Epres, mentáscsokis muffin

Kit keresünk? Az igazit. Nem?
Az igazit. De amikor az igazit keressük, annak mi a logikája? Tulajdonképpen egy bennünk élő csecsemő keresi anyját házasságkötés céljából. Ugye? És akkor te egy személyben etetsz, ringatsz, kielégítesz, öltöztetsz, tisztába raksz, és nekem mégcsak meg sem kell fogalmaznom, mire van szükségem. Te kitalálod.
Így magamat valami fix dolognak tartom, a logika tehát ez: nekem ne kelljen változnom, te meg változz, mert te vagy az igazi. Ez a logikánk.
Mi az, amit nem szoktunk keresni? Az igazat.
Óriási fordulat az, mikor már nem az igazit keresem, hanem az igazat.
Ez mit jelent? Tudom szépen is, meg nem szépen is mondani.
Ha szépen mondom, akkor ez valami olyasmi, hogy mikor a fordulat bekövetkezik bennünk, akkor így szólunk: lehet, hogy te vagy az én utam. Hogy amit igazán megtalálhatnék az életben, arre te vagy az én emberem. Te adod a kihívást, te adod a nehézséget, te vagy az én utam. És legalább egy olyan embertől kapom, aki szeret. De ha nem is. Legalább egy olyan embertől kapom, akit szeretek. Én választottam. Ezért vagy rendkívüli. Ezért vagy te az igaz. Te szembesítesz az összes nehézségemmel, hiányosságommal, mindenféle nyavalyámmal. Te vagy nekem az igaz. Akinek a tükrében meglátom magam.
A kevésbé szép így szól. A régiek egyszerűen csak azt mondták: alkalmazkodni köll.

(Pál Feri atya, előadásrészlet)

Nagyon epres, nagyon csokis, és a menta hűs frissessége finoman átlengi e két erőteljes és isteni ízt. Muffinrajongóknak. :)

Hozzávalók 12 darabhoz:
35 dkg eper,
22 dkg liszt,
22 dkg kristálycukor,
1 csapott evőkanál kakaópor,
csipet só,
10 dkg 70%-os mentás étcsokoládé,
1 tojás,
1 kicsitpúpos teáskanál sütőpor,
10 dkg olvasztott vaj,
muffinpapír.

Az epreket tisztítottam, hosszában negyedeltem és jól elkevertem a cukorral. Hagytam állni negyed órát, 20 percet. Közben a csokoládét késsel kis kockákra vágtam. Egy tálba szitáltam a lisztet, sóztam, sütőport, kakaóport is kevertem hozzá. Beleütöttem a tojást, az olvasztott, de nem forró vajat, hozzáadtam a csokidarabokat és a közben jócskán levet engedett epret. Fakanállal jól elkevertem, a papírokba töltögettem és előmelegített, 180 fokos sütőben 20 percig sütöttem.
Tipp: az eper épp annyi levet engedett, amennyi a tésztához kellett. Jó sűrű tészta legyen, nem folyós, csak olyan nyúlós. Ha túl kevés lenne az eper leve, tegyünk hozzá kevés vizet vagy tejet, ha kicsit soknak ítélnénk, még egy kevés lisztet. Érdemes lecukrozni az epret, mert így, hogy az eper leve adta a folyadékot a tésztába, tényleg nagyon intenzíven epres ízű lett a muffin.

Epres malpura

Egyik elsős tanítványom az iskolaudvaron eldobott egy kavicsot, és majdnem eltalált vele (szerencsére engem). Szigorú arccal kérdőre vontam, hogy tudja-e miért nem szabad kaviccsal dobálózni, erre ő elkámpicsorodott, és azt mondta:
- De Kati néni, az egy szív alakú kő volt!

😍 😌

 Már három éves volt a kisfiunk, mikor megtartottuk az esküvőt a férjemmel. Felpróbáltam a menyasszonyi ruhát és kisétáltam a nappaliba a tükörhöz, ahol a kisfiam játszott éppen, mire tágra nyílt szemekkel és döbbent hangon megszólalt:
- Anya, te tündér lettél?

 😇

 A kórházudvaron járva, a szülészet mellett halad el éppen anya és fia,
mikor a kicsi jól informáltan megkérdezi:
- Itt születtem a múltkor. Emlékszel rá, anya?

 😷

 Az ovis gondterhelten ücsörög a sarokban. Miután nem vesznek róla
tudomást meg is szólal:
- Csak növök, csak növök, de sosem leszek már iskolás?

 😔

 Kisfiam egyházi oviba jár. Nagyon eleven gyerek, egyszer még a
türelmes dadus nénit is felbosszantotta.
- Hogy fogsz így a mennyországba kerülni?
Nagycsoportos kisfiam kijelentette:
- Majd ki- be rohangálok, csapkodom a kaput, és Szent Péter ki fog
kiabálni, mint anya ha mérges, hogy gyere be fiam, mert úgy megruházlak, hogy több füled lesz , mint fogad.

