Komlós kenyér

.

Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem cifraság a szűrön,
Nem sujtás a magyarkán,
Nem hívságos ünnepi lobogó
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem pompázom, de szükséges vagyok.

(Reményik Sándor: Mindennapi kenyér - részlet)

Komlós kenyeret már régóta készülök sütni. A hegyen van és apu le is szedte még mikor virágzott, csak mindig elfelejtettem elhozni. Na most végre itt van nálam a komlóvirág és el is készült az első kenyér. A komlót többféleképpen is használták és nem csak kenyérhez. Elolvashatod - ITT már írtam róla.
Ami nagyon érdekes volt: fogtam a növénnyel teli zacskót és szabályosan forrónak éreztem. Egy nagyon meleg kisugárzást érzékeltem. Mondtam is a páromnak, hogy szinte süt ez a virág. Ma teát főztem belőle a kenyérhez és legnagyobb meglepetésemre egy idő állás után ilyen tűzvörös színű folyadék lett belőle. Tényleg tűz-természetű! Varázslatos növényként kategorizáltam. Egyébként a kenderfélék családjába tartozik... Gyógyászati jelentősége is van: a komló nyugtató, altató hatású, étvágynövelő, valamint fito-ösztrogéneket is tartalmaz, ezért a változókor tüneteit is enyhítheti.





A dagasztás nélküli kenyér receptjét használtam.

Annyi különbséggel, hogy víz helyett a komlóból főzött teát adtam hozzá, valamint épp csírázásnak indult búzaszemeket kevertem a tésztájába.

A liszt is keverék lett most, egy csésze lisztet felesben teljes kiőrlésű liszttel, illetve
réteslisztel helyettesítettem.
A másik két csésze liszt sima
fehérliszt volt.

A tea úgy készült, hogy 3 evőkanálnyi komlóvirágot másfél bögrényi forrásban lévő vízbe tettem és 5 percig forraltam is, majd hagytam kihűlni langyosra - ekkor kevertem a sikérrel, sóval, élsztővel, búzaszemekkel elkevert liszthez. Ha langyos vízzel készítem a dagasztás nélküli kenyeret, akkor 3 óra kelés elég is neki. Ha hideg vízzel keverjük ki, akkor kell neki a 12 óra.
Különösebb ízét nem éreztem a komlónak, de a kenyér olyan nagyon KENYÉR ízű lett. Olyan igazinagyonkenyér. Finom. Meg bűbájos - az a tűz benne van a kenyérben...

Húsvéti tippek gasztrobloggerek konyhájából - Kifőztük, 1. szám

.




Elolvastam kedves Kollegináim első kiadványát - fantasztikus jó ötletek, receptek vannak benne! Köszönöm szépen a sok munkát Nekik - Szepykének plusz még a jó ötletért is gratulálok -, sok olyan receptet találtam benne, amit majd az ünnepekre hasznosítani tudok. Öröm volt böngészni, és mindig elámulok, milyen ügyesek tudtok lenni!
Az újságot ajánlom szeretettel mindenkinek, aki húsvéti recepteket, tippeket, ötleteket keres az ünnepi asztalra! ITT megrendelheti bárki, a kiadvány ingyenes csak regisztrálni kell.
Ami külön fantasztikus: gondoltak a vegetáriánusokra is, sok jó húsmentes recept is van benne. Ez különösen fontos szerintem, mert hétköznap elég könnyű vegának lenni - magamról tudom, hiszen 2 évig én sem ettem húst - de az ünnepek mindig egy kicsit fejtörést okoztak.

csak a tavasz jönne már...

Kiwikompót

.

Művészet-e a szeretet? Ha igen, akkor tudást és erőfeszítést igényel. Vagy kellemes érzés, amit megtapasztalni a vaksors műve, olyasmi, amibe az ember, ha szerencsés, beleesik? (…) Az emberek nagy többsége manapság kétségkívül az utóbbi nézetet vallja. Nem mintha nem volna nekik fontos a szeretet. Élnek-halnak érte; boldog és boldogtalan szerelmi történetek garmadáját nézik végig a moziban, a szerelemről szóló bárgyú dalok százait hallgatják meg – azt azonban jóformán senki sem hiszi, hogy szeretni meg kellene tanulnia.

.........................

