2009. szeptember 15., kedd

Házi "erős pista"


Az ember nem azáltal világosodik meg, hogy a fény alakjait képzeli maga elé, hanem azáltal, hogy tudatosítja a sötétséget.

(Carl Gustav Jung)





Mindenképpen adós voltam ezzel a télirevalóval. Kell hozzá kápia és pritamin paprika fiftififti, az erőshöz pedig cseresznyepaprika is.
Megmostam és fölszeltem a paprikákat, majd robotgéppel ledaráltam, mértem és sót kevertem hozzá.



Üvegekbe tettem. Használható bármilyen ételhez, vagy vajas kenyérre kenve. Imádom vajas kenyérrel. :)

P.s.
Ha én lennék Buddha, tudom mit választanék szimbólumnak a végső valóság érzékeltetéséhez. A csilipaprikát. Igen, a gyönyörű, tüzescsípős piros csilipaprikát.
Ó látom, magyarázatot vár a szemetek, kérdés van benne, nagy kérdőjel.
A csili maga a szenvedély, maga a vágy, maga az élet. Először is, szép. Megragadó, figyelemfelkeltő, izgató már a színe, formája is. Ilyen az élet is. Ha nem vonzana bennünket, ha nem izgatna, ha nem találnánk gyönyörűnek, nem is élnénk. Az esztétikai szépség mindig vonzó, olyan mint a mágnes. A vágynak nem ellenállni, nagy bölcsesség. Mondá Jézus mester. Mert aminek ellenállsz, az halottá tesz, merevvé és zárkózottá, elkerülővé, végső soron: megszilárdít és falak mögé helyez. Az ellenállás a rabság maga. A vágy fölébreszt és élve tart. Olyan mint egy folyó, ha ügyesen navigálsz, remek kaland vár rád.
Aztán az illata. Mint a parfüm, olyan csodás, amit a legnagyobb "orrok" sem lennénk soha képesek semmilyen ezernyi más illatból sem kikeverni. Mámorító és megejtő. Szagoltad már úgy, hogy kis üvegbe tetted a szárított csiliket, lezártad, s pár nap elteltével a kupakot levéve beleszippantottál a vörös kis drágaköveket rejtő üvegcsébe? Ha nem, tedd meg. Meg fogsz lepődni.
Az íze. Az íze olyan csodálatos, hogy leírhatatlan. Tényleg olyan, mint az élet, mert először csak a - szinte fájdalomként jelentkező - csípősségét érzed. Megriaszt, mert tényleg fáj, mert harap, mert zsigeri fájdalomként csap le rád. De aztán. Ha megtanultad elviselni a mérgét, hozzászoksz. Kívánod. Már nem állsz ellen. Hagyod, hogy legyen, hogy marjon, hogy fájjon. S mikor ez megtörténik, egyszer csak megérzed az ÍZt. Azt a semmihez sem fogható, csodálatos ízt, zamatot, ami a csípősség mögött van. A csiliben egyesül a fájdalom s a gyönyör. Nincs egyik a másik nélkül. Ha akarod a gyönyört, el kell fogadnod a mérget is.
Na ilyen a mennyország. Benne van a pokol tüze is, meg az angyalok muzsikája is. Teljes, kerek, egész.
A végső valóság egyesül a csilipaprika formájában, színében, ízében, illatában.
Extázis. A szó jelentése: kívül lenni önmagunkon. Elveszni az élet gyönyörében. Maga az éntelenség, egy felfokozott minőségben. Már csak a csili illata, íze létezik, én elvesztem benne. Extázis. Szere(l)tem.

6 megjegyzés:

"saját levében" írta...

És meddig "tartósítja el" a só?

duende írta...

Szerintem korlátlan ideig... Elég sok kell hozzá, jó sósnak kell lennie.

trinity írta...

És ezek a fotók már megint....Úgy belekóstolnék:)))

szepyke írta...

Én is készülök rá, de csak szeptember végén. Remélem, hogy nem aranyárban lesz a paprika addigra...

duende írta...

Szepyke, majd kiderül. Szerintem nem.

duende írta...

Trinitz, ez jó erős ám! :)