2010. szeptember 6., hétfő

Sárgaborsóleves 3 verzióban

.

Az idő nem fontos, ne sajnáld a napokat. Az ünnepi ebédhez a szakácsnő sok- sok mindent belevág egy nagy fazékba, ezért fogadj be te is mindent. Hordozd saját magad és mások fájdalmát, a titkokat, melyek körülvesznek. Ne siess! Az eszmélés lassan, de biztosan, végtelen csendben, derűsen történik. Környezeted megzavarhatja, de meg nem szakíthatja mindezt. Lassan lehiggadsz, megnyugszol. Kitisztulnak gondolataid, vágyaid, hatalmas béke önt el. Megvilágosodsz. Felsejlik Isten végtelen nyugodt keze vonása a világon. Mint felhővé szelídült tajték, onnan fentről mindent sokkal tisztábban fogsz látni. Források fakadnak fel benned. Érezni fogod magadban az erőt, amely most már nem magadért: értük, a világért fakad. Már nem harcolni akarsz, hanem teremteni. Nem gyűlölsz senkit és semmit, nem pusztítani akarsz, hanem segíteni, alkotni, életet adni, a beléd áramló fényt továbbengedni, -árasztani. Hiszed, hogy nemcsak része vagy a világnak, hanem partnere a mindenséget szeretetből szakadatlanul tovább teremtő Istennek... Érzed a hegyeket mozgató erőt magadban, tudod, hogy emberek fognak születni, talpra állni, gyógyulni szavadra. De még ez sem fontos.
Semmi sem fontos, csak az a KAPCSOLAT, mely nap mint nap, lassan felkel, és beragyogja világodat. Istennek társa vagy...

(Böjte Csaba)







Nagyon hűvösre fordult az idő - sajnos idejekorán. Ilyenkor megkezdődik nálunk a leves-évszak, ami kilenc hónapból áll - csak nyáron hanyagoljuk ezt a remek fogást. De ilyenkor, mikor elkezdődnek a hűvös napok, nincs olyan hogy akár egy ebéd is leves nélküli legyen.
Ma nincs piac-nap és boltba menni sem volt kedvem. Körülnéztem, mi van itthon. Így született ez a remek leves. Egyébként három verziót is leírok, mert menet közben alakult - lehetett volna még 2 másikféle is azonos, vagy szinte azonos alappal.

Húsos verzió:
Hozzávalók 4 főre:
1 egész csirkemell,
35 dkg sárgaborsó,
1 közepes-nagyobb fej vöröshagyma,
1 nagy gerezd fokhagyma,
1 egész citrom,
só, frissen őrölt bors,
2 zöldségleveskocka vagy tyúkhúsleveskocka (vagy alaplé akinek van),
1 mokkáskanál köménymag,
1 teáskanál koriandermag,
1 nagy babérlevél,
6-7 evőkanál olaj vagy
1 evőkanál olaj és 3-4 dkg vaj,
1 csipet kristálycukor ízfokozónak,
1 dl tejszín,
a tálaláshoz friss menta vagy petrezselyemzöld.

A borsót korán reggel mossuk át és áztassuk be legalább 3-4 órára. De ha előző este megtesszük, az még jobb, mert gyorsabban megfő.
Az olajon (vagy olaj-vaj alapon) a kockákra vágott, sózott, borsozott csirkemellet jól átpirítjuk, majd kisebbre véve a lángot üvegesre dinszteljük a húsdarabokkal együtt a kis kockákra vágott vöröshagymát, az egész köményszemeket és a félbe vágott fokhagymagerezdet is. Aztán felöntjük 2 liter vízzel, leveskockát teszünk bele, sózzuk ha még szükséges, fűszerezzük frissen tört koriandermaggal és babérlevéllel és puhára főzzük a borsót. Mikor még egyben vannak nagyjából a szemek, de már puhák, akkor belekarikázunk egy jól megmosott citromot is úgy, hogy a levét is belefacsarjuk a levesbe. Így főzzük még jó 10 percig, hogy kellően citromos legyen. Nem baj, ha a sárgaborsó szétfő valamennyire a levesben, legalább be is sűríti. A cél egy jó sűrű, tartalmas leves. Mikor készen van, egy deci tejszínnel lágyítjuk az ízét. Tálaláskor friss mentával vagy petrezselyemzölddel díszítjük, vagy akár apróra vágva meg is szórjuk vele a levest. Szerintem nagyon finom.
Tipp: csak a végén citromozzuk a borsót, amikor már puha, mert ha az elején citromlé kerül a levesbe, megkeményíti a sárgaborsót és sosem puhul meg.

A vega verzióba sült tofukockák kerülnek. Én most ezt készítettem, mert tofu volt itthon. Ugyanaz a készítés módja mint fentebb, csak nincs az elején a húsdarabok megpirítása. Hanem a sózott-borsozott, kockákra vágott tofut külön megpirítottam egy serpenyőben, és a végén adtam a kész leveshez. Hagytam 5 percig együtt forrni. Fura, de én szeretem a tofut. Így a levesben egyáltalán nem volt ízetlen. Sőt.

És végül a magyaros változat. Ugyanis még füstölt parasztkolbász volt itthon és először azzal akartam készíteni, de menet közben citromos lett. Ebbe a változatba természetesen a citrom nem kell, csak az összes többi hozzávaló. Szóval a fűszerek ugyanazok, és a készítés módja azonos a vega verzióéval. (Tehát a csibemell sem kell bele.) Csak ebben az esetben a kolbászkarikákat pirítjuk meg külön serpenyőben, amit aztán a kész leveshez adunk a kisült zsírjával együtt és ugyanúgy 5 percig hagyjuk együtt rotyogni. Ebbe a változatba nem kell a tejszín sem.

Jó étvágyat hozzá!

6 megjegyzés:

Ms. Poppy írta...

Ha a menzán is ilyesfajta módozatokban készülne ez a leves, nem háborognának a betegek és a dolgozók. A tofus verzót szívesen megkóstolnám, olyat még nem ettem.
Ebben a hűvös időben már maga a fotó is melengeti az embert.:)

duende írta...

Köszi szépen Ms. Poppy! :) Isteni citromos, mégis melengető volt a leves, meg is tartom a repertoárben, tényleg jól sikerült!

Bianka írta...

nagyon rég ettem, most meg is kívántam

Anikó írta...

Én a magyaros verziót főzöm ma meg, csak most lencséből, mert az van itthon.
Nagyon jó ötletet adtál, megcsinálom majd sárgaborsóval is, mert imádom, még a főzeléket is amit a menzán adtak mindig,hogy a kanál megállt benne, azt is szeretem, főzöm is.

Padparadsa írta...

Imádom a sárgaborsót, főleg leves formájában... Miért is nem készítettem eddig?! :)) Köszi a kedvcsinálót, már csak a fénypostát kéne beüzemelni. (Fedőt tegyél rá légyszi, mert itt reggel óta esik!)

duende írta...

Bianka, sajna már elfogyott! :)


Anikó: örülök és jó étvágyat hozzá! :)


Padparadsa: :)) Nálunk is... olyan szomorú idő volt egész nap hogy csak na... :( Fénypostát beüzemelem, és ha nem is leves formájában, de küldök egy sugárnyit! :)