Eper-meggy mártás főtt hússal, pirított darával

Virágzott a cseresznyefa,
hollófekete volt hajam,
táncoltam gondtalan.

Virágzott a cseresznyefa,
de a hajam már szürke lett,
csak a virágok fénylenek.

Virágzik a cseresznyefa
ma is, amíg a szem elér
és a hajam fehér.

(Ki no Tomonori)

Hát kérem. Mártás-szezon van. Az évnek ebben a szakában rengeteg finom mártás készíthető. Például kapor-, sóska-, spenót-, gombamártás. Tele a piac vargányával, rókagombával és szegfűgombával. Mindnek abszolút ideje van. És a gyümölcsmártások. Készíthető csak eperből, csak meggyből, vagy vegyesen is, ahogy én csináltam ma. Csinálhatjuk cseresznye-meggy kombinációban is. A tiszta cseresznyének nincs igazán jellegzetes íze, ezért azt kombináljuk vagy meggyel, vagy eperrel, vagy mindkettővel. Készülhet fekete és piros ribizliből, köszmétéből (egresből), őszibarackból (sárgabarack levével kombinálva), feketeszederből (kimagozva).

Ráadásnak nem beszélve a húslevesről, ami ilyenkor szintén nagyon finom tud lenni a sok zsenge zöldségféle miatt. És most meleg sincs, tehát jól is esik a forró leves még.

A mártások persze nem csak főtt húshoz alkalmazhatók, hanem natúr sültek mellé is. Tehát nem elengedhetetlen, hogy húsleves is főjön a tűzhelyen.

Ez az egyik kedvencem. Meggy és eper mártás, főtt hússal, pirított darával. A világ legfinomabb ételeinek egyike. Azt is el kell mondanom, hogy addig, míg nem én főztem, egyáltalán nem szerettem. A suliban és anyu is otthon tejföllel habarta be. És úgy ma sem szeretem. Vagy tejjel, vagy tejszínnel készítsük.

Hozzávalók 4 főre:

40-50 dkg eper és meggy vegyesen,

1/4 citrom leve,

kb. 3 csipet só,

kb 4 csapott evőkanál kristálycukor (ízlés szerint),

2 dl tejszín,

3 csapott evőkanál liszt.

A gyümölcsöt megtisztítottam, a meggyet kimagoztam, az epret negyedeltem. Annyi vízben, amennyi éppen csak ellepte, föltettem főni. Sóztam, cukroztam, citromlevet facsartam bele. Közben elkészítettem a tejszínes habarást. Mikor a tejszínnel csomómentesre kevertem, utána még vízzel higítottam. A mártást forrás után még 4 percig főztem, aztán behabartam. Állandóan kevergetve hagytam fölforrni. Forrás után még 1 percig főztem.

A mártás sűrűségén vízzel tudunk állítani a végén.

Ez a mártás nem egészen tíz perc alatt elkészül. Több idő, míg azt a kevés meggyet kimagozzuk... Nagyon-nagyon-nagyon finom húsival és darával. Mindenképpen kóstoljuk a végén, mert kellhet bele még vagy só, vagy cukor, vagy egy kis citromlé. Ezt a mártást is "szájjal" főzzük - csak kóstolással tudjuk igazán finomra ízesíteni. Ne féljünk attól, hogy édesre csináljuk. Édesen az igazi. A sós hús mellé fantasztikus ízélmény. És a színélményről még nem is szóltam... Elképesztően gyönyörű színe van!

Pirított dara: személyenként 3 púpos evőkanál dara, forró víz, só, személyenként 1 teáskanál olaj. A darát az olajon megpirítom, aztán sózom, majd apránként fölöntögetem forróvízzel. Mindig megvárom, míg a dara fölveszi a folyadékot.
Ha nem akarunk szöszölni a darával, akkor kuszkuszt is adhatunk mellé - majdnem ugyan az, mint a dara, mert a kuszkusz apró búzatöret. A kuszkusszal csak annyi a dolgunk, hogy egy tálba tesszük, dupla mennyiségű forróvízzel felöntjük, jól letakarjuk és hagyjuk állni10-15 percig, míg a kuszkusz beszívja az összes vizet. És voilá, készen is van.

Horiatiki, vagyis görög saláta

Az ember addig él, amíg a sorsa meg-megújuló öröm; ha ennek vége: nem más, mint élő-halott.

