2009. június 4., csütörtök

Korpás, joghurtos fehérkenyér



Élet. A kenyér neve. A parasztemberek így nevezték régen a kenyeret. Milyen szép, ugye?
Anyukám sosem engedett kidobni egy morzsát sem. Összegyűjtöttük, és egy részéből zsemlemorzsa készült, másik részét mindig elvitte a kolléganőjének, akinek állatai voltak. Ezért én sem dobok ki soha egy darabkát sem a kenyérből. Nem vinne rá a lélek.
Mielőtt felszeli anyu a kenyeret, mindig rajzol az aljára egy keresztet a késsel. Én is néha. Ha nem felejtem el. Szép szokás. Tiszteletet az élet szentségének.

(duende)



Tegnap megint kenyérsüthetnékem volt. És most idő is volt rá, bár kicsit sokat kelt a tepsiben, mert a muffin megelőzte a kanyarban... :)

Hozzávalók:
1/2 kg liszt,
1 teáskanál búzasikér,
2 dkg élesztő,
2 dl natúr joghurt,
3-4 dl langyos víz,
1 teáskanál só,
2 csapott teáskanál kristálycukor,
4 evőkanál búzakorpa.



A száraz hozzávalókat egy nagy tálban összekevertem: a szitált lisztet, sót, korpát, búzasikért. Az élesztőt feloldottam a langyos vízben a cukorral, és hagytam 5 percig állni a bögrében. Aztán hozzáadtam a lisztkeverékhez a joghurttal együtt. Kidagasztottam a tésztát, míg elvált a kezemtől és az edény falától is. Gombóccá gyúrtam deszkán, aztán alá és fölé lisztezve visszatettem a tálba kelni. Egy tiszta nylonzacskóval légmentesen betakarva. Egy órát kelt, aztán átgyúrtam, megint pihentettem fél órát. Újra deszkára tettem és kétfelé vágtam és átgyúrtam a darabokat. A nagyobbik darabból kenyérformát alakítottam, a kisebbikből bagettet. Lisztezett nagytepsire tettem a kenyereket, majd újra letakartam és hagytam kelni 20 percig. Bevagdostam a tetejüket és előmelegített, 3/4-es lángon 1 órát sütöttem. Nagyon lágy, finom kenyér lett.


.

18 megjegyzés:

Chef Viki írta...

Annyira szépek a képeid! Nem látszik a kenyéren, hogy túlkelt! Ha nem mondod :-))

Nálunk sem dívik a kaja kidobása! Ha mégis-mégis, az majdnem fáj.

duende írta...

Detto, Viki! :)

És köszönöm.

Ancsika írta...

Káprázatos fotókat hoztál megint nekünk!!!! Ja! a recepteket ki ne felejtesem.....:)))))

erős ildikó írta...

Nálunk is így szokás felvágni a kenyeret, megkeresztelve. S nem is kell kidobni belőle, hiszen még szárazon is felhasználható, de fagyasztani is jól lehet, ha sok.
Nagyon szép lett a kenyered!

duende írta...

Köszönöm szépen Mian! :)

duende írta...

Köszi Napmátka. Az íze is egészen fantasztikus. Tegnap üresen ettem vacsorára... :))

Kata írta...

Nagyon jól néz ki! Én is sütöttem a hétvégén egyet, csak másmilyet:)

trinity írta...

Nagyon szép lett, könnyű, lágy kenyérke....
A fotó....megint profi-lassan unalmas leszek, de nem tudsz olyan fotót feltenni, amin ne ámuljak!

Vegavarázs írta...

Gyönyörű kenyér és gyönyörű fotó. A bevezetőt olvasva mosolyra fakadtam, mert a napokban leveleztem Limarával, és szinte szó szerint ezekkel a szavakkal dicsőítettük a kenyeret. Tegnap én is rozskenyeret sütöttem.

duende írta...

Köszönöm Kata! Láthattam már nálad? Mindjárt megnézem... :))

duende írta...

Anynira köszönöm, Trinity! :) De tényleg nem ördöngösség. :)

duende írta...

Köszönöm szépen Vegavarázs! Nincsenek véletlenek... :)) Limara fantasztikus. :) Majd átkukkantok! :)

Renata Kalman írta...

Nálunk is szabály: ételt nem dobunk ki...
törekszünk rá.
szupi a kenyérkéd!
a megszáradt kenyeret én lehajtom darálón, az lesz a kenyérmorzsa panírozáshoz, töltelékhez, fasírthoz satöbbi...

duende írta...

Köszönöm renáta! :)
nekem olyan tűzhelyem van, hogy alul van egy nagy fiókja. Ott megszárítom a kenyér, zsömledarabokat, aztán ledarálom morzsának én is.

Raindrop írta...

duende, te nem vagy igaz! :)
Káprázatosak a képeid és a sokoldalúságod. Van olyan, amit te te nem tudsz elkészíteni tökéletesre? :) Nem hiszem.

Limara írta...

Gyönyörű kenyeret sütöttél! És szívemből szóltál! :))

duende írta...

Raindrop, zavarba hozol, tényleg. :9 Köszönöm szépen, aranyos vagy! És biztosan van olyan... :))

duende írta...

Köszönöm, Limara! :) Örülök!