Napmátka egyszerű gombalevese

.

Mi, asszonyok fűzzük össze az igazság pillanatait. Újra hiszünk benne, hogy jogunk van a teljességre. Fekete, sárga és fehér testvéreink találnak egymásra, s az elszórt részekből megpróbálnak egészet alkotni. Csakhogy az általunk megmentett és megőrzött részigazságok nélkül nem tud kialakulni a teljesség. Az általunk őrzött igazság nélkül az asszonyok nincsenek felvértezve, pedig szükségük van a védelemre. Ha titkainkat továbbra is magunknak őrizzük, ezzel a Gonoszt segítjük az asszonyok szellemének elpusztításában.

Ezért testvéreinknek - valamennyi Nővérünknek - kezet kell nyújtanunk, s arra kell kérnünk őket, hogy osszák meg velünk igazságukat. Nem marad más választásunk, mint hinni abban, hogy az asszonyok az egymásnak átnyújtott ajándékot szeretettel és tisztelettel fogadják. Mindez gátat vet a Gonosz hatalmának, ahogy ez már máskor is megtörtént ezen a szigeten. Az egykor tiszta vizű folyóink most szennyezettek, a zöld erdőkkel borított hegyeink kopaszok, a tenger élet-halálharcát vívja. Ahol régen halak milliói úszkáltak, most egy szál sincs belőlük. S ez a hideg Gonosz műve. Utolsó kincsünk, ami megmaradt nekünk, ami megóv a Gonosz hatalmától, az asszonyok titkos igazságai.

(Nootka indián asszony - A csend ajándéka)

Ismét egy finom levesrecept. Úgy tűnik ez a hónapom a kolleginák receptjeinek sorát fogja hozni. Láttam sok blogon nagyon sok jó receptet, amiket elmentettem - hogy az örökbecsű Hercule Poirot idézzem - szürkeállományom kis rekeszeibe. Most kerülnek elő.

A mai recept Napmátka édesanyjának receptgyűjteményéből való. Első látásra beleszerettem. Szó szerint a világ legegyszerűbb leveseinek egyike. Talán éppen ezért - roppant finom is. Megtartom, Napmátkának és anyujának pedig nagyon köszönöm.

Ez a recept is kicsit módosult, mert a konyhaművészet a pillanat intuitív művészete is. Mert mindig van maradék, egyik ételből következik a másik. Volt ugyanis előző napról 10-15 dkg-nyi főtt krumpli maradékom. És semmit sem dobok ki - minden hasznosul a konyhámban.

Az alaplevest majdnem változtatás nélkül készítettem. A burgonyából készült bele levesbetét - tulajdonképpen ennyit a módosítás.

Hozzávalók a leveshez 4 főre:

70 dkg csiperke gomba,

3 evőkanál olaj,

1 nagy csokor friss petrezselyem,

frissen őrölt bors,

só,

1 csipetnyi kristálycukor,

és ha van otthon: néhány darab szárított vargánya

vagy erdei gombapor.

A levesbetéthez:

15 dkg főtt burgonya,

5 dkg szalonna,

1 kisebb tojás,

1 teáskanál búzadara,

kb. 4 csapottabb evőkanál liszt.

A gombát megtisztítottam (ha nagyon friss akkor csak mosni kell, ha nem akkor lehántom a külső héját), majd vékony szeletekre vágtam. Az olajon sóval és frissen őrölt borssal majdnem teljesen zsírjára sütöttem, aztán felengedtem vízzel. Ismét sóztam, én egy teáskanál erdei gombaport is tettem bele, mert jó sok van még a tavalyi gombászásból. Ha van szárított vargányánk, az még jobb bele.

Ahogy Napmátka írta, egy órán át pötyögtettem kis lángon. Hihetetlenül intenzív, jó íze van. A petrezselyemzöldet én csak a végén tettem bele.

