nehéz sós teasütemény

Hát én most nem akartam aprósütit sütni, de így jártam. Nagytakarítunk, és a hűtőpucolás előkerített egy hete lejárt mascarponét. Megkóstoltam, semmi baja nem volt, de krémbe már nem tettem volna bele, ellenben pogácsafélékben még tökéletesen jó tud lenni minden ilyen épplejáratos tejföl, joghurt, vaj. Meg amúgyis, nem szeressük a linzereket, száraz édes aprósütiket, ellenben a sósakra szívesen rájárunk.

Ezt a fajtát most csináltam először, de nem utoljára. Jelen pillanatban ő lett a kedvencem, mert nevével ellentétben csöppet sem nehéz, hanem porhanyósan, szájbanolvadósan könnyű, a sok vajtól extrafinom, és hetek múlva is ugyanúgy élvezhető, mint frissen. De úgysem éri meg azokat a heteket... A receptet TT Konyháján találtam, köszönetem. (Érdemes a sütijei között szétnézni, szuper ügyes a srác.)

 

Hozzávalók:

• 60 dkg liszt
• 30 dkg szobahőmérsékletű vaj (vagy margarin)
• 3 db tojás sárgája + 1 a kenéshez (én tejjel kissé higítottam, mert kevés lett volna az egy sárgája)
• 1,5-2 dl habtejszín (az enyémbe ehelyett 25 dkg mascarpone került)
• 2 csapottabb teáskanál só
• a szóráshoz: lenmag, szezámmag, köménymag, fekete szezámmag, tökmag, mák

A robotgép táljába tettem az átszitált lisztet, elkevertem a sóval, a vajat kockázva szintén a tálba tettem, csakúgy, mint a 3 tojás sárgáját. A dagasztókarral porhanyósra kevertettem, majd belekerült a mascarpone is. Mikor nagyjából összeállt a tészta, deszkán simára gyúrtam, folpackba csomagoltam, hűtőbe tettem 1 órára. Ha nem kinyújtva teszitek hidegre, mint TT a videóban, figyelni kell, nehogy túl sokáig bent hagyjátok, mert a sok vajtól kőkeményre szilárdul a tészta, és nem lehet dolgozni vele. Szóval épp akkor kell kivenni, mikor kissé már megkeményedett, de még nyújtható.

Kivettem a hűtőből, a sütőt bemelegítettem 180 fokra, alsó-felső sütésre. A tésztát kissé lisztezett deszkán kinyújtottam 1 cm vastagra, lekentem a tojássárgájával, villával meghullámoztam a tetejét, majd kb. 5-6 cm széles csíkokra vágtam. Itt lehet variálni, hogy minden csíkot más maggal megszórni, de nálunk - az az igazság -, a köményes mindent visz, szóval én nem variáltam.

Ezután a csíkokat kis rudakba vágtam, szilikonos papíros tepsire sorakoztattam, és az előmelegedett sütőben kb. 20 percig sütöttem.

Tipp: lehet sajttal is megszórni a tetejét, de szerintem ha vajjal dolgoztok, fölösleges, mert így is van egy kis sajtos beütése a vajtól, és ahogy ráolvad a sajt, az olyan nyúlóssá tud válni másnapra, míg a magokkal porhanyós-ropogós marad.

Bakonyi húsgombócok

Már nem is tudom, hol jött szembe ez az étel. De mindegy is, megcsináltam, és még jobban ízlik, mint a sima bakonyi sertésszelet. Reménykedtem benne, hogy kucsmagombával csinálhatom, de sajnos bár az ország egyes részein már előbújtak, nálunk még nem. Szóval finom sima csiperkével is, de erdei-mezei vad gombákkal még ütősebb lenne.

