A sült müzli esete

Ma megyünk nyaralni délután...

Szeretem a nyaralások hangulatát, szeretek
új emberekkel megismerkedni, és szeretem
megszeretni őket.
Gyerekkoromban voltak ilyen élményeim
utoljára, az üdülőben. Mindig nagy csapat
gyerek gyűlt össze, és hihetetlen kalandjaink
voltak együtt. És mikor eljött az elválás ideje,
mindenki úgy érezte, a szíve egy részét a
többieknél hagyta, ott, azon a helyen, ami
valamiért különleges és csodálatos volt nekünk.
Máig hallom a balatoni fák susogását, amit
az éjszaka árnyainak játékos bújócskája
keltett, érzem a napfény és víz illatát a bőrömön,
az esti zuhanyozáshoz használt szappan illata
még mindig itt az orromban...
Végig hallgatag szoktam lenni a hazaúton,
mert nem voltak szavaim, csak az élmények,
amik betöltöttek teljesen.
Nehéz volt elválni, nehéz volt visszazökkenni
a hétköznapokba.
De ezek az élmények rádöbbentettek valamire:
arra, hogy ha mindig mindent ilyen intenzitással
élek meg, akkor eltűnnek a „hétköznapok”,
akkor megtelnek a napjaim élettel.
Mert plusz napokat nem adhatok magamnak,
az a mindenség hatáskörébe tartozik, mennyi
van kiszabva rám. De életet, elevenséget adhatok
minden napomnak.
És ez a lényeg, és ennyi éppen elég.

(duende)

Vegavarázs húsmentes felhívásához szántam ezt a sütit. Igen, sütit írtam. Elvileg ez egy műzli-szelet lett volna. De. Nem állt össze. Még jó hogy Szofi barátnőm leleményesebb volt mint én - azt mondta, müzlinek tökéletes lesz, tegyem egy nagy üvegbe. És milyen igaza volt! :)
Bevallom, sosem szerettem igazán a müzlit. De tegnap ebből vacsoráztam és ez ízlett. Életem első müzlije, ami tényleg finom volt. :)
Ugyanis a barnacukor és méz s ütés miatt rákaramellizálódott, és a tejben feloldódva valami isteni ízt produkált. A megpirult mandulák pedig... hm.
Szóval. Játékon kívül vagyok, de ha Vegavarázsnak tetszik a recept, szívesen adom. :)

Tehát az én sült müzlireceptem:
13 dkg vaj,
20 dkg zabpehely,
12 dkg barnacukor,
3 evőkanál méz,
10 dkg mandula,
aszalt sárgabarack,
aszalt vörösáfonya,
kókuszreszelék,
mazsola,
étcsokidarabok,
napraforgómag.

A magokból és gyümölcsökből nem írok mennyiséget, úgy körülbelülre. A vajat, barnacukrot és mézet egy lábosban addig melegítettem, míg teljesen felolvadt minden benne és összekevertem aztán a többi hozzávalóval egy nagy tálban. Egy 20-szor 30-as tepsibe terítettem és kábé 10-15 percig sütöttem.



Reggelire, vacsorára kitűnő. :)
Ezentúl rendszeres müzlievő leszek. De csakis így fogom készíteni.

Mexikói üdvözlet: a salsa - és ez most nem a tánc :)

"A salsa mártás-, vagy szószféle, nincs rá pontos magyar kifejezés, inkább a használatával lehet körülírni. Ezt kínálják pl. tortilla chips mellé mártogatni, de töltelékként is használják különféle ételekhez. Rengeteg ízben készítik, alapja általában nagyon kicsi darabkákra aprított zöldség (tomatillo, paradicsom, avocado, stb...). Ezt a keveréket ízesítik sóval, borssal és más fűszerekkel. Kedvelt alkotóeleme a lime (zöld citrom), ami pikánssá teszi az ízeket."

(Terebess fűszerkalauz)

 

Én most abból dolgoztam, ami itthon volt. Ha lett volna avocadom, a zöld salsa alapja lett volna.

A zöld salsába (salsa verde) került így:

1 kígyóuborka,

1/2 csokor újhagyma zölddel együtt,

2 hosszú, erős zöldpaprika,

1 evőkanál kapribogyó,

2 evőkanál olajbogyó,

1 csokor petrezselyemzöld,

só,

frissen őrölt bors,

2 evőkanál extraszűz olívaolaj,

1 lime leve.

A hozzávalókat nagyobb darabokra vágtam, aztán robotgépben apróra daráltam. A végén kóstolta, és ha még kellett hozzá só vagy lime lé, pótoltam.

A fehér salsa (salsa blanco) hozzávalói:

1 nagy dobozos joghurt,

5-10 dkg márványsajt,

só,

1 evőkanálnyi kapribogyó,

1/2 csokor kapor.

A márványsajtot villával összenyomiszkoltam, és jól elkevertem a joghurttal és a többi hozzávalóval.

A piros salsa (salsa roja) így készült:

10 paradicsom,

1/2 csokor újhagyma (zöld nélkül),

1 evőkanál olívaolaj,

1/2 csokor petrezselyemzöld,

só,

frissen őrölt bors,

lime lé,

1 kicsi piros chili.

