Madártej

Egy klasszikus, világszerte ismert és szeretett desszert. Igen, a madártej. Forró nyári napok kitűnő édessége. Csakis és kizárólag jól behűtve az igazi.

Valójában nagyon egyszerű kis desszert, épp ezért tökéletes alapanyagokkal az igazán igazi. Valódi vaníliával, jó minőségű házitejből, friss falusi tojásból. Már ha hozzájutunk - ha nem, úgyse baj, úgyis finom lesz. De ha választhatunk, döntsünk a jó minőségű alapanyagok mellett.

Ez az adag, amit most készítettem, körülbelül 12 személyes. A nagy ikeás üvegtálam éppen tele lett vele. Ha kevesebbet készítenénk, felezzük a mennyiséget. Bár nem érdemes. :)

A tojásokat szétválasztottam úgy, hogy egy keverőtálba a sárgákat, egy másik keverőtálba a 6 tojásfehérjét és egy külön kis tálba a maradék 4 fehérjét. Ezt eltehetjük fagyasztóba, később felhasználható lesz bármihez.

Föltettem a tűzre egy nagyobb fazekat vízzel. Közben a fehérjéhez adtam 3 evőkanál porcukrot, 1 csipet sót és 1 mokkáskanál 10%-os ecetet. Habverővel tökéletesen felvertem, vagyis jó kemény habbá. A víz mikor felforrt, akkor kislángra tettem. A forrás így megállt és a víz kb. 90 fokon maradt. Ebbe a nem forrásban lévő, de forróvízbe szaggattam evőkanállal tojás nagyságú galuskákat. Egyszerre csak 5-6 darabot, mert kissé megduzzadnak, kell helyet is hagyni nekik. Egy percig főztem az egyik, és egy percig a másik oldalukon is. Szűrőkanállal jól lecsepegtettem és egy tálba kiszedtem őket. Azt, hogy a galuskákat nem szabad forrásban lévő vízben főzni, Whise Ladynél olvastam. Köszönet érte, mert valóban tökéletesek lettek a kis habgaluskák. Három titka van: jól fel kell verni a fehérjehabot, kevés ecet kell bele mert attól szép fényes lesz és kb. 90 fokos vízben szabad csak főzni. Így nem esnek össze akkor sem, mikor kivesszük őket a vízből.

A tojások sárgáját a maradék porcukorral fehéredésig, habosodásig fölvertem habverővel.

Közben a tejet föltettem forrni a kettévágott vaníliarúddal, amiből késsel még a magokat is kikaparta, azt is a tejbe tettem természetesen. Én most a mazsolát kifelejtettem, de nagyon finom bele. Tehát a tejet a mazsolával és a rúd vaníliával, illetve 1 csipet sóval fölforraltam. Aztán 1 merőkanálnyit a tojássárgájához adtam, folyamatos keverés mellett. Még egy merőkanál, még keverés, és mégegy, szintén kevergetve. Végül a tűzre visszatett tejbe beleöntöttem a fölhigított sárgájákat és kis lángon, folyamatos keverés mellett besűrítettem. Vigyázni kell, állandóan keverni habverővel, nehogy a tojás kicsapódjon, különben egy édes rántotta - vagy sárgatúró - lesz a végeredmény. Tehát fölforralni újra semmiképpen sem szabad. Csak addig főzni, míg érezzük - itt az intuíció fontos szerephez jut -, hogy a krém besűrűsödött. Ha bevonja a habverőt, és nem vízszerűen cseppen le róla, akkor készen is van.

Egyből a mosogatóba, hidegvízfürdőbe tesszük. Én ekkor adtam még hozzá 2 dl tejszínt is. Addig cseréljük alatta a vizet és néha-néha megkevergetjük, míg langyosra nem hűl. Ekkor egy nagy tálba öntjük át, a tetejére tesszük a kis úszó habgaluskákat és mehet is a hűtőszekrénybe. Szerintem kb. 6-8 óra kell a tökéletes lehűlésig. Érdemes előző este elkészíteni, és másnap fogyasztani. Ha túl sűrű lenne, tejjel higíthatjuk. Tálaláskor megszórhatjuk pirított mandulával vagy mandulaforgáccsal. A franciák például karamellöntettel díszítik. De készíthetünk rá karamellből vékony pókhálócskákat is, ha valaki nagyon ügyes és profi.

