Sütőtökös gnocchi zsályás vajjal



Elhiszek mindent, amit csak mondanak nekem. Szeretem, ha szokatlan dolgokat hallok. Álmélkodásra való képességemnek nincsenek határai. Nincs, ami hidegen hagyna. Épp ellenkezőleg: óvakodom, nehogy a képzeletemet bármi is korlátok közé szorítsa. Nem az a dolgom, hogy mindenben rendet teremtsek: a magam világa is kusza és változékony. Annyi biztos, hogy nem vagyok a világos gondolkodás embere, fenntartom magamnak a jogot, hogy ellentmondjak önmagamnak. Nem szándékozom hagyni, hogy megfosszanak attól a jogomtól, hogy ostobaságokat beszéljek, és teljes tisztelettel kérek engedélyt, hogy olykor-olykor tévedjek.

(Federico Fellini)





























Nagyon szeretem a sütőtököt. Gondolom ezzel többen is így vagyunk... Mindig tartok itthon készleten egy-két darabot és ha fogy, azonnal pótolom. Bár sokáig eláll - a természet a legjobb csomagolóanyagba öltöztette - és az almáriumpolcon is jól mutat. Tegnap ebédre sütöttem magamnak egyet, de ezzel a példánnyal úgy jártam, hogy nem volt igazán édes. Csak pár kanállal fogyott belőle, pedig legeslegjobban így alanatúre, egyszerűen megsütve szeretem. Sajnáltam kidobni. Nemrégiben ment a paprika tévén David Rocco édes élet sorozata, abban láttam a sütőtökös gnocchit. Rá is kerestem a receptre a neten, és Dolce Vitánál - nomen est omen - találtam rá. Csak annyit mondhatok: isteni finom! És ismét egy karamellizált vajas recept. Mostanában nagyon rákattantam, hiába. Isteni tud lenni.


Hozzávalók 4 főre:

1 nagy kanadai sütőtök (kb. 1 kg),
3 közepes burgonya (kb. 30-35 dkg),
1 tojás,
1 púpos evőkanál búzadara,
liszt, amennyit a tészta felvesz (kb. 40 dkg),
8 dkg vaj,
12-15 zsályalevél (friss).



A sütőtököt forró sütőben megsütjük, körülbelül 30-40 perc kell neki. Hagyjuk kihűlni. Közben a kockákra vágott burgonyát sós vízben megfőzzük, majd leszűrjük és krumplinyomóval szép simára összetörjük. Hagyjuk kihűlni. Elkészítjük a zsályás vajat is, lásd lentebb. Majd egy nagy tálba tesszük a tök kikapart húsát, amit szintén a krumplinyomóval pépesre alakítunk. Hozzátesszük a krumplit is, a tojást, egy kevés búzadarát, sót, és annyi lisztet, amennyit felvesz. Sok kell hozzá, jó bő 40 dkg biztosan. Mikor már összeáll a tészta, lisztezett gyúródeszkára tesszük és még egyszer egy kevés liszttel összegyúrjuk. Nem kell keménynek lennie, csak álljon össze lágyan, de formázhatóan.
Sodrófával kinyújtjuk fél centi vastagra, aztán pizzavágóval vagy egy éles nagy késsel centis csíkokra vágjuk. A csíkokat megint centis darabokra, tehát kis kockákat, párnácskákat kapunk végeredményül. Jól lisztezzük, bőven kell rá, hogy ne ragadjanak össze. A kis kockák közepét nyomjuk meg az egyik ujjunkkal és egyből húzzunk is rajta egyet finoman. Így lesz egy kis mélyedés a közepén. Ez a mozdulat el is hagyható, helyette elég ha finoman meghempergetjük a deszkán bő lisztben a kis darabokat. Forrásban lévő sós vízben kifőzzük kisebb adagokban. Ha feljöttek a víz felszínére, két percig hagyjuk őket főni aztán szűrőkanállal a zsályás vajra szedjük ki őket.


























Zsályás vaj: a zsályaleveleket késsel aprítsuk fel, a vajat közepes-kis lángon melegítsük fel az aprított zsályával együtt. Hagyjuk a tűzön amíg a habját elfővi és szép aranybarna színt kap, valamint karamelles illatot kezd árasztani. Ekkor szűrjük le és tegyük a nagy tálba, amibe majd a gnocchit ki fogjuk szedni. Dolce Vita reszelt parmezánt ír hozzá de bevallom, nem igazán szeretem. Nekem túl erőteljes az íze ennek a híres sajtfélének. Mindig úgy érzem, elnyom minden más ízt. De aki szereti, szórja meg vele. Nekem egyáltalán nem hiányzott róla, tökéletes harmóniában volt így is az étel. Minden kiérződött belőle: a sütőtök, a kis krumplis íz, a zsálya és a vaj is. Egyszerű. Tökéletes.
Így önmagában is, de izgalmas körete lehet szaftos raguknak is.