 

Hozzávalók 4 főre:

a gombócokhoz:

• 60 dkg darált sertéshús, (ebből 5 dkg füstölt szalonna lehet, ha van otthon húsdarálótok)
• 1 nagyobb tojás
• só, frissen őrölt bors
• 1 gerezd fokhagyma
• 2 cl víz

a mártáshoz:

• 1 közepes fej vöröshagyma
• 1 gerezd fokhagyma
• 2 evőkanál olaj
• 1 teáskanál pirospaprika
• 1 teáskanál sűrített paradicsom
• só, 1 csipet kristálycukor
• 1 teáskanál kakukkfű
• 20 dkg csiperke gomba (vagy bármilyen vadon termő gomba)
• frissen őrölt bors
• 1 dl tejföl
• 1 púposkás evőkanál liszt
• 8 deciliter víz
• 1 zöldségleves vagy erőleves vagy húsleves kocka vagy ha van, házi alaplé

A darált húst befűszerezzük, hozzáadjuk a tojást, vizet és jól összegyúrjuk, majd kisebb gombócokat formázunk belőle. Olyan 20 darab jön ki ebből a mennyiségből.

Egy serpenyőben a szeletelt gombát kevés olajon pici sóval, borssal megsütjük szép pirossasra, majd kivesszük egy tálba. Újra kevés olajat öntünk a serpenyőbe, és kisebb lángon megsütjük a húsgombócokat. De ha egyszerűsíteni akarunk, szilikonos papírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk őket, kissé megolajozzuk, és előmelegített, 180 fokos sütőben pirulásig sütjük.

Közben egy lábosban pörköltalapot készítünk: olajon megdinszteljük az apróra kockázott vörös- és fokhagymát, a végén kissé átsütjük benne a sűrített paradicsomot is, pirospaprikázzuk, és felöntjük vízzel. Teszünk bele egy leveskockát, kakukkfüvet, egy csipet cukrot, s ha szükséges, még egy kevés sót is, plusz a sült gombát. Alaposan összerotyogtatjuk, míg sülnek a gombócok. Végül tejfölös habarással besűrítjük, azzal is rotyogtatjuk még 5 percig és beletesszük a húsgombócokat is, s még adunk neki 5 percet, hogy összeálljanak az ízek teljesen. (Én most a végén apróra vágott medvehagymát is tettem bele.)

Tálaláskor megszórhatjuk aprított petrezselyemzölddel frissítésképpen. Körete változatos lehet: tökéletes rizzsel is, hasábburgonyával, hercegnőburgonyával, burgonyakrokettel, csupasz nudlival is, de spagettivel, pennével, szélesmetélttel vagy bármilyen más tésztával is jó, a zsömlegombóc, knédli is kiváló mellé, akárcsak a nokedli.

Öszibarack sütemény

Nekem egyik kedvenc sütim. De csak amelyiket én csinálom. :) Valaha lakodalmi sütemény volt, de úgy gondolom, otthon is el lehet készíteni egy-egy ünnepi alkalomra. Például húsvétra. Ráadásul nem is annyira bonyolult és munkás süti, szerintem kezdők is bátran nekiállhatnak. A receptet a Gyergyói ízőrzőtől, Alíztól kölcsönöztem, köszönetem érte.

Hozzávalók 16-18 db barackhoz:

• 10 dkg zsír
• 15 dkg cukor
• 1 tojássárga
• 2 tasak vaníliás cukor
• 1/2 tasak sütőpor
• 1 dl tej
• 1/2 mokkáskanál só
• 40 dkg liszt

A töltelékhez: 

• a sütemény kikapart belseje
• 3 evőkanál baracklekvár
• 10 dkg porcukor, 
• 5 dkg vaj
• 2 evőkanál kakaó
• kb. 1/2  dl tej
• 2-3 evőkanál rum
• ha szükséges egy csipet só

A díszítéshez: 

• narancs, sárga, piros, zöld élelmiszerfesték (aroma), 
• kb. 15 dkg kristálycukor
• 1 tojásfehérje
• zöld levelek