33 fok celsius árnyékban: arab spenótos hús (lehme biszbanah)

Ilyenkor az arab konyha a nyerő! Legalábbis nálam. Az első oldalon, amire rákattintottam a Terebessen, meg is találtam a tökéletes receptet.

Egyébként szerintem ilyen kánikulában a darált húsos ételek nagyon jók, mert tíz perc alatt elkészülnek. Ez az ebéd amit ma főztem, mindennel összességében 25 perc alatt készen volt (rizsfőzéssel együtt), és mondhatom, valami fergeteges finom és könnyű. Máskor is fogom készíteni. Ráadásul sok spenót kell hozzá, szóval akinek túlburjánzik a kertjében a futóspenót, csak bátran nyúljon ehhez a recepthez. Csak egy tipp: vékonyra szeletelt cukkinivel is készíthető, már többször csináltam így is és nagyon finom. Abból mindenütt van bőven, ha spenót nincs is. Szóval cukkinivel ugyanilyen tökéletes!

A neve Lehme biszbanah, vagyis spenót hússal.

Hozzávalók 4 főre:
80 dkg spenót,
80 dkg darált hús (bárány, birka vagy marha),
2 evőkanál szemne (tisztított vaj) vagy sima vaj,
2 evőkanál olívaolaj,
1-1 és 1/2 kávéskanál só,
frissen őrölt bors,
6 szem mozsárban összetört szegfűbors,
1/2 mokkáskanál őrölt fahéj,
2 gerezd fokhagyma,
1/2 citrom leve.
A tálaláshoz:
rizs,
natúr joghurt.

A megmosott spenótleveleket forrásban lévő vízbe dobtam és 2-3 percig főztem, majd leszűrtem. A darált húst (én disznóból készítettem) a vajon és egy teáskanálnyi olívaolajon a fűszerekkel addig pirítottam, míg zsírjára sült, aztán hozzáadtam a spenótleveleket is, amivel még 3-4 percig együtt pároltam. És ennyi lenne. Ugye milyen gyors és egyszerű?

Tálalás előtt a húst meglocsoltam bőven még olívaolajjal és a fél citrom levével. A tányérra szedtem főtt rizst, ráhalmoztam a spenótos húst és még meglocsoltam natúr joghurttal. Isteni!

Langyosan a legfinomabb.

Paradicsomos káposzta

A karma az emberi szabadság örök érvényesülése... Gondolatainkból, szavainkból és tetteinkbõl szövõdik a háló körénk.

(Vivekananda)

Az a bizonyos klasszikus paradicsomos káposzta. Én nagyon szeretem. Ízletes, gyorsan elkészül és könnyű étel.

Hozzávalók 4 főre:

1 kisebb fej káposzta (70-80 dkg),

4 evőkanál olaj,

3 púposabb evőkanál liszt,

1 doboz sűrű paradicsomlé (1/2 literes olasz paradicsompüré),

1 közepes fej vöröshagyma,

kb. 1 csapott teáskanál só,

kb. 6 csapott teáskanál kristálycukor (ízlés szerint).

A káposztát feleztem, a torzsáját kivágtam, majd hosszában félbevágtam, aztán 1/2 cm-es csíkokra vágtam. Egy nagyobb fazékba tettem, csakúgy, mint az apró kockákra vágott vöröshagymát. Vízzel fölengedtem, de csak 3/4-ig, mert a káposzta hamar összeesik benne és ha túl sok vízzel higítanám, sok lenne nagyon a leve. Sóztam is.

Míg a káposzta főtt, egy kisebb lábosban az olajjal és a liszttel világos rántást készítettem, amit a paradicsomlével engedtem fel. Csomómentesre kevertem, majd a káposzta forrásból való vizéből is adtam hozzá. Ezután az egészet a káposztához öntöttem. Kevergettem, míg újra felforrt. Cukorral is ízesítettem, és hagytam forrni még 5 percig. Ha túl sűrű lenne, kevés vizet adhatunk hozzá.