 😈

 Keresztfiam három éves. Délután a játszótéren egy idős asszony megkérdezte tőle:
  - Mi leszel, ha nagy leszel?
Így felelt: - Boldog!
Szerintem ez a legtutibb válasz.

(gyerekszájak)

Azt hiszem, ma az anyukák kedvence leszek. No meg a kispöttyöké is. Mert ez egy imádnivaló, isteni, gyümölcsös villámdesszert. Gyereknapra ajánlom. :)
Már régóta készítem, de valahogy mindig azonnal eltűnik... Nem. Nem az UFOk. Csak a hűtő-konyhapult-tűzhely bermudaháromszöge.
Előre figyelmeztetek minden kedves mamát, hogy a kis fánkocskák sütésének idejére valamivel foglalják le csemetéiket, lehetőleg nem a konyhában végzendő teendővel vagy játékkal. Illetve a joghurt összeállításának munkálataira is vonatkozik ez, mert akkor meg az eprek tűnhetnek el pillanatok alatt a kis pocakokban. E desszertnek tehát sokszoros esélye van az el nem készülésre, mert vagy a fánkocskák illannak el mire összeraknánk, vagy az eper, vagy az epres joghurt. Tapasztalat. :)

 

Egyébként Vegavarázs receptje, amiért sokszorosan hálás vagyok, mert az egyik kedvencemmé vált így nyáridőben, gyümölcsszezonban. Az indiai konyha újabb remeke. És annyira egyszerű elkészíteni, hogy csak na. Ám finomsága fordítottan arányos az elkészítés nehézségével és gyorsaságával.
És ami még most eszembe jutott: A kihűlt olajat amiben sütöttük, szűrjük le, s aztán kiválóan felhasználható lángos sütéséhez is. Elvégre nyár van, szezon. És azt hiszem, egy finom lángosért is hálás lesz az egész család apraja-nagyja. :)

Hozzávalók 4 főre:
20 dkg fehér liszt,
8 dkg cukor,
1 csipet só,
1/2 kávéskanál sütőpor,
1,5-2 dl tej,
bő olaj a sütéshez.
A gyümölcsös joghurthoz:
2 nagydobozos natúr joghurt,
25-30 dkg eper,
porcukor ízlés és gyümölcsédesség szerint,
1 csipet só.

A lisztet elkeverjük a csipet sóval, a cukorral, sütőporral, majd lassanként adagolva hozzá a tejet (így nem lesz csomós), egy sűrű palacsintatésztát keverünk. Hagyjuk negyed óráig állni, hogy a sütőpor dolgozhasson benne.
Közben elkészítjük a gyümölcsös joghurtot is: az epreket megmossuk, letisztítjuk a zöld leveleit és négybe vágjuk. Adunk hozzá porcukrot, és villával jól elkeverjük, kissé össze is nyomiszkoljuk, hogy levet is tudjon engedni. Állni hagyjuk, míg kisütjük a kis fánkokat.
Egy kislábosban bő olajat melegítünk (legalább 3 cm magas legyen az olaj), mikor elérte sütési hőfokot, teáskanálnyi kis halmokat cseppentünk. Akkor jó az olaj hőmérséklete, ha próbaképpen egy cseppnyi tésztát beleengedünk, és az lemegy az aljára, de egyből fel is rúgja magát, és gyöngyözve-táncolva sülni kezd. A kis fánkocskákat tehát kisütjük, a hőfokot tartjuk - ez közepes lángot jelent, így nem is sülnek túl gyorsan, de lassan sem a tésztagombóckák. A sütés felénél meg is forgatjuk őket, hogy mindkét felük megsüljön. Papírtörlőre kiszedjük.

Mikor mind készen van, hagyjuk kihűlni őket. Közben a joghurtot összekeverjük a cukros gyümölccsel, egy csipet sót is adunk hozzá.
Tálaláskor minden pohárba teszünk 4-5 darab fánkot, s ráöntjük az epres joghurtot.

Baba ganush (ganoush)

A középkorban talán azért voltak alázatosabbak az emberek, mert homokórájuk volt, és szüntelen látniuk kellett a lepergő homokszemeket. A mi óránk mutatója már körbejár, és egy kicsit becsap bennünket.

(Gyökössy Endre)

Mivel maradt a tahini-öntetemből, elkészítettem a baba ganush-t, ami egy közel-keleti padlizsánkrém, tahinivel ízesítve. (A tahini csak pirított-őrölt szezámmagból, sóból, citromléből, olívaolajból és vízből van, az öntet annyival több, hogy fokhagyma is van benne és hígabbra van készítve.) Nagyon finom. Új kedvenccé lépett elő. Nagyon szeretem a másik változatomat is, a görögöset, fetával, de ez legalább annyira jó.