A paradicsomot forrásban lévő vízbe dobtam 1/2 percre, így könnyen lejött a héja. Félbevágtam és úgy nagyjából eltávolítottam a magokat. A többi hozzávalóval együtt robotgépben jó apróra daráltam.

 

És egy gyümölcsös salsa.

Sárga salsa (salsa amarillo):

10 szem közepes sárgahúsú őszibarack (vagy sárgadinnye),
1 kis sárga chilipaprika,
félmaréknyi újhagymazöld,
4-5 levél menta,
só,
1 gerezd citrom leve,
1 evőkanál méz.

A barackokat hámozam, szeletekben levágtam a magról, majd robotgépben rusztikusra daráltam a szeletelt chilivel, újhagymazölddel, mentával, sóval, mézzel, citromlével Kóstoljuk a végeredményt és ha úgy érezzük valamelyik összetevőből még kell bele, pótoljuk. Keverhető bele egy evőkanál jó sűrű görög vagy török joghurt is, ha úgy érezzük. Kiváló grillezett szűzpecsenyéhez, kacsához, pulykához, csirkéhez. 

 

A salsákhoz természetesen használhatunk korianderzöldet is. Igazából azzal lett volna autentikusabb. Akinek van és aki szereti, bátran használja. A salsák fantasztikus kiegészítői akár a grillezett zöldségeknek, akár húsoknak is.

Cseresznyés-diós töltött dagadó

Behunyom a szemem, mivel látni akarok.

(Paul Gauguin)

Vettem délelőtt a piacon egy kicsi dagadót. Aztán úgy jártam, hogy semmi sem volt itthon, ami tölteléknek való lett volna. Legalábbis, a klasszikus értelemben. Nézegettem a hűtőt - semmi. A spájzot - semmi. Aztán a cseresznyés kosárkára esett a pillantásom. Ez az, gondoltam! Kicsit vad, kicsit szokatlan, de jó lehet... Az is lett, egészen fantasztikus finomság sikeredett ebből a meglepő és fura ötletemből.

Hozzávalók:

1 kisebb dagadó,

10 dkg darált hús,

1 zsömle,

1 félmaréknyi cseresznye kimagozva,

félmaréknyi dió,

1 tojás,

só,

2 késhagynyi őrölt fahéj,

1 késhegynyi őrölt szegfűszeg,

1 teáskanál balzsamecet,

1/2 gerezd fokhagyma,

2-3 dkg vaj,

1 teáskanál olaj.

A dagadó nagyon vékony végéről levágtam körülbelül egy 10 dkg-nyi darabot és robotgépben finomra daráltam. Aztán a húst óvatosan felszúrtam és ahol kellett varrtam, hogy a töltelék majd ne follyon ki. Csak a szélesebbik végén hagytam egy kézfejnyi nyílást. A húst be is sóztam.

A zsömlét vízbe áztattam, majd mikor bepuhult, kinyomtam és a darált húshoz adtam a tojással, fűszerekkel, balzsamecettel, cseresznyével és diódarabokkal együtt. A diót nem vágtam, úgy ahogy megtisztítva nagy darabokban volt, úgy adtam a töltelékhez. Jól elkevertem a tölteléket aztán betöltöttem a dagadóba, és a még szabadon maradt nyílást is bevarrtam. Egy jénai tálat kivajaztam, kevés olajat is tettem hozzá, erre fektettem a húst. A tetejére is vajat kentem és körülbelül 2 dl vizet aláöntöttem. Alufóliával lefedtem és forró sütőbe tettem. Egy órát sült fólia alatt, aztán anélkül, de már kicsit kisebb lángon. Mikor szép piros lett, kivettem a sütőből.

Hagytam 20 percet állni, mielőtt szeleteltem.

Szokatlan, de nagyon-nagyon finom. Melegen is, hidegen is kitűnő - hidegtálakra is fantasztikus. Ízre is, látványra is. Fűszerként ami még illene a töltelékhez: a csillagánizs, a kardamommag, a gyömbér.

Málnás clafoutis

A clafoutis egy egyszerű francia sütemény, amit eredetileg magozatlan cseresznyével készítettek, de más idénygyümölcsökkel is szokták csinálni.  Egy nagyon gyors, egyszerű kis sütiről van szó, és épp ilyet kerestem. Könnyű kis desszert, mintha a piskóta és a tejpite keveréke lenne.

Hozzávalók:
20 dkg gyümölcs
6 dkg liszt
10 dkg kristálycukor (ebből valamennyi vaníliás legyen)
1 tojássárgája
2 tojás
1,5 dl tejszín
1 dl tej
1 csipet só
1,5 dkg vaj a kenéshez

A sütőt előmelegítettem 170 fokra. A tojásokat a csipet sóval és a cukorral jó habosra vertem kézi robotgéppel. Majd spatulával hozzákevertem a lisztet is, de vigyázva, hogy a habos tojás habos is maradjon. Végül a tejet és tejszínt is belekevertem. Alaposan kivajazott tálba öntöttem a tésztát. Megszórtam a gyümölccsel és 30-40 percig sütöttem.