Míg forrdogált a leves, elkészítettem a levesbetétet. A krumplit összetörtem. A szalonnát kis darabokra vágtam és zsírjára sütöttem, majd a zsiradékkal együtt a pörcöt hozzákevertem egy tojás, a búzadara és a liszt társaságában a törtkrumplihoz. Külön sós vízet forraltam, abban főztem ki a masszát - kis gombóckákat formázva. Ha rögtön elfogy a teljes levesmennyiség, akkor nyugodtan főzzük ki a levesben. Ha nem, jobb külön mert másnapra nagyon sok levet beszívhat.

Körülbelül 3-4 percig hagytam a kis gombóckákat táncolni a forrásban lévő víz tetején. Ennyi idó alatt átfőttek, aztán szűrőkanálba szedtem, csap alatt hideg vízzel leöblítettem és egy kis jénaiba tettem őket. Tipp 1: A krumpligombócokat elkészíthetjük szalonna nélkül is. Tipp 2: Ez a szalonnás burgonyagombóc önálló fogásként is megállja a helyét - kizsírozott jénaiban locsoljuk meg tejföllel, szórjunk rá reszelt sajtot és pirítsuk piros-ropogósra.

A levesbe én egy lehelletnyi cukrot is tettem, nekem így volt teljesen kerek az íze. Szerintem laskagombából is, erdei gombákból is finom leves ez.

Herbatea fogfájásra, gyulladásra

..

Tűzben, üstben siklóvér, 

Gyíkfarok és kígyóvér, 

Csúnya pikkely sárkányér, 

Múmiából préselt vér.

Varázs, varázs, ősi varázs, 

Éget mint, az izzó parázs. 

Varázs, varázs, ősi varázs, 

Éget éjjel az izzó parázs, 

Átkot, ártást kergess el!

                                                             (Harry Potter)


Kedves uramnak a múlt héten iszonyatos fogfájása volt. Két napot végigkínlódott algopirinekkel - éjszakai alvás nuku.
Harmadik nap este elővettem a varázstudományomat és összeállítottam neki egy teakeveréket. Már aznap éjjel végigaludta az éjszakát, másnap hellyel-közzel fájt csak a foga, és harmadik napra elmúlt teljesen a fájás. Pedig nagyon be volt gyulladva a fog gyökere, mert az egész arca fájt és 38 fokos láza is volt tőle két napig.
Gondoltam, ha már egyszer ilyen jó szert sikerült kevernem, megosztom. És legalább én sem felejtem el a receptet.

A keverék:
1 evőkanál zöld tea,
2 evőkanál kamillavirág,
1 csapott evőkanál macskagyökér,
1 csapott evőkanál orbáncfű,
12 db szegfűszeg,
3 liter víz.
Ízesítés:
1 citrom leve,
némi méz.


A macskagyökeret és a szegfűszeget mozsárban összetörtem. Figyelmeztetés: a közelünkben bóklászó macskákat telepítsük ki a lakásból a tea elkészítésének idején. Teljesen megkukulnak a macskagyökértől. Velünk élő négylábú macskalényt kb. 10-szer kaptam le a pultról mikor már fejjel félig benne volt a teás lábosban.
Szóval a fenti keverékre forrásban lévő vizet öntöttem, hagytam állni negyed órát majd leszűrtem. Azon forrón belecsavartam egy citrom levét és kevés mézzel ízesítettem. A teát egész nap elosztva kell megiszogatni.
Ezt a keveréket másnap is elkészítettem. Szintén egész napos iszogatás javasolt.
Még két napig teáztattam a páromat, de harmadik, negyedik nap már csak kamillából és zöld teából készítettem a keveréket 1-1 arányban. (2 csapott evőkanál kamillatea, 2 csapott evőkanál zöldtea, 3 liter vízhez.) Fogfájhás, gyulladás nyom nélkül felszívódott. :)

Tipp: nekem mindig van itthon szegfűszegolajam. Kiváló érzéstelenítő fogfájásra, a fogorvosok is ezt használják. Egy vattadarabra pár cseppet kell cseppenteni, és a fájos fog mellett tartani a szájüregben. FIGYELEM: az illóolajok rendkívül tömények, belsőleg TILOS használni őket! Marnak. És csak 100%-os, gyógyszerkönyvi minőségű, eredeti illóolajat használjunk. Lenyelni nem szabad belőlük! Fitotékákban, Rossmannban. DM-ben kaphatók. A párologtatásra használt olcsó olajok alkalmatlanok és TILOS gyógyászati célra használni őket.

