Ember tervez, Isten végez, szokták mondani... Még volt annyi fény a konyhámban mielőtt a napkorong lehanyatlott volna a horizonton, hogy az éppen kisült első adag hókiflit meg tudjam gyorsan örökíteni. És akkor már le is írom a receptet, hátha valaki még keresgél elállósabb aprósütemény ügyben.
Ildinyónál találtam anno a receptet, a Hozzávalók: egy csipetnyi szeretet blog háziasszonyánál. Anyóska szokott ilyet sütni, és nagyon szeretjük. Valójában azt hiszem ha az aprósütemények királynőjét meg kéne neveznem, ez a szépség vinné el a pálmát. A tésztája olyan porhanyós, hogy elolvad a szájban. A tölteléke lehet bármilyen sűrűbb lekvár, cukros dió vagy mák, gesztenyemassza vagy nagyon sűrűre főzött vaníliapuding is akár. Ildinyónak ezer köszönetem a tökéletes receptért!
Hozzávalók (kb. 60 darabhoz):
25 dkg sertészsír,
50 dkg liszt,
2 dkg élesztő,
1 és 1/2 dl tejföl,
1/2 csapott mokkáskanálkányi só,
2 teáskanál porcukor.
A töltéshez:
szilvalekvár vagy bármilyen sűrűbb lekvár,
cukros dió vagy mák vagy
gesztenyemassza vagy sűrű vaníliapuding.
A (szobahőmérsékletű) zsírban elmorzsoljuk az élesztőt, majd robotgéppel jó habosra kikeverjük. Mint ahogy a vajat szokás. Hozzáadjuk ezután a többi hozzávalót is és tésztává gyúrjuk. Hűtőbe tesszük és egy éjszakát pihentetjük. (Én reggel állítottam össze és most este sütöttem.)
Másnap formázás előtt 1 órán át hagyjuk szobahőmérsékleten állni, aztán jó vékonyra kinyújtjuk a tésztát. (Két gombócba vágjuk, ennyi fér el egyszerre a deszkán.) Fánkszaggatóval vagy széles pohárral köröket szaggatunk belőle. A közepükre kis kupacban tölteléket halmozunk, a tésztát félbehajtjuk, majd kifliket formázunk belőlük. Előmelegített 160 fokos sütőben pár perc alatt megsütjük. (Kb. 10 perc.)
Azon forrón ahogy a sütőből kivesszük, porcukorba hempergetjük. Lehetőleg a tepsiben vagy nagy tálcákon hagyjuk kihűlni, ne halmozzuk őket forrón egymásra.
Elvileg 1-2 hétig is eláll(na), de gyakorlatilag esélye sincsen. Mert nagyon finom. :)
Vegetáriánusok természetesen vajjal készítsék.
.
8 megjegyzés:
Hát igen, tudtak ezek a nagyik! :) És a zsír volt az egyik titkuk! :D
Köszönöm! :)
Bizony tudtak! :)
Én köszönöm Ildinyó, isteni finom lett. Már csak abban reménykedem, hogy maradjon belőle húsvétig... Majd eldugom. :)
Kétfélét csináltam, szilvalekvárosat és diósat. Egyik finomabb, mint a másik... :)
Imádom, mégsem csináltam, pedig van egy bevált receptem, de mindig ráhagytam a mamira (férjem anyukája). Az ünnepek után leporolom a receptet! Köszi, hogy eszembe juttattad!
Barbi. :) Szívesen! Én is most csináltam először, mindig anyóskám szokta sütni. Majd én is elkérem az ő receptjét is, csak kíváncsiságból, de gyanítom, ugyan ez, mert ízre, állagra teljesen olyan, mint amit ő szokott sütni.
Ez nekem nem volt meg, most vittem! Köszi!
Szívesen! :)
De még milyen finom!!! :)
Olyan érdekes, hogy nagyon hasonló a recept és mégis mást hozunk ki belőle. Mármint, ami a formáját illeti. Mi mindig a rúd formára sütjük.
A tieid nagyon csinik, nekem olyan holdacskák. Legközelebb kipróbálom így...
Thrini: anyósomé is olyan kis hengeresebb kifliforma szokott lenni, úgy próbáltam formázni, aztán mégis ilyen kis félholdacskák lettek! :))
Megjegyzés küldése