Szellem a fazékban

.

A sok kicsi szorongás képes összeállni egyetlen nagy depresszióba. Ez pedig kiolthatja azt a magas érzelmi hőfokú lángolást, amit Prométheusz lopott az emberek számára: az istenek tüzét. Szomorú, de sokan a közönséges szalonnapirító parazsat értik Prométheusztüze alatt. Akinek valóban adatott belőle, az belehal, ha a láng kialszik. Ő azt is tudja, hogy nem mindenki kap belőle, ez ugyanis ajándék. Más felfogás Erósznak nevezi az érzést, még inkább varázst, amitől elevennek, az élet szerelmesének érezzük magunkat, amely által érzéki kapcsolatba kerülünk a világgal.
(Vavyan Fable)



A máglyarakás is egy remek kenyérpuding-féle. Maradék kifli vagy kalács felhasználására kiváló. Tegnap főztem egy nagy fazék frankfurti levest, ami jó kiadós és laktató. Így igazán csak valami édes tésztát kíván utána az ember lánya...

Pár napja rákívántam a bolti fonott kalácsra. Vagyis pontosabban: influenzás lévén, erőm nem volt semmit sem sütni, meg enni sem nagyon, de a kalácsot megkívántam hideg t…

Rick Warren a céllal rendelkező életről.

A video alján van egy piros felirat: "View subtitles". Ha rákattintasz, legördul a menü, itt állíthatod magyarra a feliratot.

 .
Sok éve egy kedves szomszédtól, Piritől tanultam ezt a "magyaros jambalaya"-t. Bár akkor nem is tudtam még a jambalaya létezéséről... de én most kinevezem ezt a magyar változatnak. De ha van ötletetek valami jó, frappáns, rövid névre, örömmel fogadnám! Nekem most semmi építő nem jut eszembe a magyaros jambalayán kívül... azért ez így kissé gáz, de remélem valakinek eszébe jut valami jó név erre az ételre és meg is osztja velem... :)
Kép nem lesz hozzá most, csak a recept. Majd ha készítek valamikor, akkor pótolom a fotót is.


Savanyúkáposztás-rizses-pörköltes rakottas a' la Piri

Hozzávalók 5-6 főre:

80 dkg sertéslapocka (csont nélkül),
2 nagy fej vöröshagyma (30 dkg),
1 kg savanyúkáposzta,
50 dkg rizs,
30 dkg füstölt parasztkolbász,
1 evőkanál zsír,
2 csapottabb teáskanál pirospaprika,
1/2 teáskanál köménymag,
2 babérlevél,
1/2 evőkanál sűrített paradicsom,
alaplé vagy víz és só.

A sertéshúsból a hagymával, pirospaprikával, köménymaggal, sűrített paradicsommal zsíron pö…

Talán a legfontosabb dolog, ami segíthet megérteni az emberiséget: létezésünknek az Ismeretlen ad értelmet. Állandóan keresünk valamit, nemcsak válaszokat a kérdéseinkre, de újabb kérdéseket is. Felfedezők vagyunk. Felfedezzük az életünket nap mint nap, és felfedezzük a Galaxist, hogy tudásunk határait kitágítsuk. És ezért vagyok én is itt: nem hódítani jöttem, sem fegyverekkel, sem eszmékkel, hanem hogy együtt legyek veletek és tanuljak.
(Benjamin Sisko kapitány, Star Trek Deep Space Nine)




Megint újranézem (már vagy századszor) a Star Treket. Most éppen a Deep Space Nine-sorozatot. Sisko kapitány apja New Orleansban él és van egy nagyon-nagyon hangulatos kis étterme, ahol remek kreol konyhát visz. Szakács az öreg és állítólag a gumbo-ja (ejtsd: gámbo) és a jambalaya-ja (ejtsd: dzsámbálájá) világhíresen jó. De sajnos a receptek titkosak, sőt. Még a halálos ágyán sem fogja elárulni őket... Szóval annyiszor hallottam a napokban a jambalaya szót, hogy utánaolvastam és ma meg is főz…

.

