2010. június 26., szombat

Kenyérlángos, alias focaccia



Zuigan mester minden nap szólította magát.

- Mester!
És válaszolt:
- Igen, uram!
Akkor azt mondta:
- Legyél nagyon éber!
És válaszolt:
- Igen, uram!

(Mumonkan)



Ismét egy sör és foci mellé való finomság. Sokszor sütök kenyérlángost és meglepődve konstatáltam, hogy a blogon még nincs fenn. Ezennel pótolom a hiányt.
A kenyérlángos alias elegánsan focaccia szerintem mindenki számára ismert.
Sima egyszerű kenyértészta, csak éppen laposan megsütve. Nem annyira vékony, mint a pizzatészta, hanem olyan1- 1,5 cm vastag. Pékségekben is lehet kapni, nálunk itthon inkább csak natúran árulják vagy fokhagymás olajjal megkenve.
A focaccia vagy kenyérlángos azonban rendkívül variálható. Bármit tehetünk a tetejére - ami éppen kéznél van vagy amire gusztusunk van. Ma azért is ez készült vacsira, mert gyakorlatilag semmim nincs most itthon - kifogytam a készletekből. A focaccia tökéletes példája a semmiből valami nagyon finomat varázslatának.
Az olasz verziót általában fűszerezik, vagyis vagy a tésztájába, vagy a tetejére kerülnek fűszerek: oregano vagy bazsalikom, rozmaring vagy ruccola, zsálya. Vagy szárítottan vagy frissen - ha van.
Tehetünk a tetejére hagymát, aszalt vagy friss paradicsomot, olajbogyót, paprikát, cukkinit. A lényeg, hogy ne pakoljuk nagyon túl, mert a kenyérlángos lényege a kenyér maga. Épp csak ízesítse az alaptésztát.
Készíthetünk magyaros verziót is, hiszen a kenyérlángos vagy kenyérlepény nem olasz találmány, nálunk is már nagyon régóta sütik. Tehetünk a tetejére szalonnát vagy kolbászt, tejfölt, sajtot, hagymát - csak módjával. És már ki is lyukadtunk a töki pomposnál... Hiába, nincs új a nap alatt.

Én a dagasztás nélküli kenyér tésztáját használom újabban, tökéletes mindenhez, így kenyérlángoshoz is. Ha úgy tartja kedvünk, 1 teáskanálnyi olívaolajat is tehetünk a tésztába. Ha gyorsítani akarjuk a kelést, 1 mokkáskanálnyi kristálycukrot keverjünk a vízbe, amit a gyorsabb kelés érdekében langyosan (kézmelegen) keverjünk a tésztához.


Mikor megkelt a tészta, áthajtogattam, kicsit átgyúrtam és hagytam letakarva 20 percig még kelni, közben begyújtottam a sütőt hogy jó forró legyen.
Húsz perc elteltével kilapogattam a tésztát és a kissé belisztezett tepsibe tettem. A tetejét megcsorgattam fokhagymás olívaolajjal, majd hagymát, olajbogyót, paradicsomot, ruccolát tettem rá úgy, hogy az ujjaimmal bele is nyomkodtam kissé a tésztába. Ez azért szükséges, mert egyrészt lepotyogna róla a rávaló, másrészt a tészta felfújódna egy nagy léggömbbé. Tehát ha nem is teszünk rá mást, csak olívaolajat, fokhagymadarabkákat és nagyszemű sót pl. , akkor is nyomkodjunk be az ujjainkkal. Megszórtam nagyszemű sóval is. Hagytam még kelni 10 percet, aztán forró sütőbe tettem.

Vághatjuk kis darabokra is, de törhetjük is. Tökéletes sör vagy borkorcsolya. Ezt a verziót olívaolajjal megcsorgatott mozzarellához is ajánlom.

10 megjegyzés:

Andi/cuki írta...

Hogy ez micsoda guszta!:-))
Tuti elkészítem én is!:-))

duende írta...

:)

Szerintem ízleni fog! :)

ORsi írta...

milyen csodás! már csak a színek miatt is jól esne belöle most egy szelet vagy törés, vagy minek mondják?

Andi/cuki írta...

Jaj, majd elfelejtettem; képzeld azzal a tortával neveztem egy pályázatra, amit a Tiédre is készítettem, s nyertem, úgyhogy ha nem lettél volna. nem agyalok a tortán ennyit, köszi!:-))

Raindrop írta...

Az hagyján, hogy mennyire szeretem, de milyen gyönyörű... ?!?!
A fotóid továbbra is csodásak, egyszerűen ámulok.

duende írta...

Orsi, fénypostával küldenék, de azon frissiben elfogyott... :)


Andi, gratulálok és nagyon örülök!!!! :) Min nyertél vagy hol? De jó! :)


Köszönöm szépen Raindrop! :)

Csibe írta...

Nagyon guszta!...és milyen finom lehet!...kenyérlángost még soha nem sütöttem, asszem ezt is ki kellene próbálnom :)

Vera írta...

Ó, nekem ezek a gyengéim... minden nap képes lennék enni...

duende írta...

Csibe, amilyen jókat sütsz, ez neked csípőből, lazán... :)


Édes és Keserű: én is! :))

Ildinyó írta...

Imádom! :) Nagyon gusztaaaa! :)))