(Szophoklész)

Az egyik kedvenc salátám. Bár a salátákkal úgy vagyok, hogy nincsenek fix receptjeim rá, a görög saláta mégis kivétel. Egyrészt, mert ez a görögök egyik jellegzetes étele - másrészt, ha nem így készülne, akkor már nem horiatiki lenne.

A görög salátának egy titka van: mindig abszolút frissen készítsük. Ha nagy vendégseregre készülünk, a zöldségeket természetesen előkészíthetjük: összevágva és folpackkal letakarva tarthatjuk hűtőben 1-2 órát is akár, de összekeverni csak fogyasztás előtt ajánlatos. Különben illúzióromboló lesz a végeredmény, levet eresztenek és meglöttyednek a zöldségek. De legeslegjobb abszolút frissen föl is vágni, össze is állítani a salátát.

Mennyiségeket nem írok. Hozzávalói: uborka, lila vagy fehér salátahagyma, paradicsom, olajbogyó. Ezek azonos arányban körülbelül. Plussz fetasajt kockákra vágva, vagy rusztikusan nagyobb darabokra törve. Az hagymát félkarikákra, az uborkát és paradicsomot negyedcikkekre vágom.

Az öntete extraszűz olívaolaj, tengeri só, citromlé és szárított vagy friss oregano. Az olívával ne spóroljunk, jópár löttyintést tegyünk csak rá egész nyugodtan. Erre a salátára kifejezetten ajánlott a bő olaj. A citromlével már bánhatunk csínján - ízlés szerint. A sóval is csínján, mert a feta sós. Az oregano adja meg a jellegzetes ízét. Én nem szoktam összekeverni külön az öntetet ennél a salátánál, hanem egyenesen a felvágott zöldségeket sózom, fűszerezem, locsolom meg olajjal.

Pirítóssal felséges, akár önálló vacsorának is megteszi. Csak nyáron és ősszel ajánlom az elkészítését, mert a téli ízetlen melegházi paradicsomból egyáltalán nem lesz az igazi.

Boszorkányos cseresznyetorta

Hogy is készül a boszorkányos cseresznyetorta? Először is végy egy boszorkányt. Másodszor, varázsolj a teljesen üres piactérre egy nénit kis kosárkával, benne a világ legfeketéslilább cseresznyéjével. Harmadszor, varázsold össze a hozzávalókat tortává.

A történet tegnap este kezdődött. Kinéztem egyik olasz szakácskönyvemből ezt a finom sütit. Remek, gondoltam és a mandulát meg is törtem, le is héjaztam. Majd holnap veszek cseresznyét hozzá - van piac, vasárnap lesz. Aha. Meg azt ahogy én elképzeltem... Elfelejtettem, hogy háromnapos ünnepi hétvége van. Reggel felkelek, kinézek az ablakon és... sehol senki... Hűha. Nagy kajak balhé van. Cseresznyés pitének lőttek... Pedig úgy elképzeltem, éreztem az ízét tegnap este a számban. Megcsináltam a kávémat, újra kinéztem. Egyszer csak jön egy néni. Kis kosárkával, pár csokor virággal. Téblábol. A remény föllángolt bennem! Mégis lesz cseresznyetorta?! Nézem, nézem - hátha csak eltévedt. De nem. Pont az ablakommal szemben lepakolt. Ekkor már csak azt reméltem, hogy a kosárkában nem kicsibék vannak, hanem cseresznye. Gyorsan megittam a kávémat és felöltöztem.

A néninél a világ legfeketébb, legéretebb, legfinomabb cseresznyéje volt! Nem is hozott mást, csak ezt a finom gyümölcsöt és virágot.

Szóval. Méghogy boszorkányok nincsenek. Méghogy varázslat nincsen... Egész délelőtt nem is volt más árus, csak az én elvarázsolt nénim... :))

Hozzávalók egy 26-28 cm-es tortaformához:
A tésztához:
25 dkg liszt,
5 dkg darált mandula,
1 csipet só,
7 dkg porcukor,
12,5 dkg vaj,
1 tojás
1 tojássárgája.
A töltelékhez:
80 dkg cseresznye (vagy meggy) - magozatlanul 1 kg,
kb 10 dkg cukor,
1 csipet őrölt szegfűszeg,
1 lehelletnyi csipet só,
5 dkg durvára vágott hámozott mandula,
citromlé.
Megkenni:
1 tojásfehérje.