Hiába, minden lehetséges itt, csak
Nem lenni nem lehet. Voltam, vagyok
Öröktől fogva, és leszek, parányi
Porszem, de egykoru magával az
Örök idővel, a csodálatos,
Megfoghatatlan véghetetlenséggel.
Hurcol, ragad magával egyre, lobogó
Sörénnyel, mint az elragadt fiut
Eszeveszett vad paripa, szünetlen
Világok és idők tünedező
Rengetegének tüskén-bokrain...
                                                                 (Vajda János, versrészlet)
Tegnap elfelejtettem bekeverni kenyértésztát. Ilyenkor valami gyors ötlet kell. Pizza. Valamilyen laposkenyér: csapati, roti, tortilla, stb. Pitakenyér. Ez volt a vacsoránk, mindenféle jóval megtöltve.
A tésztája nem más, mint egy egyszerű kenyértészta. Amitől tölthető "zsebbé" változik, az a hirtelen, magas hőmérséklet. Tehát a pitát jól előmelegített, forró sütőben kell sütni, akkor szépen felfúvódik.

Hozzávalók 6 pitához:
40 dkg liszt,
1/2 csomag szárított élesztő vagy 2,5 dkg friss élesztő,
1 csapott teáskanál só,
1 csapott teáskaná…

.

Az igazságot nem lehet hinni... Azt tudni kell, vagy hagyni.
                                                                                                                                                                             (Rejtő Jenő)



A tegnapi vacsim. Még jó hogy maradt belőle mára, mert a tegnap esti lápmafényes fotók kritikán aluliak lettek... Szóval, ez egy nemzetközi palacsinta. Megint vettem egy nagy zacsi ruccolát, ahhoz kreáltam. Először a polenta, vagyis kukoricakása jutott eszembe. De azt annyirán nem szeressem. Néha, tejjel. Meg már napok óta motoszkált bennem, hogy régen sütöttem amerikai palacsintát, mert kedves uram a hagyományosat szereti és mindig az kerül sorra. Pedig én az amcsi változatot jobban kedvelem. Szóval így lett nemzetközi a palacsinta. Hogy Rejtőt plagizáljam: az asztalnál három nemzetiség képviseltette magát: az olasz polenta és ruccola, az amerikai palacsinta, no meg egy magyar háziasszony.

A palacsinta kukoricalisztből készült. Remekül ill…

.
A boldogság nem az erény jutalma, hanem maga az erény.
                                                                                                                                                                     (Mező Gyurka)


Gyors kis pohárkrém.

Hozzávalók 6 pohárhoz:
3 érett banán,
1/2 doboz kókusztej,
2 dl tejszín,
2 csapott teáskanál zselatin (Horváth Rozis),
5 púposabb evőkanál barna nádcukor,
1 teáskanál vaníliakivonat,
1 kis gerezd citrom leve,
0,5 dl víz.
A tetejére:
pörkölt, sótlan földimogyoró.
A zselatint feloldottam a hideg vízben, majd felforraltam. A banánt turmixgépben a cukorral, vaníliakivonattal és kókusztejjel jó krémesre turmixoltam. Aztán hozzáadtam a már langyosra hűlt zselatint. A tejszínt habbá vertem és finoman összekevertem a banánkrémmel. Poharakba szervíroztam, durvára vágott földimogyoróval megszórtam a tetejét. Ha van friss kókuszdiónk, akkor szeletelt vagy reszelt kókusszal is megszórhatjuk a tetejét, és a kókuszdióban lévő folyadékot is tegyük b…

.
Natúrsziget® Online Hírlevél

Az utóbbi hetekben a gyógynövények jövőjéért és a gyógynövény alapú termékekhez való további akadálytalan hozzájutásért aggódó emberek kör e-mailekben buzdították egymást: írják alá azt a tiltakozást, amelyet egy angliai természetgyógyász indított el. A Natúrsziget utánajárt, valójában mi a helyzet a szóban forgó EU- és magyar szabályozással. Megkérdeztük a témáról Bernáth Jenő professzort (Budapesti Corvinus Egyetem, Gyógy- és Aromanövények Tanszék). Válaszai és a jogszabályok áttanulmányozása nyomán úgy döntöttünk: egy hónapig tartó aláírásgyűjtést indítunk, Védjük Meg Kamillát mottóval. Tiltakozásunkat eljuttatjuk az ombudsmanhoz, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárságára. Gyógynövények és az EU – mi lesz veletek?
Minden tiszteletünk az angliai természetgyógyászé, aki az EU Bizottságának eljuttatandó aláírásokat gyűjt, de kétségeink vannak 2010-ben indított kampányának a közeljövőben lehetséges sikerét illetően. Az…

.

