.
A lelki béke a megváltozott hozzáállásból származik, nem pedig a megváltozott körülményekből.
(Andrew Matthews)
Ez sem újdonság, inkább ezt is ötletadónak teszem csak fel. Tegnap nem volt kedvünk lemenni boltba az egész napos esőben, és este szembesültem vele, hogy nincs itthon egy morzsányi kenyér sem. Kelesztett dolog szóba sem jöhetett idő híjján, így megsütöttem ezeket a szódabikarbónás zsömléket. Ki sem mértem, csak összedobtam, sajnos. Nagyon finomak lettek, frissen kívül nagyon ropogósak, belül fincsi puhák, és olyan házikenyér állagúak, rusztikusak. A scone receptet vettem alapul. Került bele körülbelül 40 dkg fehér liszt, 15 dkg teljes kiőrlésű liszt, só, 1 csapott mokkáskanál sütőpor, 1 csapott mokkáskanál szódabikarbóna, 1 csapott teáskanál cukor, 2 dl kefír, 2 dl víz. A lényeg az, hogy csak annyi folyadék kell a szárazanyagokhoz, hogy épp összeálljon a tészta. Ne legyen nagyon híg, nedves, nokedliszerű, de azért nagyon kemény sem, valahol a középutat találjuk el. Úgy könnyebb eltalálni a jó állagot, ha a jól elkevert szárazanyagokhoz (liszt, só, cukor, szódabikarbóna) adagoljuk a kefírrel kevert vizet.
Előmelegítettem a sütőt. Mikor már megfelelő volt a hőfoka, összeállítottam a tésztát. A szárazanyagokat jól elkevertem (só, cukor, sütőpor, szódab.), majd a kefírrel és vízzel összedolgoztam. Gyorsan kell dolgozni a szódás tésztával, az a titka, és nem szabad dagasztani, csak összeállítani, mert a szódabikarbóna azonnal dolgozni kezd a kefírrel. (Joghurt is, kultúra vagy más néven író is jó hozzá.)Tehát épp csak dolgozzuk össze és már süssük is. Körülbelül 180 fokon sütöttem 20-25 percig. A tetejüket sütés előtt keresztben bevágtam egy pengével, hogy ne annyira össze-vissza repedjenek.
Azt kell mondjam, még talán jobb, mint a kelesztett zsömle, mert nagyon ropogós a héja. És még ma, másnaposan finom puhák és élvezhetők.
A sütőport el is hagyhatjuk a receptből, a lényeg a szódabikarbóna találkozása a savanyú kefírrel, joghurttal vagy kultúrával, mert e két anyag együttese képez légbuborékokat. Ha nem tesz valaki bele sütőport, akkor mehet bele 1 csapott teáskanál szódabikarbóna.
Azt hiszem, zsömlét máskor is így fogok sütni. Eszméletlen gyors és nagyon fincsi.
Persze megsüthető ez a tészta egyben is, vagy kenyérformában is.
És süthető baguette formára is, hasonlóan finom ropogós héj jellemzi, és puha belső. A képen egyébként egy rozsos (fele rozs-fele búzaliszt) kenyér látható. És elhagytam belőle a sütőport, egyáltalán nem hiányzik belőle. Ugyanolyan szép lyukacsos és puha lett a belseje a kenyérnek. És így semmi mellékíze nincs, csak a finom péksüti íz. És még napok múlva is élvezhető, bár nem igazán szokta megérni a többnaposságot. :)