2014. október 12., vasárnap

Zalai sültpaprika


Paulina mama, aki annyira szeretett, és oly sokat tett értem, nem volt híve a látványos érzelemnyilvánításnak, bár a szíve mélyén jóságos volt. Azt mondogatta, hogy a gyengédség, ami a szeretet és a részvét furcsa keveréke, és minden kalendáriumban megcsodálható a bölcső fölé hajoló anyák odaadásában, csak akkor helyénvaló, ha védtelen állatok, mondjuk, ma született macskák felé irányul, de emberi lények között badarság.

(Isabel Allende) 




Azt hiszem mondhatom, hogy ez egy zalai tájétel. Errefelé sokkal többször készítik, mint a lecsót - főleg így ősszel, mikor beérnek a mindenféle színű és formájú, vastaghúsú kerti paprikák. Arra gondoltam, ebben az indián nyárban nem is lehetne mediterránabb ételt készíteni.

Én Ilonka nénitől tanultam, aki zalai volt és a bérmakeresztanyám, és úgy tudott sütni-főzni, mint senki más a világon. Mindent nagyon finoman és jól készített, mégis, gyerekkori emlékeimet róla csodás sült paprikájának íze-illata lengi be. Sosem felejtem el... Emlékszem mindig terülj-asztalkám volt nála, ha látogatóba mentünk: sültek és rántott husik, húsleves, pörkölt, rétes, sütik, szóval minden földi jó. De az első kérdésem mindig az volt: ugye van sült paprika is? :) Sokáig kísérleteztem, míg hasonló ízű lett az emlékeimben élő Ilonkanéni-paprikához az általam készített. Ő zsírral sütötte, én jó minőségű olajjal csinálom. Az eredmény természetesen nem lett teljes, hiszen az étel lényege sohasem az alapanyagokban van, hanem annak lelkében, aki készíti.

Hozzávalók: paprika, vöröshagyma, olívaolaj és só. A paprikát mosom, darabolom (nem szabad apróra, hanem jó nagy, rusztikus darabokra kell vágni), a vöröshagymát fölkarikázom, nem túl vékony kis karéjocskákra. Arányaiban körülbelül: 6-8 normál méretű paprikához egy nagyon nagy fej vöröshagymát használok. Olívaolajat teszek a serpenyőbe (4-6 evőkanálnyit szóval nem sajnálom), aztán együtt a hagymát a paprikával már sütöm is. Természetesen megsózva. Nem párolom, hanem nagy lángon sütöm. Közben persze sűrűn meg is kevergetem, rázogatom, hogy mindenhol egyenletesen piruljon.  Úgy cirka öt perc alatt elkészül. A titka az, hogy nem szabad a zsiradékot sajnálni alá. És hogy tényleg karamellizáltra kell sütni. Valamint a fóliás, szinte csak vizet tartalmazó idényelőtti paprikából egyáltalán nem lehet megcsinálni, csakis a nyár végén-ősszel beérett kerti, feszeshusú színes paprikákból. Egyszerű, gyors, kalóriaszegény, olcsó és isteni... Felvert tojással laktatóbb. Friss házikenyér, illatos, színes sült paprika, habzó sör vagy egy pohár fröccs... Kell ennél több?! Egyszerűen imádom.




Ha "dizájnosabbra" veszem a figurát, még feta sajtot is szoktam a tetejére tördelni tálaláskor. (A natúr változatéra, nem a tojásos paprikára.)
Ha pedig van maradék, néha készítek hozzá egy fokhagymás-hagymás paradicsom-alapot, amit szintén erőteljesen sütök, s mikor az elkészült, összerottyantom a sült paprikával. Így egyféle lecsókülönlegesség lesz belőle.

A sült paprika egyébként szobahőmérsékleten is kitűnő, ezért svédasztalos fogásnak is tökéletes. Sőt salátának is átvarázsolható, némi balzsamecet szükséges csak rá.

8 megjegyzés:

Az amatőr hagyományörző írta...

Nagyon jó , én is szoktam készíteni ,főleg reggelire , de nálam az oliva olaj ehhez az ételhez nem játszik ,én zsírral készítem ,ugy az igazi !

duende írta...

:) Balaton-parti reggelik nélkülözhetetlen darabja... vagy késői hamaraviláglegjobblegegyszerűbbételételém örök nyárvégi, őszi fogása, igen

zsírral az igazi, de én olívaolaj rajongó vagyok, a mediterrán vérem az... :) szóval én görög házi olívaolajjal készítem, egyszerűen rajongok az olívaolajért, de zsírral is mesés, pazar :)

Az amatőr hagyományörző írta...

Az olívaolaj salátákhoz kitűnő választás meg még hidegen használva pl. a spagettire egy kicsit rácsorgatva ,extra !DE..."Nemcsak akkor veszélyesek a növényi olajok, ha hidrogénezik őket transzzsírokká, hanem akkor is, mikor sütnek velük. A magas hő hatására oxidálódnak, a többszörösen telítetlen olajokban oxidált koleszterin keletkezik. Az olajban sült ételekben (mindegy milyen növényből származó olajról van szó) sok ilyen oxidált koleszterin keletkezik,"....ami növeli a tromboxán koncentrációját a vérben és ezáltal keletkezését és a véralvadék létrejöttét , keringési zavarokat idézhet elő !- Dr. Hummel Zoltán mikrobiológus szerint- Másfelől :Káros az étolajban történő sütés, mivel a telítetlen kötések hő hatására felbomlanak és polimerizációs folyamat játszódik le, óriásmolekulák jönnek létre, melyek karcinogén hatásúak. -Kádi Antal - Mostanában minden táplálkozási / dietetikai /ajánlásnak bebizonyosodik az ellenkezője ,tehát nem mindegy hogy hogyan használjuk az olívaolajat !

duende írta...

Nos, az olaszoknak, görögöknek hiszek, akik évezredek óta sütnek is, főznek is e nemes nedűvel, s egészségességben lepipálnak sok "brit tudósok szerint" orvostudományi alapokon "egészségesen" étkező népeket. Köpök az okosokra :)

Az amatőr hagyományörző írta...

Talán úgy tűnt mintha én az olívaolaj ellensége lennék , á , dehogy ,én is nagy híve vagyok a mediterrán étkezésnek ! Csak azért írtam le a mikrobiológusok írásait mert kíváncsi voltam a véleményedre - ezt megkaptam !
Bizonyított tény, hogy Európa földközi-tengeri partvidékén élő népek egészségi állapota jelentősen jobb, mint a kontinens más részén élőké, és ez elsősorban étrendjüknek köszönhető.

Nelli írta...

Az én nagymamám is sokszor készítette ősszel. Nagyon szerettem az általa sütött langyos, fehér kenyérrel. :-)

sedith írta...

Csak így egyszerűen sütve még nem hallottam róla, de tojást ütve rá, itt nálunk is készítik. Pedig a Felső-Marosmente jócskán messze esik Zalától... De tudtak ezek a régi asszonyok valamit függetlenül attól, hoyg hol éltek, úgy látszik. :)

duende írta...

Az asszonyok mindig tudnak mindenről! :) Valami összeköt bennünket, így van ez, igen. :)