A szeretet útja nem könnyed vita tárgya.
Az ösvény a pusztuláson át vezet.
Madarak gyönyörű köröket írnak le az égen - a szabadság gyermekei.
Hogy hogyan tanulják?
Zuhannak, és zuhanás közben szárnyakat kapnak. 
                                                                                                                                                                                   (Kabír)




A héten jártam a török étteremben. Hummuszt akartam venni, de nem volt. Helyette megleptem magam kétfajta töménygyönyör szirupos édességgel. Biztosan már mondtam, nem vagyok édesség-rajongó. Sütni meg egyenesen nem szeretek. No de az arab édességek... Egészen más kategória. Imádom őket. Csak ritkán jutok hozzá. És nagyon nem olcsó, mert tele vannak mindenféle finom maggal. Az egyik amit vettem ilyen volt, csak nem volt benne aszalt gyümölcs. Csak sok-sok pisztácia. Hát ma apunak és férjuramnak almás rétest sütöttem, mert volt jópár aszalódásnak indult almám még a téli készletből. Itt volt az …

.
Amikor már vészesen rühellem a telet, részletesen magam elé képzelem atavaszt. Abban a hitben ringatózom, hogy nem hagytam ki semmit: így és így fog kibomlani, lépésről lépésre. Aztán eljő végre a valóságostavasz; de nem bomlik ám, hanem robban, csodájával ezerszeresen meghaladva képzeletemet, emlékeimet. Akár a szerelem.  (Vavyan Fable)


A szombati piacozásom alkalmából vettem egy regement tojást is. Finom falusit, kapirgálós tyúkok ajándékát. A piacon minden második árus falusi néni volt, tojáshegyekkel a szatyrában. Szerintem a tyúkoknak van egy titkos szakszervezetük. Világ tyúkjai, egyesüljetek! vagy valami ilyesmi... Nem rontják egymás üzletét. Ha tojnak, mindenhol, mindegyik tojik. Ha nem, akkor sehol egyik sem. Nagyon olcsón adták a mamik, éppen ezért. No és ha már falusi tojás... Hát az elválaszthatatlan párja sem hiányozhatott a kosaramból. A snidling. Égben köttetett páros. A snidling az a varázslatos zöldféle, amit épp akkor kapni a leginkább, mikor még medvehagymának, ú…

.

Ötezer éve, tízezer éve nem változott az emberi anyag. Csak a jelmezek változtak, az együttélés rendszerei és feltételei. Az, ami az ember – a lélek és jellem -, nem változott. Ur városában, Babilonban ugyanazok az emberek éltek, mint ma Budapesten: s lelkükben ugyanúgy érzékelték a világot és pontosan úgy feleltek a világra. Csak éppen – műszerek nélkül – közelebb voltak a világ titkaihoz, az időhöz, a csillagokhoz, a természet jelbeszédéhez.  Hallásuk finomabb volt, látásuk – távcső nélkül is – élesebb, érzékelőbb, sejtőbb, megragadóbb. Az emberi anyag nem változott, de az ember – hála néhány lángésznek és műszernek – vakabb és süketebb a civilizációban, mint volt az emberi idők elején. Tunyább és bambább. Értesültebb és ugyanakkor tudatlanabb. Azt hiszi, gombnyomásra igazgatja a világegyetemet. Ez az óriási szerkezet, a civilizáció, száműzte az embert a világ nagy, titkos, bensőséges közösségéből.
(Márai Sándor)


Tegnap megfőztem a tél utolsó savanyú répáját. A Répakö…

.

