Kelkáposztafőzelék

.


Én nem vagyok iszákos, se biskó, de szent se vagyok. Egy sámán ne legyen szent. Szerezzen a saját bőrén tapasztalatokat, érezze, milyen a mélység és a magasság, a kétségbeesés és az öröm, a káprázat és a valóság, a bátorság és a félelem, érezzen mindent, amit a népe érez­het. Legyen képes olyan mélyre süllyedni, mint a pondró, és olyan magasra szárnyalni, mint a sas. Amíg nem élte át mindkét szélsőséges lelkiállapotot, nem jó sámán.
Betegség, börtön, szegénység, részegség - mindezt ki kellett próbál­nom. Bűnök elkövetésével tartjuk forgásiján a világot. Senki sem lehet olyan megátalkodott, olyan embertelen, hogy habtiszta akarjon maradni, lelkét makulátlan műanyag zacskóba burkolja. Az embernek istennek és ördögnek is kell lennie. Jó sámánnak lenni annyit tesz, hogy bele a közepibe, ne vond ki magad semmiből. A sámánnak saját tapasztalatából kell megismernie mindazt, ami az életben csak előfordulhat. Nem szabad visszariadnia attól, hogy néhanapján dühbe jöhet és bolondot csinálhat magából. Az is szent dolog.
A természet, a Nagy Szellem - ők sem tökéletesek. A világ nem bírná ki, ha azok lennének. A szellemnek megvan a jó és a rossz oldala. Néha a rossz oldalból többet tanulok, mint a jóból.


(Sánta Őz, sziú sámán)




A kelkáposzta főzelék az egyik nagy kedvencem. Talán soha nem szerettem volna meg, ha nincs gyerekkoromban egy csúnya szalmonellám - ami azt eredményezte, hogy másfél hétig teán éltem. Másfél hét után pedig nagyon meg tud éhezni az ember, ugye. És anyu épp kelkáposztafőzeléket főzött.
Életemben olyan jól nem esett azóta sem étel, mint akkor az a tányér főzelék. Maga volt a mennyország... Így hát, ezt a finomságot ma is nagyon szeretem.

Hozzávalók 4 főre:
1 közepes fej kelkáposzta,
2-3 közepes méretű burgonya,
2 gerezd fokhagyma,
3-4 evőkanál olaj,
4 evőkanál liszt,
só,
1 teáskanál ételízesítő,
1 csapott mokkáskanálnyi köménymag,
1 púpos teáskanál majoránna,
1/2 mokkáskanálnyi csombor (borsikafű),
1 mokkáskanál pirospaprika.

A kelkáposztát leveleire szedtem és megmostam. A burgonyát hámoztam, kisebb kockákra vágtam, bele egy nagy lábosba. A kelleveleket 1 centis csikokra szeltem, amik szintén a lábosban kötöttek ki, a krumplikockák mellett. Felöntöttem annyi vízzel, amennyi ellepte és fűszereztem. A fokhagymagerezdeket apró kockákra vágva tettem bele.
Közben az olajjal és a liszttel rántást készítettem, pirospaprikát tettem bele mikor elkészült. Mikor minden puha volt a fazékban, hozzáadtam a rántást is és még 5 percig hagytam forrni, hogy összeálljon az íze.
Friss fehér kenyérrel ettem. Finom rá bármilyen feltét, de én most böjtölök a napfordulóig.

Megjegyzések