Kata indiais sárgaborsólevese

A jelen pillanat olyan, amilyen. Mindig. Tudod-e lenni hagyni?

(Echart Tolle)

Mikor Kata föltette a blogjára ezt az egyszerű kis sárgaborsólevest, már tudtam hogy valamikor asztalra kerül nálunk is. Igencsak előnyben részesítem az ehhez hasonlóan egyszerű, ám ízletes ételeket. Egyébként is a tél nekem a leves évszaka. Nyáron szinte nem is főzök ebben a műfajban - hacsak hideg gyümölcsleveseket nem. De ilyenkor! Ha egy nap nem lenne leves a tányérunkban ebédkor, hiányozna. Nem is ettem mást ma, csak ezt a finom levest. Igaz, két jó nagy tányérral.

Először az eredeti receptet akartam megcsinálni, de aztán módosult útközben. Ahogy az lenni szokott... :)

Hozzávalók 2 főre:

2 púposan félmarék sárgaborsó,

1 nagyobb burgonya,

só,

1 csipet római kömény,

1/2 mokkáskanál kurkumapor,

1/2 mokkáskanál őrölt gyömbér,

1/2 mokkáskanál koriandermag,

1 csokor petrezselyem,

diónyi nagyságú vöröshagyma,

1 kisebb gerezd fokhagyma,

2 evőkanál olaj.

Mozsárban a római köményt és a koriandert összetörtem. Az olajat kissé felmelegítettem, majd a fűszereket - római kömény, kurkuma, gyömbér, koriander - beleszórtam és kb. fél percig pirítottam kevergetve. (Vigyázni kell, nehogy túl forró legyen az olaj, mert akkor a kurkuma megkeseredik.) Sajnálom hogy a lábasból felszálló illatot nem tudom reprodukálni, mert valami fergeteges volt... 
Mikor a fűszerek kiadták az illatukat-ízüket, vízzel felöntöttem - körülbelül egy-másfél literrel. Beletettem a megmosott sárgaborsót, az apróra kockázott vöröshagymát, a félbe vágott fokhagymagerezdet és sóztam is. Hagytam főni fedő alatt jó 20 percet. Ekkor tettem bele a kisebb kockákra vágott burgonyát is és a levelekre csipkedett petrezselyemzöldet is. A hozzávalók puhulásáig főztem.

Fenségesen finom, Katának köszönet az ötletért - sokszor fogom még készíteni!

Klasszikus lasagne

Egy bölcs asszony, amikor a hegyekben utazgatott, egy folyóban talált egy különösen értékes követ. Másnap találkozott egy másik utazóval, aki éhes volt, így hát a bölcs asszony kinyitotta a csomagját, és megosztotta ennivalóját a vándorral. Az éhes utas meglátta a drágakövet az asszonynál, és kérte őt, hogy adja neki. A nő habozás nélkül neki adta a követ. A vándor örvendezve jószerencséjén továbbállt, hiszen tudta: a drágakő olyan értékes, hogy élete hátralévő részében nem kell többé szükséget szenvednie. Ám néhány nappal később a vándor visszatért az asszonyhoz, és visszaadta neki a követ. „Gondolkoztam…” – szólalt meg. „Jól tudom milyen értékes ez a kő, de visszaadom abban a reményben, hogy adhatsz nekem valamit, ami még értékesebb. Add nekem azt a valamit belőled, ami képessé tett arra, hogy nekem add a követ.

Még soha nem csináltam lasangne-át. Úgyhogy ez debütálás.
Tegnap elővettem este a fagyasztóból egy adag darált húst. Reggel azon töprengtem, mi is legyen belőle. Végigsoroltam a lehetőségeket: hamburger, kebab, húsgombóc, fasírt, valamilyen rakott étel? És eszembe jutott, hogy nemrég vettem egy doboz lasagne tésztát. A kérdés eldőlt.
Elővettem kedvenc olasz szakácskönyvemet és meg is találtam benne a receptet.