Használhatunk házi paradicsomlevet is, vagy sűrített paradicsomot is. Vagy nyár végén friss paradicsommal is készülhet. Sűrítettből én egy dupla fémdobozost adnék hozzá. Amit én használtam, az egy olasz dobozos paradicsompüré. Nem olyan sűrű mint a sűrített paradicsom, és nem olyan híg, mint a magyar literes paradicsomlevek.

Ha jól rémlik a Lidliben vettük, Nostia márkanevű és igencsak meg vagyok elégedve vele. Nagyon finom, igazi paradicsomíze van - olyan, mint a jó érett kerti nyárvégi paradicsomoké. Használhatunk magyar literes dobozos levet is, akkor 3/4 - 1 litert tennék bele.

A paradicsomos káposzta önmagában is tökéletes friss házikenyérrel, de bármilyen feltéttel is kínálhatjuk. Sült oldalassal, sült tarjával, sült virslivel, pörkölttel - ki mit szeret.

Kardamomos-mézes semifreddo

„Ha eltévedsz a rengetegben,
állj meg mozdulatlan:
a fák sohasem tévednek el.”

(indián tanítás)

Sajnos csak egy régi, kis mélyhűtős hűtőszekrényem van, amiben max. mínusz 6 fok van. Ezért nem is nagyon kísérleteztem a fagyikkal, de múltkorában kapcsolgattam a TV-t, és a paprikán Nigella ment, az első sorozata. Abban készítette ezt a mézes semifreddo-t. Azt hiszem, megtaláltam az ideális fagyifélét ezzel, mert rendkívül habos, könnyű. Nem kell átkevergetni, nem kell fagyigép sem hozzá. És az én kis hűtőmben is tökéletes. Minden hűtőben tökéletes.

Hozzávalók:

1 egész tojás,

4 tojás sárgája,

10 dkg folyékony virágméz,

3 dl tejszín.

Ez az alap, ezt készítette Nigella a műsorban. Én levettem a mennyiségből, kettőnknek soknak tűnt, plussz kicsit fűszereztem.

Az én mennyiségeim:

1 egész tojás,

2 tojás sárgája,

2 dl tejszín,

8 dkg méz,

4 zöld kardamommag.

A tetejére tálaláskor:

plussz kevés méz,

só,

mandula,

szőlőmagolaj.

És ami lemaradt a képről:

sárgabelű hámozott őszibarackgerezdek,

tejszínhab.

Föltettem egy nagyobb lábost félig vízzel forrni. A kardamommagokat megtörtem és a kis fekete magokat mozsárban porrá őröltem. A tojást, a sárgákat a kardamommaggal és a mézzel felvertem fehéredésig kézi habverővel egy akkora kisebb lábosban, ami illeszkedett a vízzel teli nagyra. Mikor már jó habos volt, föltettem a forrásban lévő víz fölé és ott is vertem addig, míg a tojáshab besűrűsödött. Figyeljünk rá, nehogy sokáig keverjük, mert akkor rántotta lesz belőle. És ne érjen az alja az edényünknek a forróvízbe, csak fölötte legyen, csak a gőz érje.

Mikor készen volt, hagytam kihűlni langyosig. Közben felvertem a tejszínt is jó kemény habbá. Összekevertem a kettőt finoman. Egy hosszúkás formába folpackot tettem, ebbe öntöttem a masszát. A tetejére is folpack került.

Egyébként bármilyen formába tehetjük, vagy műanyag dobozkába is, aminek van teteje.

Tálalásnál vagy szeleteket vágunk belőle, vagy fagyiskanállal szedjük ki.

Tálalás: mandulát forróvízbe dobtam fél percre, majd szűrőben hidegvízzel leöblítettem. Így könnyen lejön a héja. A lehéjazott mandulát egy fél mokkáskanálnyi szőlőmagolajon megpirítottam. Sóztam is kissé, majd robotgépben durvára daráltam. Ezt a sós, pirított mandulát szórtam a tetejére és kevés mézzel megcsorgattam. Őszibarackot hámoztam és vékony gerezdekre vágva a fagyi mellé tettem, s mindezt tejszínhabbal megkoronáztam.

Reggel a fotózáskor annyira siettem, hogy elfelejtettem a tejszínhabot is, a barackot is. Pedig nagyon jó hozzá! A kardamom pedig egészen megbolondította.

Finom! :)