Hozzávalók 1 kis tálkányihoz:
1 nagy padlizsán,
2 evőkanál tahini,
1 gerezd fokhagyma,
só,
citromlé,
2 evőkanálnyi olívaolaj,
1 csipet (tényleg csak leheletnyi római kömény),
és aki szereti a csípőset: csilipehely vagy őrölt csilipor,
és díszítésként (de bele is vághatjuk apróra): vagy korianderlevél, vagy menta.

 

Az enyémbe nem kellett más, mint egy kevés plusz só és citromlé, mert a többi már benne volt a tahiniszószban. Egy nagyon kevés római köményt tettem még bele és a menta nagyon ízlett hozzá.
A padlizsánt beszurkáljuk és forró sütőben megsütjük úgy, hogy a héj alatt megfeketedjen. Ez kb. 40 perc sütést jelent. A padlizsánt kötelező feketésre sütni, különben élvezhetetlen lesz. Én még a sütőből való kivétel után félbe is vágtam, és kevés olívaolajon még átsütöttem a vágott oldalait. Kell bele a füstös íz.
Ezután kikaparjuk a húsát, és robotgépbe tesszük sóval, fokhagymával, olívaolajjal, citromlével és tahinivel pépesre daráljuk. Ízesíthető csiliporral, római köménnyel. Tálaláskor adjunk hozzá korianderleveleket vagy mentaleveleket, mindkettő isteni hozzá. Pitakenyérrel kínáljuk, amit meg is piríthatunk.
A paradicsom is szinte kötelező hozzá (szerintem).

Csirkemell tahiniszósszal, szőlőlevélben

A mese spirituális felfedező út, és ennél fogva a legéletszerűbb, mivel úgy tárja fel az emberi életet, ahogy lelkünk látja, érzi vagy érleli magában.

(Vavyan Fable)

Hetek óta spájzkutakodásban vagyok. Igyekszem elhasználgatni a tavaly eltett dolgokat. Így leltem rá a szőlőlevélre, harissára. Most kivételesen nem dolmadest készítettem belőle, hanem csirkemellet tekertem át vele, amit harissával fűszereztem. De a lényeg a tahiniszósz, amit még készítettem hozzá. Isteni. Máskor is csinálok, mert sokmindenhez jó.
Például baba ghanoush-hoz, ami egy Közel-Keleti padlizsánkrém tahiniszósszal ízesítve, amit pitakenyérrel fogyasztanak. De kitűnő az elkövetkező grillszezonra is, mert grillezett húsok mellé is fantasztikus, de csíkokra vágott nyers vagy grillezett zöldségekhez is kiváló: uborkához, pritamin vagy kápiapaprikához, paradicsomhoz, padlizsánhoz, hagymához, stb...


Hozzávalók a tekercsekhez 2 főre:
1 egész csirkemell (csont és bőr nélkül),
2 evőkanál harissa (vagy erős pista megtuningolva
a harissához való fűszerekkel),
3-4 evőkanál olaj a sütéshez,
sós lében eltett szőlőlevelek (vagy frissek, leforrázva).
A tahiniszószhoz:
4 dkg szezámmag,
2 evőkanál fokhagymás olívaolaj (vagy 1/2 gerezd fokhagyma),
2 evőkanál sima olívaolaj,
só,
1/2 citrom leve,
4-6 evőkanál víz.

A szezámmagot enyhén megpirítottam serpenyőben (az átforrósítás pontosabb), csak addig a pontig, míg érezni kezdtem az illatát. Nem szabad túlpirítani, mert keserűvé válik! Aztán kávédarálóval ledaráltam. Kikevertem az olajokkal, citromlével, sóval, vízzel szósz sűrűségűre. Nigellától tanultam egyébként a fokhagymás olajat, tényleg nagy találmány. Mindig van kéznél. Egyszerűen fél liter olívaolajba teszek 1 fej megtisztított fokhagymát úgy, hogy minden gerezdet félbevágok. Hagyom állni benne 2-3 hétig, aztán leszűröm. Ha nincs fokhagymás olajunk, akkor fél gerezd fokhagymát kevés olívaolajjal zúzzunk péppé mozsárban, vagy ha nincs mozsár, egy kés élével kapirgáljuk szét pépesre.

Hús: a csirkemellet vastag csíkokra vágtam és bekentem harissával. Forró olajban megsütöttem, majd beletekertem a szőlőlevelekbe és visszatettem az olajba és még sütöttem pár percig. Feketére ne süssük a szőlőlevelet, mert úgy ehetetlen. Csak melegítsük át igazából.
Tálaláskor csurgassuk meg tahiniszósszal, és még plusz citromgerezdeket is kínáhatunk hozzá.
Pitakenyérrel vagy rizzsel vagy kuszkusszal vagy bulgurral is tökéletes. De így önmagában előételként is jó.
Ha nincs szőlőlevelünk, az étel akkor is komplett, egész.