Árpagyöngyropogós VKF 33.

.

József Attila

`József Attila`, hidd el, hogy nagyon szeretlek, ezt még
anyámtól örököltem, áldott jó asszony volt, látod, a világra
hozott
Az életet hiába hasonlítjuk cipőhöz vagy vegytisztító
intézethez, mégiscsak másért örülünk neki

Naponta háromszor megváltják a világot, de nem tudnak
gyufát se gyujtani, ha igy megy tovább, nem törődöm vélük
Jó volna jegyet szerezni és elutazni Önmagunkhoz, hogy
bennetek lakik, az bizonyos
Minden reggel hideg vizben fürdetem gondolataimat, igy
lesznek frissek és épek
A gyémántból jó, meleg dalok nőnek, ha elültetjük a szívünk alá
Akadnak olyanok, akik lovon, autón és repülőgépen is
gyalog vannak, én a pacsirták hajnali énekében heverészek,
mégis túljutottam a szakadékon
Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan
őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre.

1925. ápr. [?]

(József Attila)

Limara VKF kiírása jókor ért utol. Húsvét után ugyanis visszatértem a növényevéshez. Két évig voltam vegetáriánus anno pár évvel ezelőtt, s most ismét fűevő lettem. A szervezetem erősen tiltakozott a húsevés ellen - ez van. Másképp vagyunk összerakva, mindannyiunknak egyedi a teste. Az enyém úgy tűnik, kiveti a húst. Nem esik jól, pedig szeretem... Ettől függetlenül főzök húsos ételeket is, hiszen a férjuram szereti és bírja is.

Gabonák közül nekem nagy kedvencem a gersli vagy árpagyöngy vagy hántolt árpa. Sokkal jobban szeretem, mint a rizst például.
Tegnap este már tudtam, mit fogok főzni ma ebédre: egy jó krumplifőzelékre áhítozom. Nagyon szeretem és régen volt terítéken. Ezért most az árpagyöngyből egy hagyomásnyos fasírt ízesítésű ropogóst készítettem. Nagyon finom lett!
Kitűnő feltét ez bármilyen főzelékhez. De nagyon finom zöldsalátákkal, vagy majonézes krumplisalátával is.

Hozzávalók 4 főre:

35 dkg árpagyöngy,
2 zsömle,
3 kisebb vagy 2 nagy tojás,
só,
1 nagy fej vöröshagyma,
2 gerezd fokhagyma,
2 evőkanál paradicsomszósz (vagy 1 teáskanál sűrített paradicsom),
frissen őrölt bors,
2 teáskanál pirospaprika,
1 csokor petrezselyemzöld,
zsemlemorzsa,
olaj a sütéshez.

A nagy fej vöröshagymának a felét apróra kockáztam és kevés olajon pici sóval üvegesre pároltam, majd hozzáadtam a megmosott gerslit is és felöntöttem dupla menyniségű vízzel. Kicsit sóztam is. Fedő alatt kis lángon Puhára főztem. A dupla mennyiségű vizet teljesen magába szívja, csak hagyjuk fedő alatt a láng lekapcsolása után még 20 percre.
A főtt árpagyöngy felét én robotgépben jól megdaráltam, aztán visszatettem a többihez.

Mikor a gersli kihűlt, bekevertem fasírtnak. Fűszereztem apróra vágott vöröshagymával és reszelt fokhagymával, sóval, borssal, pirospaprikával, paradicsomszósszal. Frissen vágott petrezselyemmel. Adtam hozzá vízbe áztatott majd kinyomkodott zsemlét, 3 tojást. Nagyon jó állaga van, könnyű formázni. Zsemlemorzsába forgattam, aztán bő olajban, közepes lángon pirosra-ropogósra sütöttem.

Az alap árpagyöngymassza ízesíthető másképpen is, akár úgy is, mint a falafel.
A gerslit teljesen úgy főzhetjük, mint a rizst. Akár bő vízben, akár úgy, ahogy én most csináltam. Hamar megfő egyébként, minden más híreszteléssel ellentétben.
Köretként is nagyon finom, egyébként rizshelyettesítő. Mert sok helyen gerslivel készül a töltött káposzta is, a hurkafélék vagy a sólet is.
Bele szoktam egyébként főzni vegyes zöldséglevesekbe is, tészta helyett.
Ó, és igen. Hát a folyékony kenyér, a sör is árpából készül! :)

