Tüzes kukoricaleves

Egy spanyol misszionárius találkozott három azték pappal egy szigeten.
   - Hogyan imádkoztok?- kérdezte a lelkiatya. 
   - Csak egy imánk van - felelte az egyikük.- Az így hangzik: 
   - Uram Ti is hárman vagytok, mi is hárman vagyunk. Legyetek kegyesek hozzánk.
   - Megtanítom néktek azt a fohászt, amit igazán meghallgat az Isten - mondta a misszionárius. És megtanított nekik egy katolikus imádságot, azután pedig folytatta tovább az útját. Kicsivel ezután mielőtt visszatért volna spanyolföldre, ismét útba vette a szigetet. Ahogy hajója közeledett a part irányába, hát az atya látja, hogy a három azték a vízen járva feléjük tart. 
   - Pádre, pádre –mondta az egyikük.- Kérlek, tanítsd meg nékünk azt az imát, amit meghallgat az Isten. Mert elfelejtettük a szövegét.
   - Nem fontos – hebegte a pap a csoda láttán. Ez után kérte az Úr bocsánatát, azért mert nem értette meg, hogy Ő a világ minden létező nyelvét beszéli.

(Coelho: Maktub)





Ez a leves a "semmiből" született. Sárgabarackos gombócot főztem, és a levét nem öntöttem el a krumplinak. Ilyenkor nyáron a krumplilé-leves az egyik legfinomabb - üdítő, könnyű, nyár-ízű leves. Körbenéztem, mivel dúsíthatnám kissé: kukorica volt a hűtőben, meg paprika, paradicsom, újhagymaszárak összegyűjtögetve (sosem dobom ki). Paradicsomosra-fanyarkásra vettem a figurát, amolyan mexikói stílusú leves lett belőle és nagyon finom. Érdemes lejegyeznem.

Hozzávalók 4 főre:
krumplinak a főzővize (1 liter),
5 evőkanál olaj,
1 gerezd fokhagyma,
1 közepes lilahagyma,
3 közepes paradicsom,
1 paprika,
1 csilipaprika,
1 teáskanál pirospaprika,
frissen őrölt bors,
1 mokkáskanál koriandermag frissen mozsárban összetörve,
1 csokor újhaymának a zöld szárai,
1 csokor petrezselyemzöld (korianderzölddel lenne igazán mexikóias),
2 cső kukorica,
pár kukoricalevél,
1/2 szál füstölt szárazkolbász.

Az olajon üvegesre dinszteltem az apróra kockázott vörös- és fokhagymát, majd pirospaprikáztam és szűrőn keresztül felöntöttem a krumplilével. Adtam még hozzá 1/2 liter vizet is. Hagytam felforrni, tettem bele lehéjazott, kisebb kockákra vágott paradicsomot, 1 kettőbe vágott paprikát, csilipaprikát, kukoricalevelet, apróra vágott petrezselymet, újhagymaszárakat felkarikázva és kukoricát úgy, hogy nyersen késsel levágtam a csőről a szemeket. Fűszereztem korianderrel, borssal., sóval. Belekarikáztam a füstölt kolbászt is. Főztem 10-15 percig és készen is volt. A kukoricát nem szabad tovább főzni, mert keményítőt tartalmaz és ha túlfőzzük, csak egyre keményebb lesz. (Ez érvényes arra is, ha csövestül főzzük.) Csípős, savanykás, nagyon ízletes. Megtartom. :)
A végén eltávolítottam belőle a két fél paprikát és a kukoricaleveleket.



TIPP: ha több emberre főztem volna, még extrásítottam volna úgy, hogy fele kukoricalisztből, fele búzalisztből 1 tojással tésztát gyúrtam volna, majd kinyújtás után pogácsaszaggatóval közepes köröket vágtam volna a tésztából. A kolbászról lehúztam volna a héját és összetörtem volna és ezt töltöttem volna bele 2 összeragasztott kis tésztakorong közé, majd belefőztem volna a levesbe. Így egészenegészen extra lett volna, de két főre nem játszadoztam most vele. Ha viszont vendégeknek főzzük, el fognak alélni tőle, garantálom. :)
Vegetáriusoknak is ajánlom, mert hús nélkül is tökéletes és gazdag, ízletes leves.

Megjegyzések

Elif üzenete…
Nagyon jó ötlet ez a levesbetét, jól megjegyzem magamnak! :)
duende üzenete…
Elif: Csak bátran hasznosítsd! :)
Bianka üzenete…
Nagyon finom lehet, a fotó meg varázslatos
Thrini üzenete…
De szeretem a jó kis csípős ételeket! Nagyon klasszul kitaláltad ezt a leveskét! :)
duende üzenete…
Köszi szépen Bianka, a kedves párom kétszer repetázott belőle... :)


Thrini: én is! :) Köszi, tényleg jól sikerült. :)
Reni üzenete…
na ebből most úgy benyomnék egy jóó nagy tányérral, hogy ihaj!