2010. november 12., péntek

Kerekrépa karamellizált vajban



Mindenki hallja, hogy mit mondasz, a barátok meghallgatják, hogy mit mondasz, de a Jó barát felfigyel arra is, amit nem mondasz ki.

(Szókratész)




Padparadsa barátosnőm volt olyan aranyos, hogy beszkennelt nekem egy régi újságból két oldalt. Két kerekrépás recept volt - náluk nem lehet kapni, én meg bővíteni szeretném ennek a nagyon finom és egészséges gyökérzöldségnek a felhasználási módjait.
Asztírjajazzújsáág, hogy a kerekrépa már Goethe idejében kedvelt csemege volt, Napóleon uralkodása alatt pedig a francia nemesi körökben valódi ínyencségnek számított, sőt! Az orosz cár sem akart volna lemondani - no nem a trónról, hanem a kerekrépa élvezetéről.


Sajnálom hogy kicsiny hazánkban csak zalában és vasban termesztik étkezési célokra. Pedig azon kevés zöldségféle közé tartozik, amelyek nyersen is rendkívül élvezhetők, finomak. Salátákba szerintem nélkülözhetetlen. Retekre emlékeztető íze és roppanóssága frissességet ad bármely szendvicsnek. Magas vitamin és ásványianyag tartalma pedig biztosítja a télen oly kevés friss vitamin utánpótlását.
A recept rendkívül egyszerű - de nagyon finom! Meg kellett állapítanom, hogy imádott krumplim után ez a vajban karamellizált kerekrépa lesz a kedvenc köretem.



Hozzávalók 4 főre:

1,2 kg kerekrépa,
2 csapott teáskanál kristálycukor,
3 dkg vaj,
1 kisebb csokor petrezselyemzöld,
só,
1/2 erőleveskocka és 2 dl víz vagy
2 dl húsleves vagy csontleves,
2 cl száraz fehérbor.


A kerekrépát meghámozzuk és kisebb kockákra vágjuk. A vajon megkaramellizáljuk a cukrot, a répát pedig rátesszük. Felöntjük alaplével vagy vízzel és adunk hozzá fél leveskockát. Fedő alatt puhára pároljuk. Mikor már jó, elfőzzük a levet róla, ráöntjük a bort és hozzá tesszük az aprított petrezselyemzöldet is. Újra addig rotyogtatjuk, míg a folyadékot elveszíti. Ha egy kevés marad alatta, az nem baj. Sőt.
Egy serpenyőben vajat melegítünk addig, míg szép barna lesz és karamelles illatot áraszt. Ekkor sózott és borsozott karajszeleteket sütünk benne hirtelen. Én úgy tálaltam, hogy egy szelet hús, ráhalmozva a répa, megint hús, megint répa.A serpenyőben maradt finom vajat - ami a hús sütése után marad vissza - kanalazzuk a répára, mert valami isteni. Kárba ne vesszen. :)
Vegáknak főfogásként ajánlom, párolt rizskörettel.

.

16 megjegyzés:

Padparadsa írta...

Kerekrépát akarooooook! ;)

duende írta...

Remélem nemsokára elgyössz és akkor kapsz! :)

Bodzás Vendégház írta...

Én most elkábultam! Ilyet még sosem főztem (sütöttem, abáltam rántottam stb...)de eztán fogok! Jaj, istenem, minden piacon kapható???

duende írta...

Zsuzsa, sajnos csak zalában és vasban van a piacokon. Sorry. :(
De ha veszel vetőmagot, neked is lehet a kertben. Állítólag igénytelen, könnyű termeszteni.

Thrini írta...

Nálunk is répanap volt ma. Nem kerek, hanem sárga.
Cserélünk egy tánnyérral?

Thrini írta...

Bocsánat a tányér, egy ny....:)

Ms. Poppy írta...

Nálunk ezt mindig savanyították, mint a káposztát, aztán disznóöléskor abból készült a húsos répa leves. Sohasem szerettem. Lehet, hogy így kellett volna először próbálni, akkor szeretném?!

Vera írta...

Szuper recept, már csak répát kell találnom hozzá :)

duende írta...

Thrini: cserélhetünk! :)


Ms. Poppy: én azt is imádom. Nem levesnek, hanem egytálételnek, jó sűrűn, füstölt husikkal. :)
De így is isteni finom, meglepően jó, nekem nagyon-nagyon ízlett.


Édes és Keserű: tényleg finom volt, bátran ajánlom! :)

Elif írta...

Gyönyörűszép!

duende írta...

Elif: :) Köszi szépen.

Csibe írta...

Én is jöttem, és nagyon szeretném :)

duende írta...

Csibe: :) És Te el is tudod készíteni... :)

Wise Lady írta...

De jó, elteszem, egy újabb lehetőség a répára. Szuper, hogy Zalában nem feledkeztek meg erről a zöldségről.

Kulcsár Lajos István írta...

:O Aztalazannya! Nem semmi! Zalaiként sokszor ettem répát nyersen, savanyítva, de így még nem. Ha itt békésben vóna répa.....

duende írta...

:) bátran ajánlom, mert isteni finom!