A tésztához valókat egy tálban összekevertem, majd összedolgoztam. Csak lazán, épp álljon össze, úgy már jó. Gombóccá formáztam, a tálat letakartam és egy órára hűtőbe tettem.
Közben megcsináltam a tölteléket. A cseresznyét kimagoztam és cukorral, csipet sóval, citromlével és szegfűszeggel sűrűre főztem. Úgy 20 percig tartott a művelet, mert nagyobb lángon csináltam. Kevergettem hogy ne égjen le. Hagytam kihűlni.

Egy óra elteltével a tésztát két darabba vágtam: 2/3 és 1/3 arányban. Aztán a lisztezett konyhapulton a nagyobbik darabot kör alakúra nyújtottam, akkorára hogy 2 cm-rel nagyobb legyen a tortaformánál. Beleillesztettem, a felfelé álló széleket a forma oldalához igazítottam. Aztán megszórtam a tésztát a durvára vágott mandulával, majd rátettem a cseresznyét. A másik darab tésztát is kinyújtottam, és derejevágóval 1 cm-es csíkokra vágtam. Berácsoztam a torta tetejét. Megkentem a maradék tojásfehérjével és előmelegített 3/4-es lángú sütőbe tettem. Körülbelül 45 percig sütöttem.

Készíthető tulajdonképpen egész évben, ha teszünk el lecukrozott cseresznyét vagy meggyet. Azt hiszem, ezt majd szilvából is elkészítem, szerintem abból is isteni lesz.

A torta eredeti neve ropogós cseresznyetorta - crostata di ciliegie. Mert a tészta finom ropogós, a cseresznye pedig finom szájbanomlósédeskrémes. Isteni!

Örülök, hogy tudok nénit varázsolni kis kosárkával...

Gyümölcsszörpök eltevése + meggylekvár + sütikbe való meggy és cseresznye eltevése

*


Ahelyett, hogy összevissza vágtáznánk, lassan járunk, mint egy elefánt. Ha képes vagy lassan járni, a haszon minden gondolata nélkül, akkor jó zen tanítvány vagy.

Így valódi természetünket folyamatos cselekvésben valósítjuk meg. A lényeg tehát az, hogy bármiféle gyors nyereség, dicsőség vagy haszon gondolata nélkül gyakoroljatok. A zazent nem mások és nem is saját magunk kedvéért tesszük. Csak gyakoroljatok zazent a zazen kedvéért.

(Sunrjú Szuzuki)

Közkívánatra. És mert tényleg itt az ideje! Köszönöm a kérdést, kérést - egyik kedves olvasómtól jött.:)

Tehát a gyümölcsszörpök.

Eper, málna, ribizli, josta, egres szörp:

A gyümölcsöt megtisztítjuk, a rossz részeket kivágjuk. Lemérjük, mert minden 1 kg gyümölcshöz 6 dl vizet kell adnunk. Tehát a gyümölcshúst összetörjük egy tálban, vizet adunk hozzá és 1/2 mokkáskanálnyi szalicilt, valamint 1 mokkáskanálnyi citromsavat. Hagyjuk állni 12-24 órát (ahogy kijön, ahogy ráérünk), aztán vékony vászonanyagba kötjük. Nagyon vékony szövésű legyen, de ne lyukacsos. A vékonyság azért kell, mert ha vastag anyagba tesszük, az életben nem csöpög át. Éppen ezért, a tört gyümölcshúst körülbelül kilónként csöpögtessük, tehát ne egy anyagban az egész mennyiséget, ha több szörpöt készítünk. Hagyjuk 24 óráig csöpögni. Nem szabad a zacskót megnyomkodni, mert ha kinyomjuk, zavaros lesz a szörp és kocsonyásodni is fog. Tehát a gyümölcsös vászonhoz nem érünk hozzá, csak kivesszük alóla a kicsepegett lét. Lemérjük és minden kg léhez 1 kg kristálycukrot keverünk. Teljesen keverjük el benne a cukrot. Kóstoljuk, és ha szükségét érezzük, citromsavval pikánsabbá tehetjük. Literenként egy késhegynyi szalicilt is keverjünk hozzá, vagy ha nem akarunk akkor az üveg tetejére tegyünk folpackot, arra egy kevés szalicilt és mehet rá a csavaros kupak.

Nagyon tisztára mosott üvegekbe töltsük!

A megmaradt gyümölcshúst aztán mégiscsak kinyomkodjuk. De ebből zselé lesz majd. Ezt a sűrű lét amit kapunk, szintén cukrozzuk, kis befőttesüvegekbe töltjük. Csak kevesebb cukrot keverjünk hozzá, kilónként 60 dkg-ot. Kivalóan alkalmas lesz húsokhoz, sütikhez. (Pl. sült vadhús ribizli vagy jostazselével tálalva. Vagy egreszselével... Isteni!!!)

