2010. szeptember 19., vasárnap

Cigánypecsenye


A régi magyaroknak több rendbeli László királyuk volt. A legelső Szent László volt. Ezt szerették azért, mert vizet teremtett elő a sziklából a szomjazóknak. A második volt Kun László. Ezt nem szerették azért, mert az embereket éhezni tanította; elvette a marháikat, úgyhogy a parasztok maguk húzták a laptikát, s elnevezték azt Kun László szekerének. Hátul maradt a jó Dobzse László, aki annyira engedékeny volt, hogy utoljára nem volt pénze a mészárszékre, hanem a sátoros kunyhóból hordatta fel Budavárába a sültet. Ezért hívják azt a sátor alatt sistergő katlant mai napig Lacikonyhának.
De annyit meg kell vallanunk, hogy aki még abból a fehér cipó közé szorított cigánypecsenyéből nem evett, s rá abból a hamisítatlan kecskeméti karcosból nem ivott: az nem is tudja, mivel élt Lucullus.

(Jókai Mór)






Ez az étel háromszorosan is jó. Először is finom. Másodszor gyógyétel, harmadszor kóbor vámpírok, ördögök távol tartására is szolgál. Talán már kitaláltátok, igen. A cigánypecsenyéről van szó.
Az történt, hogy valami vírus elkapott. Hőemelkedés, hasmenés, émelygés. Na ilyenkor szokta az orvos a teát és a sima főtt krumplit, pirítóst, rizst ajánlani. Nekem azonban ilyenkor elementáris erővel lebeg a szemem előtt a fokhagymás sült kolbász, a jó fokhagymás disznósajt, de leginkább a cigánypecsenye - eszméletlen mennyiségű friss fokhagymával. Már többször űztem ki ezzel az étellel hasonló fertőzést. Tudom. Furán vagyok összerakva...
Azt hiszem, ezt is mindenki másképp csinálja. Egy biztos, hús és sok-sok fokhagyma kell hozzá. Véleményem szerint tarjából az igazi.

Hozzávalók 2 főre:
4 nagy szelet tarja,
1-2 egész fej fokhagyma,
só,
1 mokkáskanál pirospaprika,
frissen őrölt bors,
jóféle szalonna.

A fokhagymákat megtisztítottam, aztán kislyukú reszelőn lereszeltem egy tálkába. Kevés olajjal krémesre kevertem. A szalonnából szeleteket vágtam és bevagdostam úgy, hogy a bőre egyben maradjon. Serpenyőben kisütöttem jó ropogósra. Félretettem, a zsírból is tettem félre, csak 1-2 evőkanálnyit hagytam a serpenyőben. A húst általában nem szoktam ennél az ételnél kiklopfolni. Kevertem ki só-pirospaprika-frissen őrölt bors keveréket és ezzel szórtam meg a hússzeleteket. Jó forró serpenyőben kisütöttem. Egy-egy oldalának elég kb. 4-4 perc sülés. Akkor fordítom meg a szeleteket, mikor látom a hús élénél, hogy már félig, vagy még egy kicsit jobban is átsült. Így biztosan rendesen megsül, de mégis szaftos, puha marad, nem lesz cipőtalp-kemény. Lehet klopfolni is egy kissé, aki úgy szereti, baja nem lesz tőle. A hirtelensütéshez egyébként a grillserpenyő mellett a wokot tudom még ajánlani, mert abban nagyon gyorsan, egyenletesen és szaftosra tud sülni a hús. Ha wokban sütöm a cigánypecsenyét, akkor kissé kiklopfolom, a szélein körben 5 centinként kissé bevagdosom, hogy ki tudjon terülni a hússzelet, ne púposodjon föl. Ha nem akarom nagyon kiszárítani, kevés lisztbe is beforgatom. Omlósabb lesz. Ha sietek, a lisztezés kimarad.
Tálaláskor mindenki kap a tányérjára húst, szalonnát. A hússzeleteket pirospaprikával megszórom, ez a díszítés. A krémes fokhagymából aztán mindenki annyit ken a hússzeletekre, amennyit csak szeret. Hát ennyi lenne. Hajában főtt krumplival - meglocsolva a szalonnazsírral - és kefíres de fokhagymátlan uborkasalátával ettem. Annyira kívántam a fokhagymát, hogy egy egész fejet megettem. A hús szinte eltűnt a fokhagymakrém alatt. :))




