2011. január 24., hétfő

Diós-konyakos sajtkrémleves

.

A sas nem volt mindig sas. A sas, mielőtt sas lett volna, Yukatengi volt, a Beszélő. 
A Yukatengi folyton csak beszélt. Folyton járt a szája. Csak magát hallotta. Sem a folyót, sem a szelet, sem a farkast. 
A holló azt mondta neki, hogy éhes a farkas. Ha nem beszélnél, meghallanád. Ahogy a szelet is. 
És ha meghallod a szelet, repülni fogsz. 
Yukatengi így befogta a száját, és átváltozott sassá. 
A sas szárnyal. És röptében benne van minden mondanivalója.

(Miért éppen Alaszka?)





Akkor az ünnepi háromévfordulós recept ez a konyakos-diós sajtkrémleves lesz, Erinaceának ajánlva. Valami érdekesebbet szerettem volna a sima besamelalapú, szerecsendiós változatnál (gondolom azt ismerted is), ezért kreáltam egy izgalmasabbat.
A leves képlékeny - már ami az elkészítési módot illeti. Több változatban is készülhet, a hozzávalóink meglététől függően.
Leírom ez hogyan készült, aztán a lehetséges módosításokat is.

Hozzávalók 4-6 főre:
1 közepes fej vöröshagyma (10-12 dkg),
2 nagyobb gerezd fokhagyma,
3 kicsit púposkás evőkanál liszt,
1 evőkanálnyi mustár,
1 evőkanál ghí (vagy sima vaj),
1 evőkanál dióolaj,
só,
iciripiciri fehérbors,
1 púposnagyobbacska késhegynyi őrölt fahéj,
1,3 liter csirkealaplé (vagy víz és 1 leveskocka),
5 dkg füstölt sajt,
25 dkg trappista vagy edami sajt,
2 félmarék dió,
1 evőkanál dióecet,
4 cl konyak,
1/2-1 dl tejszín..

A diót szárazon megpirítottam a lábosban, aztán félretettem egy kistányérra. Ghít és dióolajat öntöttem az edénybe, majd üvegesre pároltam rajta a vöröshagymát. Mikor már áttetsző volt, fölcsavartam a lángot és karamelles-barnára rápirítottam. Csak ekkor, a végén adtam hozzá a kis kockákra vágott fokhagymát is, és épp csak megfuttattam a zsiradékban. Hozzáöntöttem a konyakot és nagy lángon hagytam az egészet, a konyak elpárolgásáig. Lisztet tettem hozzá, amit 1-2 percig pirítottam, aztán felöntöttem alaplével apránként. Botmixerrel teljesen simára alakítottam. Fűszereztem fehérborssal és fahéjjal. Főztem 10 percig, majd hozzákevertem a reszelt sajtokat is. Így is főztem még 5 percig. A végén kevés dióecettel savanyítottam. Legvégül pedig 1/2 dl tejszínt öntöttem hozzá. Tálaláskor megszórtam az összeaprított dióval.




Készíthető úgy is, hogyha nincs dióolaj a készleten, hogy a diót az elején a vajban pirítjuk meg, majd félretesszük. Aztán összeaprítjuk kissé, és a botmixerrel a levesbe krémesítjük. Így garantált lesz a diós aroma. Ha nincs dióecetünk, akkor a levest a végén még egy kevés konyakkal lehet pikánssá tenni.
Ehhez a leveshez szerintem a brie típusú sajtok jobban illenének, de nekem most ez volt készleten. Így is tökéletes volt. Valamint parmezánnal sem lenne utolsó. Akkor viszont én liszttel pótolnám ki a leves sűrűségét és csak parmezánt tennék hozzá, úgy 15 dkg-ot. Ha nincs otthon konyak, akkor félbarna vagy barna sörrel is el tudnám képzelni ezt a finom és izgalmas levest. Sörből nyugodtan beleöntenék legalább 3 dl-nyit, alapléből pedig ennyivel kevesebbet tennék. Tejszín nélkül is tökéletes, bár lágyított az összhatáson és kihozta a diós aromát. Kevés ételben szeretem a tejszínt, de ebben a levesben kifejezetten jó volt.
Vegák zöldségalaplével készítsék.

13 megjegyzés:

Szemi írta...

Ez tényleg nagyon különleges!

Anikó írta...

Hűha, ez egy nagyon kifinomult, nagyon extravagáns, különleges leveske, már a hozzávalók sem mindennapiak így együtt:-))))

Praliné Zsuzsi írta...

Nagyon-nagyon szépen köszönöm, még sosem kaptam receptet! Igen, eddig tényleg csak ilyen egyszerű krémsajtos-szerecsendiós verziót ismertem, de hát ez a leves maga a tökély!!! A jövő héten mindenképpen ki fogom próbálni!

Thrini írta...

Duende,
már megint szenzációsat főztél!!!
Na többek között ezért szeretek idejárni! :)
Hihetetlen mennyi ötleted van!

Ági, aki főz írta...

ÓÓÓÓ! Ez egyszerűen kell nekem.

duende írta...

Szemirámisz: :) Köszönöm!


Anikó: Igyekeztem... :) És nagyon finom volt!


Erinacea: Nagyon szívesen! Örülök, hogy valakit megajándékozhattam a blogszülinapomon! :) Remélem ízleni is fog! :)


Thrini: :) Azt hiszem, mindig is kreativitásban voltam a legjobb. Tanulni nem nagyon szerettem! :)


Ági: :)

Bianka írta...

Ez igen fenséges lehet

Aliz írta...

Nagyon klassz ételeket főzöl, és nagyon sok hasznos ötletet olvastam már nálad.
Légy szíves nézz be hozzám, kapsz tőlem valamit!

duende írta...

Alíz, köszönöm, megyek. :)

Kata írta...

Ez tényleg nagyon izgi, tökéletes ízorgia!

duende írta...

Kata: :) Köszi.

trinity írta...

Gratulálok a 3 évhez!
Rég nem jártam nálad, de annál többet gondoltam rád. Valami van nálam, légyszi, gyere egy percre!
Puszi!
A leves megint maga a tökély!!!

duende írta...

Köszönöm Trinity! :)