- Na végre - mondta a keselyű, és elengedte Prométheusz máját. A hős felsóhajtott - ez volt évezredek óta az első kín nélküli perce -, megmozgatta elgémberedett tagjait, láncai csörögtek. - Lejárt a büntetésem? - kérdezte. A keselyű megrántotta a vállát. - Ugyan! De minek strapáljam magam? Nincs már tűz a Földön. A leláncolt férfi haragosan előreugrott, s bár láncai visszarántották, öklét rázva kiáltotta: - Hazudsz, kutya! - Nem kutya. Keselyű - mondta egykedvűen a robusztus madár, s szárnyait próbálgatta, működnek-e a több évezredes kényszerszünet után. Prométheusz haragja nem csillapodott. - Végezd a kötelességedet! - rivallt a keselyűre. - Tépd a májam! - Majd megőrültem! - mérgelődött a keselyű. - Nem érted, hogy nincs már tűz a Földön? - Azt akarod mondani, hogy az istenek elpusztították az utolsó embert is? - Ördögöt - legyintett a keselyű -, többen vannak, mint valaha is. Prométheusz megnyugodott. - Tűz nélkül nincs élet - mondta magabiztosan -, gyerünk, láss munkához! - Értsd meg, hogy ni…

.
Emlékezz erre: törekvésünk abban a reményben gyökeredzik, hogy elérjük, amire vágyódunk, ellenszenvünk célja pedig az, hogy bele ne essünk abba, amit kerülünk. Aki kudarcot vall törekvésében, az szerencsétlen, de még szerencsétlenebb az, aki olyasmibe bonyolódik, amit kerül. Ha csak olyan dolgokat kívánsz kikerülni, amelyek a hatalmadban vannak, s a természettel ellentétesek, sohasem fogsz nem kívánt dolgokba bonyolódni, de ha a betegséget, a halált és a szegénységet akarod kikerülni, akkor szerencsétlen leszel. Fojtsd el ellenszenvedet mindazokkal a dolgokkal szemben, melyek nincsenek hatalmunkban, és vidd át az olyan dolgokra, amelyek hatalmunkban vannak és a természettel ellentétesek. Egyelőre, (míg nem ismered a helyes élet elveit), száműzd teljesen a törekvést, mert ha olyasmire törekszel, ami nincs hatalmadban, szükségszerűen szerencsétlen leszel; az olyan hatalmunkban lévő dolgokról pedig, amelyekre szép dolog törekedni, még nincs fogadalmad. Csak vonzó és taszító ösztöneidne…

.
A görög kultúrával foglalkozó és a Papadelosz által Görögország minden vidékéről meghívott értelmiségiek és szakemberek vezette két hetes szeminárium utolsó délelőttjének utolsó előadásán Papadelosz felemelkedett a terem végében álló székéből, előre ment, ott megállt az egyik nyitott ablakon beözönlő ragyogó görög napfényben és kinézett. Mi pedig követtük tekintetét az öblön át egészen a német temetőt jelző vaskeresztig. Azután megfordult.   - Van valakinek kérdése?
Csend ülte meg a termet.  Ez a két hét egy egész életre elegendő kérdést vetett fel, de pillanatnyilag csak a csönd létezett.
 -Nincs kérdés?
Papadelosz tekintete végigpásztázott a termen.
Nos jó.
Föltettem a kérdést:
  - Dr. Papadelosz, mi az élet értelme?
A szokványos nevetés jött válaszul, mindenki indulásra készen mocorgott. Papadelosz kezével csendet intett, hosszasan rám nézett, szemével azt firtatta, komolyan kérdeztem-e.…

.

