2017. május 13., szombat

Padlizsán sarma (hússal töltött padlizsántekercsek)


A Boszporusz látványa valamiféle metafizikai jelentést hordozhat, talán azért van, hogy az isztambuli lakásokban a tengerre néző ablak olyan jelentőséggel bír, mint a dzsámik Mekka felé néző imafülkéje, a mihráb (vagy a templomokban lévő oltár és a zsinagógákban álló mizrah), és ezért néznek a nappaliban álló fotelek, díványok, székek és ebédlőasztalok mindig a szoros felé. És ha valaki, aki ismeri ezt a szenvedélyt, a Márvány-tenger felől érkezik Isztambulba, annak a város is olyannak tűnik, mint millió egymást keresztező mohó tekintet, amely az ablakokból a hajókat és a Boszporuszt kémleli.

(Orhan Pamuk Nobel-díjas török író: Isztambul)




Szép padlizsánokat vettem. És ha már törökparadicsom, akkor a legjobb névadó otthonában receptet keresni hozzá. (A törököknek zseniális padlizsános receptjeik vannak.) A sarma azt jelenti: töltött, tekercs(elt). Lehet káposztalevél, szőlőlevél, karalábélevél, cukkini, padlizsán, egyszóval bármi, amibe tölteni lehet. Jellemző az egész Balkánon, de tovább kelet felé is az arab vidékeken. Ezt az ételt készítvén egyértelművé vált, amit eddig is sejtettem: a töltött káposztánk bizony török étel. :)
Ezt a videnyót találtam, és milyen jó hogy vannak már ilyenek, és milyen jó hogy kipróbálni a legbiztosabb mégis egy receptet. Ugyanis úgy jártam, hogy hittem a hölgyeknek és nyersen tettem én is bele a krumplit. Hát elő kellett volna főzni, mert nyers maradt, úgyhogy mikor kivettem a sütőből az ételt, külön ki kellett szednem a kis burgonyákat és fedő alatt külön még megpárolni. Szóval: az a biztos recept, amit kipróbáltál. Egyébként a padlizsán salmába nem jár automatice a krumpli, az alaprecept csak a tekercsek paradicsomos szószban, és rizst vagy bulgurt kínálhatunk hozzá, plusz finom friss laposkenyeret.



Hozzávalók 4 főre (20 db sarmához):
2 nagy duci padlizsán vagy 3 kisebb
a töltelékhez:
80 dkg darált hús (marha, de én sertésből csináltam)
2 újhagyma zöldjével együtt
1 kisebb fej vöröshagyma reszelve (6-8 dkg)
1 nagy gerezd fokhagyma reszelve
só, frissen őrölt bors
1 mokkáskanál római kömény (az enyémben magyar kömény van 1 mk.kanálnyi plusz 1/4 mk.kanálnyi római kömény)
1 teáskanál kakukkfű
1 teáskanál sűrített paradicsom
1 kisebb csokor petrezselyemzöld aprítva
1 tojás
4 cl víz
a többihez:
kb. 2-3 dl olívaolaj vagy hidegen sajtolt repce vagy szőlőmagolaj
1 kis fémdobozos sűrített paradicsom
1 teáskanál édes anna
1 teáskanál pirospaprika
2,5 dl víz

1 csapott teáskanál kristálycukor
2 nagy vagy 3 közepes friss paradicsom
2 hegyes erős zöld paprika
és előpárolt újkrumplik ha valaki így kompletten készítené

Nekem ez a sütőtálam jó nagy, 30 cm átmérőjű, így a burgonya is belefért, de ha kissebb tálunk van, készítsük krumpli nélkül.




