Nagyanyámnál nehéz iskolám volt. "Légy hűséges a történethez" mondta nekem a vén boszorkány, "légy örökké és tántoríthatatlanul hű a történethez". "Miért, nagyanyó?", kérdeztem. "Ezt neked kell megmagyaráznom, aki mesemondó akarsz lenni? Hogy azzá válj, elmondom neked, miért!
Idehallgass: Ha a mesemondó hűséges, örökké és tántoríthatatlanul hű a történethez, akkor, végül, a csend fog majd beszélni.
Ha a történetet lerombolják, a csend csupán üresség. De azok, akik hűségesek, meg fogják hallani a csend hangját, amikor az utolsó szavakat kimondják. És ki meséli a legjobb történetet nekünk? A csend. És hol lehet a legmélyebb értelmű mesét olvasni, jobbat, mint a legdrágább könyv legszebben kinyomtatott oldalán? Az üres oldalon. Írja bár egy királyi, elegáns toll a legtisztább ihlet pillanatában, a legkülönlegesebb tintával a meséjét – hol olvashat valaki egy még mélyebb, édesebb, boldogítóbb, és kegyetlenebb mesét ennél? Az üres oldalon.”
(Caren Blixen)
Ez az isteni finomság a maradékfelhasználás jegyében készült... És mondhatom, én is elcsodálkoztam az eredményen, mert valami mesésen finom lett!
Voltak árválkodó és sürgősen felhasználandó banánok. Aztán a múltkori kakaós kevertből maradt tört mandula is, tészta is - amit sajnáltam kidobni. Jól megszáradt, de úgy gondoltam majd ledarálom, és valamilyen sütibe édes, csokis morzsának fel tudom használni. Jól gondoltam.
Tej nem volt itthon, de sűrített tej volt - cukrozatlan - azzal csináltam e csodás fagyit.
Hozzávalók 4 főre:
3 érett banán,
3 dl sűrített tej,
2 dl tejszín,
6 teáskanál kristálycukor,
kakaós tészta vagy keksz,
durvára darált mandula,
1/2 dl likőr vagy 3 cl tequila (mondjuk banánlikőr, de ha nincs, az se baj),
darált grillázs.
Körülbelül 4 evőkanál kristálycukorból karamellt készítettem, amit egy vékonyan kivajazott lapostányérra öntöttem ki. Mikor kihűlt, robotgéppel megdaráltam. A banánokat a cukorral, a sűrített tejjel és a likőrrel összeturmixoltam. A tejszínt jó kemény habbá vertem.
A már jócskán száraz kakaós kevertből egy keveset apró kockákra vágtam. Olyan két félmaréknyit.
A banánkrémhez kevertem finoman a mandulát, a grillázst, a kekszdarabokat és a felvert tejszínhabot. Egy lapos tálba öntöttem, és mélyhűtőbe tettem.
A grillázsból egy keveset tettem félre a díszítéshez.
A likőrt vagy pálinkafélét ne hagyjuk ki a receptből, mert ez a hozzávaló biztosítja azt, hogy a fagyi krémes lesz kevergetés nélkül is - tökéletes állagú!
Ó, csodás Afrika! :)
23 megjegyzés:
Hú, ez mennyire jól néz ki! De megkóstolnám.
És milyen régen láttam ezeket a fagyihoz való pálcákat...
És milyen finom! :)
Kűdenék, de elolvadna szegény, mire Hozzád érne...
Hűűű, ez nagyon jó lehet(ett)!
És még Karen Blixent is kedvelem. :)
Te aztán már a nyarat érzed, hogy fagyizol!
A banánokkal néha én is megjárom, van hogy bemarad, s úgy barnul be, hogy gusztustalan állagú lesz. El kellene kapni időben, s felhasználni. Én ha belegondolok, még soha nem készítettem banános ételt, kivéve gyümölcslevesbe teszek.
Igen-igen, Te már a tavasszal sem éred be, rögtön nyarat csinálsz nekünk! A festményről mit tudhatunk?
Napmátka, nézd meg, mi van írva a festmény alján, jobb oldalon:)
A fagyiról csak annyit, hogy imádnám, ha most itt, a melegben kaphatnék belőle, de nálunk napközben igazi téli idő volt, épphogy nem hó esett...
Én is, Palócprovance!
Igen Reni, épp ezért tegnap este muszály volt valamit kezdenem velük. Mára már azt hiszem, túllépték volna a finom és ehető kategóriát.
Hát, Napmátka, banánfagyit csak most lehet csinálni, télen. :) És nálam a fagyi egész éves finomság, nem kötődik kifejezetten a nyárhoz. Talán az egyetlen édesség, amit bármikor (még reggelire is) képes vagyok megenni... :))
Ja, a kép. Semmi különös, saját gyártmány. Illett a hangulathoz. :)
Ne is mondd, Kata. Össze-vissza idő volt, de szép volt! Szakadt az eső - mint nyáron - és sütött a nap!
Lestem, lesz-e szivárvány, de nem volt, sajna...
Küldenék pedig szívesen, még van belőle. :))
Mááááris nyitom az ablakot, de gyorsan küldjed, mert megfagyok:)))
Mz/X jelentkezik, Mz/X jelentkezik!
Mi volt ez a csörömpölés?! :)))))
Két napja könyörög a gyerek, hogy fagyit akar enni. Ez a banános jól hangzik.
MZ/X jelentkezem....kiestem az ablakból, mert túlságosan kihajoltam a fagyiért...
Wise Lady, a spontán dolgok mindig jók! :))
Jaj, Kata! Hányadikon laksz?! :))
Pont az emeleten voltam... (1.)
De a fagyi túlélte...pont jó volt, köszi:)))
:)))))))))))
Akkor jó, nem kell mennem látogatóba a balesetire! :)))
Tééényleg a festmény! Nem vagy semmi...
Illik Hozzád.
Bizony-bizony! Külön gratulálok a képhez!
Köszi szépen, Reni!
Aranyos vagy, Namátka, és köszönöm.
Megjegyzés küldése