Soha nem ott vagyunk, ahol vagyunk. Vagy a múltban kotorászunk, vagy a jövőt lessük, de csak nagyon ritkán pihenünk meg ebben a pillanatban. Susan barátnőmnek van egy fura szokása: valahányszor valami csodálatos vidéken jár, kétségbeesve így kiált fel: - Ez olyan gyönyörű! Ide feltétlenül vissza kell jönnöm! -, és minden erőmet latba kell vetnem, hogy meggyőzzem: már itt van.
(Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek)


Ismét egy sajtleves. :)
Ez a nagyobbacska hokkaido tök már november óta díszítette a konyhámat. Halloweenre vettem hogy majd kifaragom, de aztán nem került rá sor. Ma viszont gondoltam bevetem levesfronton. Igen ám, de mikor ketté akartam vágni, akkor jöttem rá hogy úgy megvastagodott a héja, hogy én ezt az életben meg nem hámozom. Akkor jutott eszembe, hogy tányér legyen belőle. S ha már a húsát nem is tudom felhasználni, az ízét legalább adja át. Így fűrésszel! :)) lefejeztem szegényt. Kikapartam a magházát és kész is volt a fantasztikus, természet által formatervezett…

.

Limara nevét szerintem minden gasztroblogokat olvasgató ismeri. Fantasztikus kenyereket és péksüteményeket varázsol mindig közös asztalunkra. Nála olvastam egyszer a tótkomlósi lisztről. Arról, hogy milyen fontos alapanyaga a jó kenyérnek a jó liszt. Okéoké.... Persze. És lapoztam tovább.



Most jöttem rá arra, ez tényleg mennyire fontos! Karácsony előtt ugyanis az utolsó nagybevársárláskor valamelyik multiban jártunk halat keresve. Ott jöttem rá, hogy elfelejtettem lisztet venni. Vettünk 2 kilót tartaléknak. Sosem szoktam semmit a különlegességeken kívül multinál venni. No mindegy, kényszerhelyzet volt. Múlt héten került felhasználásra az a liszt. Hát kérem. Egy katasztrófa volt. Ami kialakult belőle, az nem nevezhető tésztának, pusztán csiríznek. De tényleg. Ragacsos, sűrű, rossz ízű massza lett belőle. Na itt jöttem rá, mennyire fontos a jó liszt.
Hozzá vagyok szokva a tüskeszentpéteri minőséghez. Mondhatnám el vagyok kényeztetve. Mindig az ő lisztjüket veszem, mert kiváló. A vele …

.

A tegnapi Zalai Hírlapban jelent meg egy cikk.
Végre valaki írt egy szakácskönyvet a kerekrépáról! :) Talán az ország más vidékein is elkezdik majd termeszteni és fogyasztani. Mer' nagyon finom és egészséges! És olcsó.


"A Czupi Kiadó gondozásában, a Közművelődési és Városszépítő Egyesület támogatásával megjelentetett kiadványból nemcsak ezt az ízletesen feldolgozható, étrendünkben mégis mellőzött növényt ismerhetjük meg, hanem - éppen ennek feloldására - félszáz, belőle elkészíthető étel receptjét is."
A cikk folytatása ITT.




Imrei Ferenc könyve nemcsak szakmai információkat, hanem kultúrtörténeti csemegéket is tartalmaz - Fotó: Horváth-Balogh Attila Zalai Hírlap

.

A Legfelsőbb Lélek nem vállalja magára senki jó vagy bűnös
cselekedetét. A megtestesült lényeket azonban megtéveszti az
a tudatlanság, amely befedi igazi tudásukat.
Amikor az ember értelme, elméje, hite és menedéke mind
szilárdan a Legfelsőbben gyökerezik, akkor tökéletes tudása
által teljesen megtisztul kétségeitől, és
feltartóztathatatlanul halad a felszabadulás útján.
                                                                                                                                                             (Bhagavad-Gíta V.15. és 17.)



Íme egy nagyon egyszerű desszert. Tejberizs. A világ minden népénél, országában megtaláljuk. Ez az indiai változat és nagyon finom. Egyrészt kicsit krémesebb, lágyabb mint a mi tejberizsünk, másrészt a kardamom íze valami fantasztikus benne. Nem is beszélve a manduláról. Nekem sokkal jobban ízlik, mint a gyerekkori-itthoni. Hogy őszinte legyek, azt nem is szerettem. Ez viszont... Hmmm. Nagyon jó.

Hozzávalók 5 pohárnyihoz:
7 dkg rizs (…