A zsírt a cukorral, vaníliás cukorral, sóval, sütőporral, tojás sárgájával kikeverjük, hozzáadjuk a lisztet és a tejet is, és tésztává gyúrjuk, majd egy órát hűtőben pihentetjük. (Könnyen gyúrható tésztának kell lennie.) A tésztát rúddá sodorjuk, aztán akkora darabokra vágjuk, hogy diónyi golyókat tudjunk formázni a darabokból. A gombócokat szilikonos papíros tepsire sorakoztatjuk, kissé lelapítjuk őket, hogy félgömb formájuk legyen, és előmelegített, 180 fokos sütőben világosra sütjük. A tésztadarabok között hagyjunk 4-4 centiket, mert megnőnek.

Ha kihűlt a tészta, a közepüket kivájjuk az aljuknál, a kivájt tésztát kézzel teljesen morzsásítjuk, hogy ne maradjanak benne nagyobb egyben darabok, majd ízesítjük a hozzávalókkal. Mindenképpen kóstoljátok meg, kellően ízes és szaftos legyen! De ne legyen se túl folyós, se túl kemény, mert ezt kell visszatölteni a kikapart héjakba és ezzel ragasztunk össze egy-egy betöltött félgömböt. Végül aromákkal olyan barackosra színezzük ecset segítségével, hagyjuk megszáradni, majd megkenjük tojásfehérjével, aztán kristálycukorba forgatjuk. Végül valamilyen zöld levélkével díszítjük, lehetőleg ehetővel, pl. mentalevéllel, ázsiai bazsalikomlevéllel vagy valamilyen gyümölcsfa levelével.

 

 

Tippek: a tölteléket mindenképpen kóstoljátok, ugyanis sokan azért nem szeretik ezt a süteményt, mert lagzikban íztelen, száraz darabokat ettek. Ha jól be van ízesítve a töltelék házi barack lekvárral, rummal, kakaóporral, akkor nagyon finom tud lenni! Tehát kóstoljátok, úgy ízesítsétek a szátok íze szerint. Vannak olyan receptek, ahol darált dió is kerül a töltelékbe. Úgy is nagyon finom lehet, érdemes kipróbálni, hogy a kikapart tészta egy részét lecseréljük durvára darált, serpenyőben kissé megpirított dióra.

Lehet kapni minden COOP boltban azokat a műanyag flakonos aromákat (mandula, császárkörte, stb...), azokkal tökéletesen lehet színezni. Ecsettel dolgozzatok, csináljatok átmeneteket és akkor gyönyörű barackos lesz. A mandulaaromát keverjétek valamelyik sárga színű aromával, vagy a császárkörte aromával, mert túl műzöld, és én a zöldet higítanám is vízzel, hogy nagyon lágy árnyalata legyen csak.

Kossuth kifli

Eredetileg citromos ízesítésű, én most naranccsal készítettem. 

 

Hozzávalók egy közepes tepsihez: 

• 25 dkg liszt 
• 15 dkg ghí vagy jászvaj (lehet sima olvasztott vaj is) 
• 6 nagyobb méretű tojás 
• 30 dkg porcukor (ebből 3 db vaníliás cukor) 
• 1 narancs reszelt héja 
• 1,5 dl narancs leve 
• 1 tasak sütőpor 
• csipet só 
• a tetejére: 15 dkg durvára vágott dió, 3 evőkanál kristálycukor 

A diót megpirítottam egy serpenyőben. (Óvatosan pirítsátok, mert nagyon könnyen megég, és akkor keserű lest, szóval végig kevergessétek és felügyeljétek.) A tojásokat szétválasztottam, a cukrot szintén. A narancs héját belereszeltem a fehérjékbe, és felvertem habbá a csipet sóval és a fele cukorral. A tojássárgájákat fehéredésig-habosodásig felvertem a cukor másik felével, majd hozzákevertem a jászvajat is és a narancs levét is. A sütőporral elkevert lisztet hozzákevertem a tojássárgájákhoz, majd ehhez a felvert fehérjehabot is. Szilikonos sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem a masszát és a tetejét megszórtam a 3 evőkanál kristálycukorral elkevert pirított dióval. A 180 fokos előmelegített sütőbe tettem sülni 20 percre. Csináltam tűpróbát, mielőtt kivettem. Mikor kihűlt, egy nagy pogácsaszaggatóval félholdakra szaggattam. 