Hozzávalók 4-6 főre:

A raguhoz:
70 dkg darált hús (lehetőleg marha),
fél szál sárgarépa,
1 darabka zeller vagy 1-2 szál zellerzöld levéllel együtt,
só,
frissen őrölt bors,
1,5 -2 dl hús vagy csontleves (ha nincs akkor 1 maggi marhahúsleveskocka),
3 dkg vaj,
3 evőkanál olívaolaj,
1 és fél fej közepes méretű vöröshagyma,
2 gerezd fokhagyma,
1 hámozott paradicsom konzerv,
1 dl száraz vörösbor.
A besamelmártáshoz:
5 dkg vaj,
3 púpos evőkanál liszt,
só,
frissen reszelt szerecsendió,
kb. 6dl tej.
Plussz:
0/5 kg száraz lasagne tészta,
10 dkg parmezán.

A kis kockákra vágott vöröshagymát, a reszelt zellert és sárgarépát, a vékony szeletekre vágott fokhagymát olívaolajon és vajon kevés sóval üvegesre pároltam. Hozzáadtam a darált húst és fehéredésig sütöttem. Ekkor felengedtem a paradicsomkonzervvel. (Én olyat szoktam venni, amiben már daraboltan van a hámozott paradicsom.) Valamit hozzáöntöttem a bort is, és beletettem a leveskockát is. (Sajnos én nem tudok húslevest lefagyasztani.)
Két órán át fedő alatt főztem a ragut, időnkét vízzel újrapótoltam a szaftját.
Ne sajnáljuk rá az időt, mert a nagyon finom olasz raguknak az a titka, hogy sokáig rotyogtatják őket. Egész más íze lesz, mintha csak 20 vagy 30 percig főznénk.
Mikor a ragu elkészült, megcsináltam a besamelt is: a vajat kissé átpirítottam a liszttel, majd apránként de állandóan kevergetve felengedtem a tejjel. Ne legyen se túl sűrű, se túl híg a besamel. Sűrű palacsintatésztánál kicsit még sűrűbb, kb. úgy a jó. Sóztam, szerecsendiót reszeltem bele.
Sós, olajos vízben előfőztem kb. 3 percig a tésztalapokat. Vigyázat: nagyon össze tudnak ragadni. Elképzeltem, amint a konyhában keresztül-kasul húzott köteleken libegnek a csipesszel feltűzött lasagne-lapok, édes szellő fújja őket... De ezt már csak kínomban, mert nekem nagyon összeragadt, alig tudtam szétszedni őket. Nem tudom mi lenne a jó módszer, pedig hideg vízzel le is öblítettem őket. Lehet hogy az volt a baj, hogy nem darabonként öblítettem át őket, hanem csak egyben ráeresztettem a tésztaszűrőben a vizet. Szóval. Darabonként öblítsük át, ha jót akarunk magunknak.

Egy viszonylag nagy, szögletes hőálló tál aljára olívaolajat csorgattam, majd négy tésztalapot egymás mellé fektettem. Erre tettem egy vékonyabb réteg ragut, meglocsoltam besamellel és megszórtam reszelt parmezánnal. Újabb réteg lap következett, ragu, besamel, sajt. Nézzük meg az elején, menyni lapunk van és az hány réteget ad ki. Ehhez találjuk el a rétegenkénti ragumenyniséget is. Nekem 5 rétegem lett. A tetejére tésztalapok jönnek, besamel, sajt. Én egy nagyon kevés vizet is csorgattam a lapokra. Így lett jó. Tökéletesen bepuhult a tészta, de nem is főtt (vagy sült) túl.
Hideg sütőbe tettem, de nagy lángra. Fél órát volt bent.
Isteni finom. Megértem, Garfield miért imádja. :))

Lasagne-t lehet vegetáriánusan is készíteni. Egy finom zöldségragu kell hozzá, garantáltan nagy sikert fog aratni. Majd készítek olyat is valamikor.

P.s.: A kommentekben a kollégák-kolleginák azt írják, nem is kell előfőzni a lapokat.
Csak több folyadék kell és akkor bepuhul, megfő a sütőben is.