Ha több emberre készítek cigánypecsenyét, akkor nem hirtelen sütöm, mert egy kis konyha kapacitása kevés lenne arra, hogy egyszerre süljenek a hússzeletek. Az pedig borzasztó, ha a legutolsó szelet félóra múltán lesz kész, mint az első - minden kihűl, megdermed.
Ilyenkor egyszerűen tepsiben sütöm porhanyós-puhára. De ekkor is elősütöm serpenyőben a fűszerezett hússzeleteket a kisütött szalonnaszeletek zsírjában (só-bors-pirospaprika), csak sütőben sütés esetén lisztbe is beforgatom, hogy ne száradjanak ki nagyon a hússzeletek. Tehát elősütöm a fűszeres, lisztes szeleteket, zsírt teszek alájuk-rájuk (szalonnazsírt), lefedem alufóliával és így sütöm. Mikor már omlós-puha, leveszem a  fóliát és hagyom kissé megpirulni is.
Sütőben sütés esetén hajában előfőzött, nagyobb darabokra vágott burgonya tetejére halmozhatjuk a hússzeleteket, így egy tepsiben készen van a nagyon jóízű köret is.

14 megjegyzés:

Padparadsa írta...

Duende, a fokhagymás fotód is igazi gyógyír!
Egyébként szerintem az embernek úgyis szól a szervezete, mire van szüksége... Csak oda kell figyelni rá... ;) Ugye?!
És nem utolsó sorban: imádom a cigánypecsenyét. Ezzel talán a hagymás rostélyos vetekszik...

Thrini írta...

Hasmenés, hányinger ellen cigánypecsenye??? Nem semmi vagy !!! :))
De, ha jólesett, akkor nem lehet baj belőle!
Jobbulást!!!

duende írta...

Köszi Padparadsa! :)

Én is így gondolom.


Thrini, ne tudd meg, milyen jólesett! Már jobban is vagyok! :)
Persze a kúra leírásából kifelejetettem, hogy egy kupica jóféle házipálinkával indítottam a nyavalyaűző ebédemet. :))

Mónika írta...

Az ellen a bizonyos "nyavajaűző" ellen azt a kupica pálinkát ajánlottam volna, de megelőztél!
Ja, és ebben az esetben még nagy segítség lehet az erős-paprika is, pálinkával karöltve!
A Zuramat is ezzel kúrálom!
:)))

Mónika írta...

nyavalya a nyavajába!
:)

Ms. Poppy írta...

Bakker, belőlem betegség esetén egy ilyen étel egészen mást űzne ki, már bocsánat.:D
Ha beteg vagyok, még emészteni sincs erőm, nem hogy ilyen durván jó ételeket főzni/sütni.
Remélem jobban vagy már, sikeres volt a démonűzés.

Ági, aki főz írta...

Jobbulást! Minden esetre ez a kép zseniális!

(Én ilyen esetekben inkább fekszem egy helyben a sötétben és csak vizet iszom, de elteszem ezt a gyógymódot a kisagyamba.)

Wise Lady írta...

Kedvencem ez az étel! Kúrának nem biztos, hogy enném, de egyébként bármikor!

Anikó írta...

Duende jobbulást neked, mihamarabb.
Nekem is nagy kedvencem ez az étel, imádom a fokhagymát és én is tarjából csinálom mindig.

Csibe írta...

Jó ötlet, és miért is ne segíthetne!
Remélem jobban vagy már!

Bianka írta...

Jobbulást
gyönyörű a kép, igazán nyálcsorgató :D :D :D

Marvin írta...

Az idézet...

Alexa Christi írta...

Belőlem is csak ilyesmi tudja kiűzni a gonoszt, nem a kamillatea, viszont gonosz nélkül is vidáman lecsúszik:-))

Klasszak a képek, az idézet, és a fokhagyma illat idáig érzik:-D

duende írta...

Mónika: köszi! Mindig keverem ezeket a hüle jéket! :))



Köszi szépen Lányok! Jobban vagyok, másnapra már csak egy kis hőemelkedés maradt! :) De gyomor és egyebek rendbe jöttek. Hála a fokhagymának.