Sokáig ropogós grissini

.

Látod ott azt a búzatáblát? Én nem eszem kenyeret. Nincs a búzára semmi szükségem. Nekem egy búzatábláról nem jut eszembe semmi. Tudod, milyen szomorú ez? De neked olyan szép aranyhajad van. Ha megszelídítesz, milyen nagyszerű lenne! Akkor az aranyos búzáról rád gondolhatnék. És hogy szeretném a búzában a szél susogását...

(A. de Saint-Exupéry: A kis herceg)


Ezzel a bejegyzéssel egy kedves olvasóm kérdésének teszek eleget. Írta hogy nagyon szeretik a grissinit, szokott is sütni. Csak az a baj vele, hogy nem lehet eltartani. Másnapra bepuhul. Olyan receptet keresett, ami akár dobozban is eltartható sokáig. A grissini házi kenyértésztából készül alapvetően. Így ha itthon sütjük, frissen nagyon finom. Kívül ropogós, belül puha.
Csak épp nem tartható el. Mert ha meg megszárad, nagyon keménnyé válik.
Írtam levélben, hogy keresztezni kéne a kenyértésztát és a kekszet. És kutakodtam a neten is ez ügyben. Max konyhájában találtam egy ropogós rágcsát, amit én is elképzeltem magamban.
Ez a grissini a boltban kaphatóhoz hasonlít, mert egyszerűen csak ropogós. Tehát belül sem puha. Viszont nem fogbeletörős, hanem tényleg fincsin roppanós. Igaz, én tettem bele egy kevés sütőport is, biztos ami ziher... Most így elsőre egy teljesen álllánatúre változatot sütöttem.
És jó hogy a fotózáshoz ennyi maradt belőle. Mer' valahogy elkopott a tepsiből a többi. :)
 







Hozzávalók 1 nagytepsinyihez (16 hosszú szálhoz):

16 dkg liszt,
2 evőkanál olívaolaj,
1/2 mokkáskanál só,
8 dkg víz (8 ml),
1 mokkáskanál sütőpor.



A sót és sütőport elkevertem a liszttel, aztán a vizet hozzáadva tésztává gyúrtam. Deszkán még szép simára gyúrtam, aztán kinyújtottam és pizzavágóval hosszú, vékony csíkokra vágtam. Megsodorgattam, kissé lisztezett tepsibe tettem, aztán az előmelegített sütőben körülbelül 180-200 fokon megsütöttem. Inkább száradjon, mint süljön, tehát nem kell neki a nagyon magas hőfok.
A tészta készen van nem egész 5 perc alatt és már lehet is sütni. Délelőtt készítettem és még mindig nagyon ropogós.
Készíthetünk ebből a tésztából sós perecet is. Percre formázzuk a jó vékonyra kisodort tésztarudakat, majd vízzel vagy tejjel kissé higított tojással lekenjük. Folyékony sós masszát csepegtetünk rá vagy nagyszemű tengeri sóval meghintjük.
Sós massza: 1 evőkanál liszt, 1 teáskanál só és annyi víz, hogy folyós, de sűrűbb anyag legyen belőle.

Megjegyzések

Erinacea üzenete…
De jó! nagyon szeretem a grissinit, ezt pedig előre is el lehet készíteni! Köszönet a receptért!
duende üzenete…
Erinacea: igazán nincs mit. :)
dióhéj üzenete…
jó kis recpet, tán én is kipróbálom, habár még nem volt ideje nálunk a grissininek kipróbálódni, vajon mi lesz vele másnapra :)
duende üzenete…
Dióhéj: nagyon kis pikk-pakk recept, akkor is jó ha nem marad belőle, mert sokkal gyorsabb, mint a kelesztett változat.
Ildinyó üzenete…
Ezt nekem is ki kell próbálnom! Pláne, hogy még nem is élesztős, így sokkal hamarabb elkészül! Nagyon jó! Köszönöm! :)