Figyelj! Végül is mit veszíthetsz? A semmiből jöttél, a semmibe mész. Mit veszítettél? Semmit.
(Brian élete, Monty Python)
Ismét az angol konyha egy remekét osztom meg veletek. Nagyon divatos mostanság és méltán. Már régóta szemeztem vele, de ma alkalom is adódott rá ugyanis elbolhapiacoztam a délelőttömet - így a savanyú répa után valami nagyon gyors és egyszerű kis desszertötlet kellett. Tehát elkészítettem a crumble-t, vagyis morzsasütit. Tényleg roppant egyszerű, gyors és nagyon finom.
A cobbler az amcsi változat. Annyiban tér el angol rokonától, hogy ennek morzsájában sütőpor és tojás is van. A brit-ír változat egyszerűbb.
Én most almával és kevés szilvával készítettem, mert ezek a gyümölcsök kínálták magukat az asztalon lévő tálból. A morzsasüti bármilyen idénygyümölcsből készíthető. Mazsolát akartam még beletenni, de nem találtam meg, helyette ráakadtam viszont a száz éve rejtegetett kandírozott gyömbéremre, úgyhogy ez került még ízesítőként a sütibe. A crumble-t nyáron fagyival kínálják, télen tejszínhabbal vagy vaníliaöntettel.
Hozzávalók egy családi adaghoz:
80 dkg gyümölcs (tisztítás után ennyi): jelen esetben alma és szilva,
8 dkg sötét nádcukor,
csipet só,
1/2 mokkáskanál őrölt fahéj,
és az enyémbe kevés apróra vágott kandírozott gyömbér is került.
A morzsához:
15 dkg fehér liszt,
5 dkg teljes kiőrlésű liszt,
3 dkg zabpehely,
csipet só,
1 evőkanál sötét nádcukor,
10 dkg vaj.
A tálaláshoz:
vaníliafagylat vagy tejszínhab vagy vaníliaöntet.
Nekem egy 30-szor 20-as ovális jénaim éppen tele lett, ez 6 adag crumble.
A gyümölcsöt megtisztítjuk, kisebb darabokra vágjuk (ha almáról, körtéről, barackról van szó), és a cukorral, fűszerekkel addig főzzük nagy lángon, míg a cukor elolvad és a gyümölcs egy kevés levet enged. Ne főzzük túl, mert a sütőben is még puhulni fog. Egy tűzálló tálat kivajazunk (az oldalát is) és elterítjük benne a gyümölcsöket. A liszteket összekeverjük a csipet sóval és elmorzsoljuk a vajjal, végül a cukrot is hozzákeverjük. A morzsát eloszlatjuk a gyümölcsök tetején. Előmelegített, 180 fokos sütőben addig sütjük, míg a morzsa szép aranybarna lesz a tetején.
Igazán jó kontrasztos desszert, mert a gyümölcsök finom szaftosak benne, a morzsa pedig isteni ropogós a tetején. Ha fagyival kínáljuk, még remekebb az összhatás: a langyos sütemény és a hideg fagyi nagyon jó lehet együtt. Én most csak tejszínt vertem fel hozzá, de így is nagyon finom volt. Érdemes sötét nádcukrot használni hozzá, mert annak van egy jó melaszos, karamelles íze.
14 megjegyzés:
jaj de jó kis édesség!! Szép is meg finom is, sőt, könnyű elkészíteni. Vittem! Tetszik a fejléced, látom havonta meglepsz majd minket valami újjal! Tévedek? :))
Asszem nem tévedsz Barbi. :) Szeretem a színeset és a változásokat. :)
Nagyon jó!:) A blogod pedig nagyon profi:)
Roza: köszönöm szépen, nagyon aranyos vagy! :) Én is szeretem a tiédet. :) Természetes, életízű és finomakat is főzöl-sütsz. :)
Finom és egyszerű, könnyű elkészíteni és jó gyümölcsös.
Örülök, hogy kezd visszatérni a blogolós kedved,gyönyörű a fejléc, szeretem havonta az újat nézni, érdekes csak nálad, bezzeg az enyémnél marad a Mucha állandóra, egyelőre, úgy látszik én nem szeretem a változásokat /ez igaz, a nagy változások engem megviselnek, szeretem a megnyugtató, unalmas állandóságot/
Gondolom ilyennek is kell lenni:-)
Anikó: valóban klassz kis desszert!
Köszönöm szépen, nekem is tetszik! :)
Mindenfélének kell lenni, az a jó, hogy nem vagyunk egyformák, igaz? :) Az otthonosság érzetét én szeretem és ahhoz bizonyos fajta állandóság is társul, de a változást is kifejezetten szeretem, mert az meg izgalmas tud lenni. :)
Igy van, ahogy mondod, jó a változás is, mert izgi, de nekem csak kicsi legyen, ne hirtelen és ne megrázkódtató, tudod rák jegyű vagyok mérleg aszcendenssel, biztos hogy ez meghatározza a viszonyulásaimat mindenhez.
Hihetelenül kell a stabilitás számomra az élet minden területén, és ez bizonyosfokú változatlanságot is jelent, amit én nem érzek unalmasnak, bár másnak ugyanez biztosan az lenne:-))) Na elég az elemzésből:-)))
Szia,
most látom, hogy milyen gyönyörű az új fejléced!
Tecccik!
Soha nem irok megjegyzéseket, de ez annyira lenyűgözött, hogy nem hagyhattam ki!
üdv,
Kedves Ismeretlen!
Köszönöm szépen! :) Most megint cserélem majd havonta azt hiszem. Sajnos nem saját kép, de nekem is nagyon tetszik. :)
Anikó: :)) Értem én és meg is értem. Én kétfelé szakadok, belsőleg vívódom sokat, mert nyilas vagyok, aki száguldana az ismeretlenbe és kalandozna és felfedezne és bika az aszcendensem, aki meg négy lábbal a földön és biztonság és kényelem. Na ezt add össze. :)) Nekem se mindig sikerül. :)
Duende, nem egyszerű a képleted az biztos, tényleg kétfelé szakadás, de remélem ahogy eddig is,/mert nyilván eddig is.../ majd megoldod hogy mindkettő meglegyen,ha nem párhuzamosan együtt akkor külön-külön, muszáj megoldani és szinkronba hozni önmagadat, mert különben állandó hiányérzeted van-lesz, hogy kihagytál valamit, meg különben akkor miért is élünk?
Én rengeteget utaztam a munkám révén a világban meg itthon is az országban, amit szerettem nagyon, de még jobban szerettem utána hazajönni a meleg otthonomba.
Most hogy már öregszem, már nem szeretek sűrűn kimozdulni, már elég csak a kert itthon:-)))
Hát az a hiányérzet azért rendesen jelen van... :))
Irigylem, aki sokat utazhatott, világot láthatott. Sajnos ez nekem kimaradt, de remélem, még be tudok egy-két dolgot pótolni. :)
megcsináltam megggyel mindjárt kész :) vaníliamártást csináltam mellé ( pudingból feljavítva, mert nem volt kedvem vesződni)
régen sokszor csináltam hogy is felejthettem el...
Kedves Bodri, jó étvágyat hozzá! :) A meggy a kedvenc süti-gyümölcsöm! :)
Én most csináltam először, mikor ide fel is került, de azóta már volt egyszer, méghozzá a tarte tatin alapján, egyfajta fordított morzsasütiként. Úgyis isteni volt, és a tarte tatint is meg kell még újra csinálnom, mert isteni. És még nincs is fenn a blogon...
Szóval, lehet hogy én is mindjárt sütök?! :)
Megjegyzés küldése