A padlizsánokat megmossuk, a szárukat levágjuk és hosszában 0,5 cm-nél nem vastagabb szeleteket vágunk belőlük. Egy serpenyőben minden sütésnél kb. 2 evőkanálnyi olajat hevítünk és a padlizsánszeleteket mindkét oldalukon pirosra-feketésre sütjük. Jól lecsepegtetjük, mikor kivesszük őket egy tálba.
A darált húst megfűszerezzük, kézzel alaposan összedolgozzuk. (Nem minden recept ír tojást bele, el is hagyható.)
A paradicsomokat kockákra vágjuk, a paprikákat karikákra.
A padlizsánszeletekbe kis hengerformájú hústöltelékeket göngyölünk. Ami olaj a padlizsános tál alján maradt, azzal kikenjük a sütőtálat. A legszélét körben megszórjuk a paradicsomkockákkal, majd körben elrendezzük a padlizsán sarmákat. Középre megint paradicsomkockák jönnek és a zöldpaprika tetszés szerint körbe rendezve.
A sűrített paradicsomot kikeverjük a vízzel, a darált paprikával (édes anna) és az őrölt pirospaprikát is hozzákeverjük némi só és cukor társaságában. Ezt öntjük a padlizsántekercsekre illetve alájuk.
Előmelegített, 180 fokos sütőben 40-50 percig sütjük.
Egyszerűen pazarfinom. Újabb recept került a házi kedvencek listájára. Sokszor fogom még készíteni. Egyébként szerintem ez az étel cukkinivel, szőlőlevéllel is isteni lehet. A legközelebb szőlőlevélbe göngyölöm, úgy készítem majd el. Világbajnok étel.




8 megjegyzés:

Kósa Márta írta...

Finom lehet!

Vágyam, hogy ott legyek a Boszporusz parton, csemegézzek újra!
De rég is volt...
Bizakodom, hogy régi szép utazásaim a mesés városba megismétlődnek majd.

duende írta...

Igen az! :)

Kívánom, hogy teljesüljön szíved vágya! (És az enyém is, hogy egyszer eljussak oda...)

Györgyi írta...

Imádom a receptjeidet. Kipróbáltam ezt is és isteni lett. Egyszer régen kolbászgombócos kukorica levest készítettél. Azóta az egész család ezt szereti a legjobban a levesek közül. Ez a padlizsános étel is hasonló sorsra jut.
A mellé írt történeteid pedig irodalmi csemegék. Köszönet értük!

duende írta...

Én köszönöm! :) ♡ ♡ ♡

Anikó írta...

WooooW... látom megújult a blog, gyönyörű lett :-)
Duende borzasztó, hogy nem vagy fent a facén, a Kandikó is most kérdezett rád az előbb, de én nagyon hiányollak, azt sem tudom mi van veled, jól vagy-e, régen ott email-ben olyan jókat locsogtunk :-)
Szóval hiányzol a mindennapokban !!!!! Hallod ????

duende írta...

Köszi Anikó! Jól átlátható? Van még egy sablon, amit majd ki akarok még próbálni, csak nagyon nem egyszerű mindent átállítgatni...

Gondolkodom, hogy visszaregisztrálok, de ismerősből csak nagyon keveset hagyok meg. :) Te is hiányzol Anikó! Úgyhogy lehet hogy visszatérek, csak sokkal szűkösebben, visszafogottabban. Puszillak!

Anikó írta...

Ez a mostani forma nagyon is átlátható, szép lett, klasszul lehet keresgélni a receptek között, csak a kolbászgombócos kukoricalevesedet nem találom, gondolom sütnivaló kolbászból készítetted a gombóckákat, szóval már beindult rá a fantáziám, amit itt fentebb emleget valaki, hogy a családja kedvence lett, szóval az hol található ?????
Én nem merek változtatni, mert nem értek hozzá és nem szeretném, ha eltűnnének dolgaim, így marad az elavult, régimódi zsanuária, amilyen én is vagyok :-)
Nagyon örülnék, ha visszajönnél, persze mindenkit törölj, aki nem fontos, azon gondolkodom, hogy én is kipucolom az ismerősöket, akiket nem is ismerek mi a túrónak legyenek ott.
Puszillak, vigyázz magadra :-)

duende írta...

Köszi Anikó, nekem is tetszik. Csak még szokatlan kicsit. :) Megértem, én is féltem átvariálni, nem egyszerű a bloggert szerkeszteni. És dehogy vagy elavult, ne izéljmán! :)
Két kukoricalevesem van, ez:
http://szellemafazekban.blogspot.hu/2011/07/tuzes-kukoricaleves.html
és ez:
http://szellemafazekban.blogspot.hu/2010/07/kukoricaleves-ala-duende.html

Asszem a tüzes lesz az.
Én is puszillak! :)