Azért szeretünk valakit, mert fáradunk érte, és azért fáradunk érte, mert szeretjük.

(Erich Fromm)

Megeeent egy édes étel... A szokásos kompótmániám... Két édesség van, amit bármely évszakban reggel-délben-este-éjjel szívesen eszem. Az egyik a kompót, a másik a fagylalt. A sütik valahogy egyáltalán nem tudnak lázba hozni. De egy jó kompót!
Nagyon olcsón jutottam a kiwihez, 90 Ft volt egy olyan műanyag kosárkával. Abszolút nem volt puha, ideális kompótalapanyag.

Csupa zölddel fűszereztem: zöldcitrommal, zöld kardamommaggal és egy kevés mentatealevéllel.
A gyümölcsöket meghámoztam, mostam, karikákra vágtam és föltettem főni nagy lángon annyi vízben, amennyi ellepte. Egy csipet sóval, viszonylag sok cukorral, zöldcitrom levével-héjával (nem kell bele sok, mert a kiwi magában is savanykás), egy összetört kardamommaggal és pár levélke szárított mentával. Forrásig főztem nagy lángon, majd egyből hidegvízfürdőbe tettem a mosogatóba, majd a hűtőszekrénybe. Pár óra elteltével, hidegen fogyasztandó. Egyébként nagyon-nagyon finom - igazán üdítő, savanykás ízű. Még finomabb szerintem, mint az almakompót. (Pedig azt imádom.)

Influenziás lábadozóknak különösen ajánlom. :)

És hogy ne csak édesség legyen, megemlítem, hogy ma chili con carne-t főzök, frissen sült bagettel - most nem tortillával kivételesen.

Tortavariációk 3: Citromos túrótorta sütés nélkül

.

Minden időben végiggondoltam az élet sok furcsa dolgát, s minden idő más gondolatokat érlelt. Furcsa az emberi élet és titokzatos.

(Wass Albert)

Tegnapra is jutott egy szülinap, de időm ismét kevés volt. Ezért elkészítettem a karamellás túrótorta citromos változatát - fél óra alatt elkészültem. Nem igazán ilyenre terveztem, a tetején egy áttetsző zselatonos rétegnek kellett volna lennie citromgerezd-díszítéssel. De ahhoz legalább egy órát várnom kellett volna, míg megszilárdul a krém - de mennem kellett. Így is mutatós lett, majd legközelebb lesz rá időm remélem...

Pici torta lett, 15 cm átmérőjű.

Hozzávalók:

A tésztához:

15-20 dkg teljes kiőrlésű keksz,

2 csapott evőkanál porcukor,

8 dkg vaj,

annyi tej, amennyitől összeáll.

A túrókrémhez:

25 dkg túró,

1 dl tejszín,

1 és 1/2 citrom leve,

1 citrom reszelt héja,

2 evőkanál vaníliás cukor,

4-5 evőkanál porcukor (ízlés szerint).

A zselatinhoz:

1 és 1/2 dl víz,

1 citrom leve,

3 csapott evőkanál porcukor,

1 citrom reszelt héja.

Az összetört kekszet eldolgoztam az olvasztott vajjal, cukorral és annyi tejjel, amitől összeállt. Belelapogattam a formába és hűtőbe tettem.

A vizet a citromlével és a zselatinnal forrásig melegítettem, majd cukroztam, citromhéjat reszeltem bele. Egy tálban a túrót összetörtem, citromhéj, vaníliás cukor és tejszín került még bele, majd botmixerrel teljesen krémesítettem. Kóstoljuk, elég citromos-e, elég édes-e. A zselatin felét is hozzáöntöttem. Ráöntöttem a kekszalapra és hűtőbe tettem 25 percre. Ekkor a tetejét citromgerezdekkel díszítettem és a zselatint óvatosan rácsorgattam. Mivel még folyós volt a krém, az én tortámnak ilyen érdekes lett a teteje. Jól néz ki így is, de ha van időnk a krém teljes szilárdulásáig várni, akkor szép áttetsző zselatinréteggel fedhetjük. Tejszínhabbal díszítettem.

Nagyon finom, nagyon citromos. És egészséges is, mert minden nyersen van a tortában. :)

Apu egyik kedvenc dala. Rogyásig hallgatta anno... persze totál hangerőn... :) (Én is szeretem...)