Te tudod, mi az élet?
Valami váratlan otthonosság. Valami, amitől a világ fölemelkedik Benned, áttetszővé válik, és ernyőt von köréd, amit Te mutatsz föl körbe mindenkinek. Látjátok, ilyen a világ! Ez a természete! Térdeplő mindentudás. Elfelejtett igazi szerelmed. A Tiéd. A Te lámpásod, amely általad ég. A természetes csoda. A zúgó, morajló, szembeötlő titokzatosság. Leheveredés a fűbe. A Földet átöleled és röpülsz a csillagok között az egyetlen kertbe. A pázsit mámorítja érzékeidet. Némán suhansz a mindenségben. Bőröd párája világoknak üzen. Követelő folyamok áradnak és zúgnak föl benned. Villamosok ablakából nézed az életed. Egy fütty elér, és bábodat levedled. Kereszteződések, találkák várnak rád.
(Grandpierre Attila: A csillagok között)
A kapor nekem az egyik legszeretettebb fűszerem.
A kapormártás hozzávalói 4 főre:
2 nagy csokor kapor,
1 dl tejföl,
1 dl tejszín (vagy csak tejszín, de akkor 2 dl),
só,
citromlé,
cukor,
2 púpos evőkanál liszt,
egy húsleveskocka vagy ételízesítő,
1 liter víz.
Másfél csokor kaprot jó apróra vágok, és 1 liter hideg vízben fölteszem főni. (Néha egy nagyon kevés, nagyon apró kockákra vágott vöröshagymát is teszek a kaporhoz. Nem mindig. Így is, úgy is finom. Ízlés és kedv dolga.)
Mikor forr, beleteszem a húsleveskockát, és fedő alatt főzöm jó húsz percig. Közben a lisztet csomómentesre keverem a tejföllel és a tejszínnel (a tejszíntől krémesebb, lágyabb lesz).
Mikor eleget főtt a kapor, egy merőkanálnyit adok a habaráshoz belőle, hogy ne legyen csomós és ne csapódjon ki a tejföl. Ezután adom csak a habarást a mártáshoz. Míg föl nem forr, kevergetem. Forrás után még vagy öt percig főzöm, beletéve a maradék fél csokornyi apróra vágott kaprot is. Ízesítem citromlével (vagy ecettel), és ha szükséges pici cukorral, sóval.
A hercegnő-burgonyát úgy készítettem, hogy volt előző napról maradt főtt krumplim. Kísérleteztem már frissel is, de abból nem lehet igazán jó hercegnőket sütni. Szóval abból a "megfájásodott", magában már nem igazán ehető tegnapi krumplimaradékból jó.
Tehát adtam hozzá egy tojást és kevés lisztet, plusz egy kávéskanálnyi búzadarát is. Jó formázható állagú legyen. Nyomózsákba tettem és egy tálcára kis halmokat csináltam a masszából. Aztán bő és gyöngyözően forró olajban kisütöttem őket.
Megpróbáltam a sütőben sütést is, de ez így sokkal ropogósabb, finomabb lett. Maradok ennél a változatnál. :-)
A buggyantott tojás pedig csak annyi hogy jó bő, forráspont alatt lévő vízbe ütöttem bele finoman a tojásokat és hagytam főni 2-3 percig, aztán szűrőkanállal kiszedtem őket. Nem igazán kedvelem a főtt tojást - nekem száraz. Ez finomabb, krémesebb. Szebb lesz, ha a tojás beletétele előtt kanállal örvényt kavarunk a vízbe.