Árpa - Hordeum vulgare

Eredete

- Az árpa - a búza mellett - az egyik legősibb gabonafajta, már Kőkorszaki leletekben is találkozhattunk vele.
- Az árpa (Hordeum Vulgare L.) géncentruma a termékeny félhold vidéke, de Eurázsiában igénytelensége és nagy hőtűrőképessége miatt, már az újkőkor óta termesztik.
- Nagyon régi kultúrnövényünk, termesztéséről már Kr. e. 7000 környékéről is vannak adatok.
- Fő terméknek számított Egyiptomban a fáraók ideje alatt, az ősi Görögországban és Rómában, a Szentföldön a bibliai időkben és Tibetben is. A régi egyiptomi emlékeken 6 és 4 soros árpa található, kovásztalan tészták és lepények készítéséhez használták.
- Megbecsülését mutatja, hogy az i. e. II. században Kínában a rizs, a búza, a füge és a szójabab mellett az ötödik szent növény volt.
- A Közel-Keleten az Új-testamentum korában az árpa volt a legfontosabb gabonaféle. Ebből készítették a kenyerek java részét és a kását, alapélelem volt a bibliai ember számára.
- A toklászos kétsoros árpát (Hordeum vulgare subsp. distichum Zoh.) Belső-Ázsiában éppúgy ismerték, mint a Kárpát-medence őslakói; árpa szavunkat és a növény kultúráját hoztuk magunkkal. Pécsről XI. századi árpa-leletünk van.

Hagyományai

- A mítosz szerint Demeter a gabonatermesztők Istennője, azt kérte az emberektől, hogy árpával mutassanak be áldozatot neki.

- Platón leírja, hogyan választották az emberek az eszményien pompás árpát, legfőbb táplálékul.

- Már 6000 évvel ezelőtt olyan táplálék hírében állt, mint amely a legtöbb életerőt adja. Ennek bizonyítéka, hogy testük építésére, kondíciójuk növelésére a gladiátorok is rendszeresen fogyasztották.
- Később megfigyelték – főleg Közép-Keleten -, hogy azokon a tájakon, ahol az árpa, akár gabona, akár liszt formájában főételként szerepel, ott kevés szívbeteg van. !!!!!! Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy az árpa jót tesz a szívnek, s ezt a mai kutatások is igazolják.
- A néporvoslás kiváló „ gyógyszerészeti csomagnak” tartja az árpát, mely segít elhárítani a székrekedési bajokat, sőt a rákot is távoltartja.
- A nyugati medicina atyja, Hippokratész az árpalevest ajánlotta az egészség és a vitalitás visszaszerzésére, azt mondta, hogy segít az egyes betegségek által legyengített erőnlétet visszahozni.
- Hegyi beszédében Jézus – az „utolsó vacsorán” – árpakenyeret osztott szét.

- Az áldozati ostya, amelyet a mise során a pap megszentel, majd kiosztja a gyülekezetnek, azért kerek és lapos, mert az őskeresztények kovásztalan árpakenyeret készítettek.

- Jelenleg a kovásztalan árpakenyér készítése néhány, Nepálban és Tibetben élő ázsiai népcsoportra korlátozódik, valamint ez a gabonaféle képezi az északnyugat-afrikai berberek táplálkozásának alapját.
- Az árpa, a hideg mérsékelt öv legősibb és ma is legfontosabb gabonaféléje, származási helye Tibet. Itt az árpaszemeket homokkal összekeverve forrósítják, majd kiszitálják, megmossák, a napon megszárítják, végül lábbal addig tapossák, míg leválik a héja. Úgy tartják, hogy az így pirított és őrölt árpa, hidegen fogyasztva, fizikai erőt ad.

Összetétele

- Az árpa igen gazdag keményítőben, fehérjékben, cukrokban, vitaminokban (A, B _1, B ₂, B ₅, B _6, E) és ásványi anyagokban (kalcium, kálium, foszfor, szilícium, vas), azonban nátriumban szegény.
- A kovasav tartalma is magas.

Élettani hatásai
- Az árpa a szervezet számára nagyon könnyen emészthető és igen tápláló, kellemes, szelíd ízű gabona.
- Számos olyan, kedvező hatással rendelkezik, amely megszokott táplálékainkra sajnos nem mindig jellemző. A teljes árpa gazdag nyomelemekben: káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort tartalmaz - méghozzá kétszer annyit, mint a barna rizs - mindezek pedig elengedhetetlenek a normális szív és agyműködéshez.
- Az árpa rendszeres fogyasztása segít megelőzni a székrekedést, javítja a bélműködést, így csökkenti a bélproblémákat.
Pl: izraeli orvosok 19 olyan krónikus székrekedésben szenvedő páciensen próbálták ki az árpaliszt hatását, akiknek mindig hashajtót kellett szedniük. A páciensek naponta háromszor kaptak árpalisztből készült süteményt 4 héten keresztül. Egy sütemény élelmi rosttartalma 7-8 g volt. Az eredmény rendkívül figyelemreméltónak bizonyult:
- 15 személynek rendeződött a székletürítése,
- 12-nek a puffadása,
- 10-nek a hasi fájdalma,
- 14 páciens örökre „elfelejtette” a hashajtókat.
- Megfigyelték, hogy azokon a tájakon, ahol az árpa, akár gabona, akár liszt formájában főételként szerepel, ott kevés szívbeteg van. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy az árpa jót tesz a szívnek, s ezt a kutatások is igazolták.