Megjegyzések

Névtelen üzenete…
gnocchi
duende üzenete…
Köszi, javítom! :)
Ms. Poppy üzenete…
Én is tervezek már egy ideje hasonlót. Most is pihen a hűtőben még egy fél sütőtök, sorsára vár. Talán jövő héten sor kerül majd rá nálam is.:)
Gyönyörűek a fotók, az a kis pikáns narancssárga hihetetlenül feldobja az egészet.
(U.i.: Nem tudtam elaludni.:))
gesztenye üzenete…
Csodásan néz ki, na és a fényképekről nem is beszélve. :-)))
Én is imádom a sütőtököt, bár csak tavaly kezdtem el ételekbe használni, addig csak sütve ettem.
Bianka üzenete…
Csodálatos
Beatrix üzenete…
Kedves Duende! Annyira jó hangulata van a blogodnak! Kellemes kikapcsolódás még csak úgy olvasgatni is. Gyönyörűek a fotók, fantasztikusak az írások és nagyon tetszik a szemléletmódod, az egyszerűség, a rácsodálkozás, a természet és az ételek szeretete. Sok minden átjön az életedből a blog által. Nagyon tetszik az a világ, amit megteremtettél magad körül. Szeretem a receptjeidet, és külön köszönöm, hogy sokszor ilyeneket is felteszel, mint bundáskenyér és paradicsomos káposzta, vagy darás tészta. Imádom ezeket az egyszerű ételeket is, csak sokszor megfeledkezem róluk. De te eszembe juttatod őket, gyönyörű fotóiddal pedig ellenállhatatlan vágyat ébresztesz bennem, hogy azonnal el is készítsem őket.
Este olvasgattam a blogodat és képzeld, azt álmodtam, hogy a házatok és a piac felé sétálgatok, felnézek az épületre és látom a konyhaablakodat. Pedig igazából soha nem jártam arra :)
Minden jót kívánok neked, Duende!

Szeretettel: Beatrix
Ritmus üzenete…
Azt szerettem volna írni, hogy megint csodásak a képeid,de az előző megjegyzés után már nem is tudom, mit írhatnék... :DDD
duende üzenete…
ms. Poppy: akkor pizsi fönnakadt a csilláron. :))
Finom, könnyű, lágy íze van. És igen. Ez a narancs tűz.... Valami gyönyörűséges. :)


Gesztenye: köszi szépen! :) Valójában én is mindenhogyan szeretem, köretként is, sütibe is, levesnek is, de asszem az alanatúran sült marad a legleg. :)


Bianka: köszi. :)



Kedves Beatrix!

Hát... nem is tudom mit mondjak. Egészen meghatódtam. :)
Szóval. Köszönömköszönömköszönömköszönöm!!!! :)


Ritmus: :) Neked is nagyyonnagyon köszönöm! :)
Felhőlány üzenete…
Kitűnő ez a recept, zsályás vajjal pedig tökéletes! :)
Igaz, nálam is általában csak akkor készül, ha a sült tök önmagában élvezhetetlen.
szemirámisz üzenete…
Finom lehet! A képek pedig szépek,mint mindig.

A bevezető szöveg pedig annyira tetszik, hogy már el is loptam magamnak! :))
trendo üzenete…
Főtt krumplimat villával összetöröm,
tökkel, liszttel meggyúrni
már könnyed öröm,
s mikor lisztes deszkán kinyújtóztatom:
- Mindjárt kész a gnocchim!
már elmondhatom.
Ringatja magát forró víz tetején,
csábos teste titkot rejt
és varázsos remény...
Ám a végén mégis
csalódás vár, lazán...
Gnicchimra nem jutott
elég parmezán!
Mondhatnám én is:
Azám, hazám!
duende üzenete…
:)) Trendo, zseniális vagy! :) Köszönöm a versikét! :)
trendo üzenete…
Én meg a látogatásodat a Gastrodamuson. :)
duende üzenete…
Felhőlány: igen, nálam is csak ebben az esetben készül. :)


Szemiramisz: Örülök hogy tetszik. Nekem is. :)


Trendo: :)
Daisy üzenete…
Az első sütőtökös gnocchimból annyi lett, ami egy hadseregnek is elég lett volna.
Vizes volt a tökpüré, mert főztem a tököt és csak falta a sok lisztet.
Azután évekig nem készítettem.
duende üzenete…
Daisy: így sütve nem vett fel annyi sok lisztet, próbáld ki így. De így is jóval több megy hozzá, mint a sima nudlihoz, a krumpli jobban felveszi, mint a sütőtök.