Tipp: Ha van házilag készített kandírozott narancshéjunk, azt vágjuk apróra, és keverjük bele a tésztába. Akkor nem is kell a narancslé bele. Ha citrommal készítjük, akkor csak egy fél citrom leve kell bele.

Tipp2: A dió pirítását nehogy kihagyjátok! Ég és föld a különbség, ha előre pirított dióval sül, mintha csak simán megszórnátok pirítatlan dióval a süti tetejét.

A francia briós

Gyerekkoromban, az általános iskolában délután mindig kaptunk uzsonnát a napköziben. És az én kedvencem a briós volt. Imádtam. Persze az csak sima kalácstésztából volt, de jó sok kristálycukorral a tetején. 

 

Most viszont megsütöttem az eredeti változatot, a franciák soktojásos, rengetegvajas brioch-át. Mintha szerelemgyereke lenne a kalácsnak, croissantnak és égetett tésztának. Egyszerre kopogós és hihetetlenül porhanyós-ropogós a héja, a belseje extrakönnyű, extralágy, érződik a vaj és tojás íze a tésztán. Szóval nagyon finom. Viszont rettentően tömény is, egy darabnál - már ha kis méretűeket sütünk - többet nem lehet megenni belőle. 

Viszont akár különleges darabja is lehet a húsvéti ünnepi lakomának.

Én most egy kis adagot csináltam próbaképpen, de ezt nyugodtan duplázhatjátok is, ha családnak, több főre készül. És még valami: géppel dagasszatok, kézzel állati nehéz lenne ennyi vajat beledolgozni a viszonylag kemény tésztába, de a gép elbír vele.

Hozzávalók 5 kis brióshoz:

• 30 dkg liszt
• 3 tojás
• 3 dkg kristálycukor (lehet benne vaníliás is)
• 2 dkg friss élesztő
• 15 dkg szobahőmérsékletű, lágy vaj
• 1 púposkásabb mokkáskanál só
• 1 csapott teáskanál sikér (el is hagyható) 
• a lekenéshez: 1 tojás

A tojásokat felvertem a belemorzsolt élesztővel és a cukorral, majd hozzászitáltam a sikérrel elkevert lisztet is, és a robotgéppel addig kevertettem, míg sima lett a tészta. Ekkor adtam hozzá a vajat és a sót,  és még 10 percig dolgozott a gép magasabb fokozaton, míg a tészta nagyon szép sima lett. Én most nem is kelesztettem duplájára, hanem egyből formáztam, és a szilikonos papíros tepsin hagytam kelni letakarva. Egy nagy és egy kicsi gombócot csináltam minden brióshoz, a nagy közepét benyomkodtam és a mélyedésbe tettem a kicsi golyóbist. Mielőtt az előmelegített, 180 fokos sütőbe tettem volna alsó-felső sütésre, lekentem őket tojással, és ollóval bevagdostam a kicsi és a nagy részüket is több helyen. Olyan 15 percig sütöttem őket, de félidőben letakartam a tetejüket szilikonos sütőpapírral, mert a tésztában viszonylag sok a cukor, így gyorsan színt kap.

 

 

Ez alapján a videó alapján készítettem, ebben a hölgy egyből beleteszi a vajat is a tésztába, szerintem így sem lehet rossz, majd kipróbálom, és ő egyben süti.

A formázást pedig Martha Stewarttól lestem el.