- Az árpa ß- glükán-tartalma figyelemre méltó mértékben csökkenti a vér koleszterinszintjét. Ezt tudományos kísérletek igazolják.
Pl: egy vizsgálatban több héten át naponta háromszor „árpás” ételt adtak a vizsgálatban résztvevőknek és a vér koleszterinszint 15%-os csökkenését tapasztalták. Csak a teljes őrlésű árpaliszt hatásos.

- Az árpa étel fogyasztása a szervezeten belül a sejtépítést is serkenti.
A manapság oly széles körben elterjedt kötőszöveti gyengeség (ami a rossz testtartással párosul) és a porckorong-elváltozások bizonyos mértékig gyógyíthatók, sőt megelőzhetők, ha a gyermek idejekorán kap árpa eledelt. - Gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően jól alkalmazható bélrendszeri, vér- és légzőszervi gyulladások megelőzésében, gyógyításában.
- Méregtelenít, ásványi anyagokkal tölti fel szervezetünket, erősíti a csontrendszert.- Nyugtat, tonizál (máj, szív, idegrendszer).
- Hatékony vizelethajtó, s egyben kiváló lúgosító is.
- Kiváló szabadgyökfogó (a szabadgyökök felelősek többek között a szervek elöregedéséért is).
- Kiválóan alkalmas betegkosztnak, gyógyító hatása a belektől a mellkasig terjed. Könnyű emészthetősége ideális étellé teszi kisgyermekek, idős, legyengült szervezetű, beteg emberek számára ( roboráló hatás).
Az árpának ez a tulajdonsága ősidők óta ismert tény. Az árpa-nyákban találhatók a fontos életerőt adó elemek.
- Foszfortartalma alapján ajánlható mindazoknak, akik szellemi munkát végeznek, legyen az idegi vagy stressz okozta megterhelés.
- Emellett megnyugtatóan hat az idegrendszerre és vízhajtó hatású is egyben.
- Mivel fehérjében igen gazdag, ezért fogyasztásakor a vesepanaszoktól szenvedőknek különös elővigyázatossággal kell eljárniuk! Könnyen felfúvódást okozhat!

Előfordulása

- Teljes értékű árpa – kizárólag a legkülső pelyvaleveleitől fosztják meg, mintegy levetkőztetik. Így rendelkezik a legtöbb létfontosságú tulajdonsággal, és az íze is teljesen más. Mindez annak köszönhető, hogy megőrizte a csirában és a mag különböző rétegeiben lévő bionutricionális összetevőket, nem bontották meg benne az összetevők egyensúlyát.
- Hántolt árpa – (gersli) – középutat jelent a teljes értékű és a gyöngyárpa között. A hántolási eljárás során a maghéj néhány külső részét eltávolítják, de valamennyit megőriz jó tápanyagbeli tulajdonságaiból.
- Gyöngyárpa – az emberi élelmezésben leggyakrabban használt, nem teljes értékű formája. Elég csak arra gondolnunk, hogy a külső részek eltávolításával csökken a fehérjeszázalék, csökken a zsírok és ásványi sók mennyisége, néhány vitamin pedig csaknem teljes egészében eltűnik. A pelyvától és a korpától megfosztva, amit még fehérítő és fényező eljárásoknak is alávetnek.
- Pörkölt árpa – kiváló helyettesítője a kávénak, nem tartalmaz koffeint, kiváló kávét készíthetünk belőle azoknak a felnőtteknek, akik nem fogyasztanak koffeint.
- Árpapehely – amelyet összepréselt, majd hőkezelt magokból nyernek.
- Árpaliszt – a magok megőrlésével nyerhető.
- Árpamaláta (Extractum malti) „ MALTEX”– amely könnyen emészthető (sok gyermekeknek készült termékben fordul elő).
A csíráztatott árpából malátát – „gabona mézet”- is előállítanak. A malátának különleges aromájú édes íze van. Kedvezően hat legyengült, kimerült gyermekeknek, betegeknek, időseknek, áldott állapotú és szoptatós anyáknak. Székrekedés, dizentéria-baktériumok, rothadási diszpepszia és étvágytalanság gyógyítására is használják.

A helyesen elkészített árpát jól feldolgozza a szervezet, de ahhoz, hogy a tápértéke és emészthetősége maximális legyen, hántolatlanul és valamilyen formában hőkezelve, megfőzve, illetve csíráztatva fogyasszuk.
- A magokat felhasználás előtt alaposan mossuk meg, majd háromszoros vízmennyiségbe áztassuk be, legalább 6 órára, de legjobb 1 napra. Főzés előtt ismét öblítsük le, és főzzük egyenletesen kis tűzön 25-30 percig, majd lefedve, a közepesen meleg sütőben hagyjuk dagadni (maximum fél - egy órát). Célszerű lágy vizet használni – szűrt vizet például -, mert ezzel jelentősen lerövidül a főzésidő.

(Forrás: apokrif rovata/női virtus)