Sokáig abban a hitben éltem, hogy a valódi, igazi életem még csak most fog elkezdődni és az ehhez vezető úton mindig voltak megoldásra váró akadályok: gúnyos meg nem értettség, időigényes tennivalók, még nem törlesztett kölcsönök. Aztán kezdődik a valódi élet!
Végül megértettem, hogy ezek az „akadályok” a Valódi élet.
És akkor biztosan nem fogunk arra várni, hogy: majd ha vége lesz az iskolának, majd ha elkezdődik az iskola, majd ha lefogyok 5 kilót, majd ha sikerül felszednem 5 kilót, majd ha gyerekem lesz, majd ha végre kirepülnek a gyerekek, majd ha dolgozni fogok, majd ha végre nyugdíjba megyek, ha végre elválok...
(Alfred Souza)
Ez a finom indiai töltött kenyérke remek sör- vagy borkorcsolya is lehet akár. Focimeccsek mellé... :)
Én most egyszerűen túró-fetasajt keverékével töltöttem, mert hagyományos spenótfőzelék feltétjeként készítettem.
A tésztarecept Vegavarázs oldaláról származik.
Hozzávalók 4-6 főre:
A tésztához:
20 dkg fehér liszt,
20 dkg teljes kiőrlésű liszt,
5 dkg olvasztott vaj,
2 dl víz (kb.)
1 mokkáskanál só.
A töltelékhez:
10 dkg túró,
15 dkg fetasajt vagy krémfehérsajt,
1 evőkanál tejföl,
pici só.
A liszteket elkevertem a sóval, olvasztott vajjal és annyi vízzel, hogy rugalmas, az edény falától elváló tésztát kapjak. Hagytam pihenni 20 percig. Közben a túrót, fetát, tejfölt, sót jól összekevertem. Annyi tejfölt tettem csak hozzá, hogy krémes legyen, ne darabos száraz a töltelék.
Aztána tésztából diónyi nagyságú darabokat csipkedtem, majd golyóvá formáztam a két tenyerem között. Aztán minden golyóbist kinyújtottam kb. 10 cm-es kis köröcskékre. A közepükre halmoztam egy teáskanálnyi tölteléket, majd mindegyiket félbe hajtottam. Így kis félkörök lettek, amiknek a szélét jól összenyomkodtam. Végül körben befelé behajtogattam, így szép is, és jobban össze is ragad a tészta.
Egy kis lábosba 5 cm magasan olajat öntöttem, majd mikor kellően forró lett, beletettem 3 darab szamoszát. Olyan 2-2 percig sütöttem mindkét oldalukat, végül papírtörlős tányérra szedtem ki. Ha jó hőfokot választunk, egy csöppet sem lesz olajos a szamoszánk.
Hémanginál van még kétféle töltelékkel szamosza: egy spenótos és a legklasszikusabb, ami most nagyon idényszerű is ráadásul, a zöldséges: a krumplival, cukorborsóval, karfiollal töltött változat.
Ebbe a kis kenyérkébe bármilyen tölteléket tehetünk, csak a képzeletünk szabhat határt a változatosságának.
5 megjegyzés:
Egészen nyálcsorgató, és fantáziát megmozgató ételke...Huhh. Csak el ne felejtsem megcsinálni...Az idézet pedig aktuális a mindennapokra :))
Duende, ugye tudod, hogy innentől nincs megállás? A szamószát csak imádni lehet, és ha egyszer csináltál, akkor mindig akarsz majd...
Az idézet nagyon-nagyon nem elfelejtendő!!!!
A finomságtól pedig igen éhes lettem.:)
Zsuzsa, bizony mindig aktuális! :)
Vegavarázs, tényleg imádni való! :) Ropogós, könnyű, ízletes - isteni! És sokkal kevésbé macerás, mint gondolná az ember. Hamar készen van.
Mammka: :)) Bizony! Jó mindennap úgy élni, mintha ez a nap, óra, perc lenne az utolsó.
A szamosza pedig nagyon finom, érdemes elkészíteni!
Nagyon tetszik a mai idézet, 50+ korú lévén a fiatalabbnak, gyerekeimnek, tanítványaimnak fogom idézni:)))
Az étel is tetszik, de mint hízásra hajlamos félek a "szamósza függőségtől"
Megjegyzés küldése