Meggyszörp és feketeszederszörp, cseresznyedzsem, meggylekvár:

A megmosott meggyet összenyomkodjuk maggal együtt, és 12 óráig állni hagyjuk. Majd szűrön át lecsorgatjuk. Ezt kinyomkodhatjuk, mert nem zselésedik. Itt is mérünk, mert minden kg léhez 80 dkg cukrot keverünk. A cukorral együtt főzzük forrás után 20 percig. Hagyjuk kihűlni. Kevés szalicilt keverünk hozzá hűlés után, majd üvegezzük. De úgy is jó, ha a teletöltött üvegbe, a szörp tetejére szórunk késhegynyi szalicilt, vagy celofánt teszünk rá, és a celofán tetejére, de még a kupak alá szórjuk a szalicilt.

A megmaradt meggyet kimagozzuk, ledaráljuk (ha dzsemnek készítjük, nem kell darálni). Főzzük kis lángon sűrűsödésig, majd kilónként 60 dkg cukrot hozzáadva még körülbelül 20-30 percig. Üvegekbe töltjük, késhegynyi tartósítószert szórunk a tetejükre, és szárazdunsztba tesszük. Isteni meggylekvár a végeredmény. :) A meggylekvárt keverhetjük ribizlivel is, az szépen megkocsonyásítja, vagy készíthetjük dzsemfixel is, akkor nem kell ennyit főzni. A meggylekvárt főzhetjük úgy is, ahogy a hagyományos szilvalekvárt, sokáig, ecetet aláöntve és nem megkevergetve. De ekkor is érdemes összetörni és a levéből szörpöt készíteni, mert legalább akkor azt a sok levet nem kell elfőznünk (levesebb, mint a szilva) és még plusz szörpünk is lesz belőle.

A feketeszederre ez nem igaz, mert túl magos, nem alkalmas lekvárnak igazán, viszont szörpnek finom. Ha érett cseresznyét tennénk el dzsemnek, azt fűszerezzük vaníliával, citrom levével és reszelt héjával és kardamommaggal (vagy szegfűszeggel vagy mentával) és dzsemfixel tegyük el, mert sok levet enged és egyáltalán nem zselésedik. Vagy főzzük össze ribizlivel, az kocsonyásítja, de akkor citromlé nem kell bele. Tegyük fel főni az átpaszírozott ribizlilét, mikor forr már tegyük bele a kimagozott cseresznyedarabokat, a cukrot és hagyjuk újra felforrni, forrás után 5 percig főzzük majd üvegezzük. Vagy hasonlóképpen sokáig főzzük, mint a hagyományos szilvalekvárt. Cseresznyéhez elég kilónként 20 dkg cukor is. (Ízlés és édesség arányában.)

Cseresznyét és meggyet lecukrozva is eltehetünk, ezek télen süteményekbe fantasztikusan finomak. A cseresznye így készül: kell hozzá cseresznye, kilónként 20 dkg cukor, kilónként 1 késhegynyi tartósítószer.

A hibátlan, érett gyümölcsöt több vízben megmossuk vigyázva, hogy ne törjük össze, majd alaposan lecsurgatjuk, kimagozzuk, lemérjük. A cukrot összekeverjük a tartósítószerrel, a gyümölcsöt egy ép zománcú edénybe vagy porcelán-, esetleg üvegtálba tesszük és lazán összekeverjük a tartósítószeres cukorral. Hűvös helyen 12-16 óráig állni hagyjuk, s ha már levet eresztett, üvegekbe töltjük, lekötjük és a kamrába végleges helyére állítjuk. Ugyanezzel a módszerrel eltehetünk szilvát is.

Meggy: meggy, kilónként 25 dkg cukor, kilónként 1 késhegynyi tartósítószer.

A hibátlan, érett gyümölcsöt több vízben megmossuk vigyázva, hogy ne törjük össze, majd alaposan lecsurgatjuk, kimagozzuk, lemérjük. A cukrot összekeverjük a tartósítószerrel, a gyümölcsöt egy ép zománcú edénybe vagy porcelán-, esetleg üvegtálba tesszük és lazán összekeverjük a tartósítószeres cukorral. Hűvös helyen 12-16 óráig állni hagyjuk, s ha már levet eresztett, üvegekbe töltjük, lekötjük és a kamrába végleges helyére állítjuk. (Forrás: wikipédia)