Az íny végtelenül intelligens érzék, amely bámulatos árnyalatokat képes megállapítani, és csodálatra méltó színvonalra tud emelkedni. Végül az ínynek olyan fantáziája van, amelynek például a tapintás vagy a szaglás nyomába sem ér, sőt még a hallás is csak ritkán.
Nem szégyellem bevallani, hogy kóstolási és torkossági ösztönöm minden időben igen nagy volt. Ennek az ösztönnek sok élményt köszönhetek.
(Hamvas Béla)
Igazából nem is akartam erről az egyszerű ételről bejegyzést írni, de ma épp ezt készítettem ebédre magamnak egy kis főtt brokkolival. Szomszédasszonyom épp átjött és megjegyezte, hogy ő soha nem tud finom krumplit csinálni, az enyém meg olyan guszta mindig. Kérdezte, hogyan csinálom... hát ezért kerül fel. És mert május vége-június az újkrumpli szezonja. Ilyenkor szinte mindennap eszem. A világ legfinomabb csemegéje!
Tehát. A burgonyát megtisztítom a vékony héjától. Ezt úgy a legegyszerűbb, ha egy tálba vizet engedünk és abba tesszük a krumplit. Késsel finoman megkapargatjuk - pillanatok alatt lejön a héja. A vízbe áztatásos módszer azért is jó, mert ha kicsit régebbi az az újkrumpli, akkor nehezen engedi a haját. Éppen ezért, újkrumpliból mindig csak annyit vegyünk, amennyi el is fogy. Én az újkrumplit nem szeretem tisztítás nélkül, mert annyira vékony ilyenkor a héja, hogy sütésnél csak összepöntyörödik és elrághatatlan. A későbbi, már "öregebb" burgonyáknak azonban finom a haja is, nyugodtan lehet sütni pucolás nélkül is.
Aki nem szeretné, hogy barna legyen mind a tíz ujja, az húzzon vékony gumikesztyűt. A burgonya ilyenkor nagyon színez is.
Ha kicsik a krumplik, nem is kell elvágni. Ez nálam olyan diónyi méret. Ha ennél nagyobbak, félbevágom őket. Megsózom, vajat teszek hozzá - 4 főre való krumplihoz kb. 4-5 dkg-ot -, és egy teáskanálnyi olívaolajat. A krumplit jól elkeverem a sóval. Közepes lángra teszem és fedő alatt, saját gőzében puhul be. Víz nem kell hozzá! Elég neki 10-15 perc. A saját gőzben való főzés teszi ezt a fajta burgonyát ellenállhatatlanná. Tényleg ne tegyetek alá vizet, nem kell.
A dinsztelt krumplihoz - mert hogy ez az - a legjobb teflonos edényt használni, mert hajlamos leragadni. Akár serpenyőt, akár lábost, de mindenképpen teflonost ajánlanék hozzá. Nem csak vajjal, de finomabb zsírokkal sütve is pazar, például kacsa vagy libazsírral, vagy mangalicával, vagy jóféle házi sertészsírral is tökéletes. Vagy finom olívaolajjal is. Én vaj és olívaolaj rajongó vagyok.
Míg puhul a krumpli, apróra vágom a petrezselymet. Mikor már puha a burgonya, leveszem a fedőt és fölcsavarom a gázt nagy lángra. Átpirítom a kész burgonyákat, elég sűrűn rázogatva, hogy keveredjenek. Mikor már szép pirosasak, rászórom a zöldégződjét, átforgatom rajta és hagyom fél percig hogy a petrezselyem is átforrósodjon. És már kész is.
Így szeretem a legjobban. A vaj és a saját gőzben való párolódás fenségessé teszi. Ez a készítési mód természetesen nem csak az újkrumplinál előnyös és finom. Én szinte majdnem mindig így készítem a burgonyát köretnek, vagy kockákra vagy vékony karikákra vágva. Ez a párolt változat szinte minden mellé finom köret, petrezselyem nélkül is, natúran is. De kaporral vagy más zöldfűszerekkel, fokhagymával, citromkarikákkal is igen jó.
16 megjegyzés:
A kedvencem:) És nekem sem sikerül soha. Legalábbis úgy, ahogy szeretem.
Viszont így még nem próbáltam:)
Konkrétan folyik a nyálam :-)) Ma vettem pici újkrumplit a zöldségesnél, valami hasonló formációban gondolkodtam.
Nem hasonló lesz, hanem ilyen :-)) Köszönettel vittem is!
Én is szívesen csinálnék gyakrabban ilyen egyszerű, de finom ételeket-nekem ebédre tökéletesen megfelelne!!!!Ahogy Te készíted, azt hiszem, annál jobban nem is lehet az újkrumplit....
Szia!
Hát ezt tényleg mindenki másképpen csinálja! Vajjal még sosem próbáltam, de ki fogom, mert nagyon szeretem a vajat, remek lehet vele!
Régen én is csak annyit vettem, amennyit elhasználtam viszonylag hamar, mert később már áztatva is nehezen jött a héja. Ma viszont már egyre többféle ételben (főleg pirítva) szívesen eszem héjastúl. Így nem gond, ha marad. Egyébként én főzve is szeretem az újkrumplit, paprikás krumplinak is isteni, mmm...
Nagyon egyszerű, Szofi! És isteni! :)
Viki, remélem ízleni fog! :)
Gondolom, Te is hasonlóan csinálod, Trin!
Én nagyon szeretem vajasan, Napmátka, irtó jó íze van tőle.
Persze, mindenhogy finom, de ha kifejezetten az "újkrumli"-ról beszélek, vagy gondolkodom, nekem ez a készítési mód az, ami eszembe jut.
Én is így készítem, ahogy Te! Egyszerű, de nagyszerű étel, már megint csodás fotón! :)) Nem hiszem el, hogy nem hívtak még szakácskönyvek fotózásához. kiállítást kellene rendezni a képeidből! :)))
Jaj, Limara, annyira aranyos vagy, köszönöm szépen! :) (És még ha lenne egy komoly gépem is...)
Ugye hogy így milyen finom az újkrumpli? :)
Duende, jelentem megcsináltam a krumplit, és őrült finom lett! Zamatos, ízes, sikeres volt :-)
Köszönöm!
De örülök, Viki! :)
Az új krumpli áztatóvizébe én teszek sót. A gumikesztyűt mindig elfelejtem, sőt a kerti kesztyűt is, pedig kellene....
még a maradék krumplit esszük, de lehet, hogy a héten beszabadulok valahova és veszek egy adag újat.
:)) Én már nem bírtam ki, Renáta. Imádom az újkrumplit. És a héten már olcsóbb is.
MUSZÁJ és NEM MUSZÁLY..
Megjegyzés küldése